Mintegy 107 ezer, nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár is szavazhat az október 12-ei önkormányzati választáson, ehhez regisztrációra sincs szükségük.

A külföldi állampolgároknak arra is lehetőségük van, hogy a nemzetiségi választáson szavazzanak és arra is, hogy jelöltként induljanak. Ebben az esetben azonban már kérniük kell nemzetiségikénti regisztrációjukat a helyi választási irodánál, ennek határideje szeptember 26-a.

A (magyarországi lakhellyel rendelkező) nem magyar választópolgárokra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a magyarokra, így például ahhoz, hogy egy városban vagy községben jelöltté váljanak, nem kell az adott településen lakniuk. Ahhoz azonban, hogy egy településen jelöltet ajánlhassanak, nekik is ott kell lakniuk, tehát a lakcímüknek abban a választókerületben kell lennie.

A külföldön élő (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgárok esetében azonban más a helyzet, ők nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson. Az önkormányzati választójog érdekessége ugyanakkor, hogy esetükben különbséget tesz az aktív és a passzív választójog között. Ez azt jelenti, hogy a lakcím nélküli magyar állampolgárok nem szavazhatnak, de rájuk szavazhatnak, ha jelöltként indulnak; ehhez kérniük kell, hogy regisztrálják őket a központi névjegyzékbe.

A lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárságú hajléktalanokra ugyanezek a szabályok érvényesek, tehát a szavazáson nem vehetnek részt, de képviselővé, vagy akár polgármesterré, főpolgármesterré is választhatják őket.