Az alapítvány kedden juttatta el elemzését az MTI-hez. Ebben az írták, hogy az ngo-k - kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat -képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni.

Az elemzés kiemelten foglalkozik az érintett szervezetek által kezdeményezett adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai" peres eljárásokkal.

Számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését - írták.

A globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek a határokon belülre. A nemzetállamok elsődleges biztonsági érdeke a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelme. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján - áll a szövegben.

„Egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki" - írták. „A magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető ngo-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő" - fogalmazott a Századvég.