A római zsinagógában tett első látogatásán Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy soha nem szabad elfelejteni a holokauszt áldozatainak szenvedését. Szavait holokauszt-túlélők hallgatták. A II. vatikáni zsinat záródokumentumaként ismert Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatot idézve Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az 1965-ös dokumentum nemet mondott az antiszemitizmus minden formájára, és elítélte az ebből eredő becsmérlést, diszkriminációt és üldözést. A mai konfliktusokra és terrorista támadásokra is utalva Ferenc pápa úgy fogalmazott: az ember által egy másik ember ellen elkövetett erőszak ellentmond minden vallásnak, amely méltó erre a névre. Ferenc pápa a harmadik pápa volt, aki ellátogatott a római zsinagógába. Január 17. a zsidó-keresztény párbeszéd napja 1989 óta.

+
     
A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten a Dohány utcában, a gettó emlékfalánál. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan lehet bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és állatokként beterelni őket egy város kis területére, aztán marhavagonokban a halál felé küldeni. Mint mondta: Szerencsére már nincsenek gettók fizikai értelemben, de a felszabadulásra emlékezve arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ne zárjuk magunkat szellemi gettóba, ne vegyük körül magunkat falakkal. Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.