Surányi György korábbi jegybank elnök keményen bírálta a Nemzeti Bank jelenlegi vezetését, a kormányt, és az Európai Központi Bankot is. Továbbá nem értett egyet a gazdasági miniszter javaslataival, hogy a tervezettnél is szigorúbb kiigazításra lenne szükség.

Surányi György az Európai Központi Bankkal kapcsolatban úgy véli, hogy nem segélyekről kellene beszélni Közép-Európával kapcsolatban, hanem egyenlő elbánásról. A hitelekhez való hozzáférést kell biztosítani, hiszen ez egy üzlet, és tisztes kamatot fizetünk utána, és egyébként is a Központi Bankot európai banknak hívják, nem pedig nyugat-európai banknak.

De az itthoni jegybank is kapott bírálatot, hiszen Surányi György számos döntést azzal minősített, hogy az hibás volt, és ahelyett, hogy csillapította volna, erősítette a válságot. Így például hiba volt a sáveltörlés. Szerinte az nem jó, hogy ezzel a jegybank deklarálta: nincs árfolyam-célja. Surányi György úgy vélte, ha a piacra bízzuk az árfolyamot, az károkat okoz.

Ellentmondva Bajnai Gordonnak, aki további szigorításokat tartott indokoltnak, Surányi György úgy vélte, válság idején, amikor a piacok összeomlottak és a kiadások további erőteljes csökkentése még jobban összenyomja a belföldi keresletet, a szigorítás nem vezet célra. Surányi szerint egy olyan összehangolt jegybanki és költségvetési politikára van szükség, amelyben a jegybank likviditásbővítéssel segíti a kereslet emelkedését. Erre való egyébként az IMF-hitel, erre kellene felhasználni – mondta.