Soltész Miklós (KDNP) azt mondta: „a munka dandárján” már túl vannak az építők, az újabb támogatásból pedig befejezik a templom előterében található freskók megújítását, és remélhetően hamarosan át is adhatják a templomot.

A szentgotthárdi plébániatemplom Magyarország harmadik legnagyobb barokk stílusú temploma, amely a szlovén nemzetiség hitéletének fontos színtere – emelte ki az államtitkár.

Soltész Miklós szólt arról is, hogy a Rába-vidéki szlovénok vezetőivel egyeztetve, kérésükre ötmillió forinttal támogatják a magyarországi szlovén rádiót, újabb 25 millió forint támogatást kap további fejlesztésekre Felsőszölnökön a Kossics József Kéttannyelvű Általános Iskola, hatmillió forintot a Keresztelő Szent János-templom, valamint 29 millió forintot szánnak a Kühár emlékház és tájház felújítására.

Hozzátette, hogy Apátistvánfalva sem marad ki a támogatásból: itt 8,5 millió forinttal segítik az általános iskola és óvoda fejlesztéseit, valamint 20 millió forintot fordítanak a Hardig Szent István-templom felújítására.

Soltész Miklós a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott beszédében emlékeztetett arra: a Rába-vidék is sokat szenvedett az elzártságtól, a „vasfüggöny közelségétől”, voltak olyanok is, akiket a Hortobágyra száműztek és akik a kényszerű kitelepítés után már nem tértek vissza az otthonukba.

V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: az élet a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére sem állt le, ezt jelzi az is, hogy a kormány a rendkívüli helyzet közepette is döntött az újabb segítségről.

Bodorkós Imre, a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom plébánosa felidézte, hogy a templom külső rekonstrukciója még a kétezres évek elején kezdődött meg, majd 2010-ben hozzáfoghattak a belső felújításhoz is, amelyhez a most megítélt 120 millióval együtt a kormány eddig több mint 720 millió forint támogatást nyújtott.

Bejelentette, hogy elkészült a templom főhajójának egyik részén látható, a szentgotthárdi csatát ábrázoló Dorfmeister-freskó restaurálása is.

Kissné Köles Erika, az Országgyűlés szlovén nemzetiségi szószólója úgy fogalmazott: ha a Magyarországon élő, nem túl nagy lélekszámú szlovénség támogató hozzáállást lát hazája és az anyaország kormánya részéről is, akkor az ereje megsokszorozódik, mindez pedig javára válik nemcsak a helyi szlovénoknak, hanem a térség többi lakójának is.