A szórványmagyar közösségek a nemzet végvárai, és a magyar kormány feladata ezeket a végvárakat erősíteni, hogy szilárd és erős „építmények” legyenek – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a KDNP politikusa szerdán az erdélyi Avasújvárosban.
kdnp.hu - MTI
Szili Katalin a magyar szórvány napján látogatott el Szatmár megye szórványtérségébe. A magyar többségű községben a Rákóczi Szövetség ösztöndíjait nyújtotta át az anyanyelvükön tanuló előkészítő osztályos diákoknak.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a szórványmagyar közösségek a nemzet végváraiként őrzik a magyar kultúrát, nyelvet, hagyományokat, melyek a magyarság tartását, önazonosságát adják.
Megköszönte a szülőknek, hogy a magyar nyelvű oktatást választották gyerekeik számára, és a pedagógusoknak is köszönetet mondott a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett mindennapi munkájukért.
Kifejtette: a Rákóczi Szövetség tanácsadó testületének tagjaként maga is rákóczisként érkezett. Hangsúlyozta:
Magyarország és a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a határain kívül élő magyarság támogatását, hogy a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, gyarapodni a családok. Ebben nagy szerepe van a Rákóczi Szövetségnek
– mondta –, mely 33 éve támogatja a külhoni gyerekek magyar nyelvű beiskoláztatását, „állhatatosan teszi a dolgát” Erdélyben is.
Mint fogalmazott, ehhez az önkormányzatoknak is biztosítaniuk kell az infrastruktúrát, a szülőknek pedig úgy kell határozniuk, hogy a magyar iskolát választják. „Az első köszönetem ezért az elhatározásért szól, a második pedig azért, hogy családon belül is őrzik az önazonosságukat, és ezt tovább kívánják adni” – fogalmazott Szili Katalin.
Emlékeztetett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2011-ben, a magyar Országgyűlés pedig 2015-ben nyilvánította a magyar szórvány napjává november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját. Külön öröm, hogy e napon Avasújváros és környéke magyar iskolásait köszöntheti - jelentette ki.
Önök az utolsó végvárai annak, ami a magyar nemzethez tartozást, a magyar kultúrához tartozást jelenti, ahol még a magyar nyelv fontos. Azt kívánom, hogy ez a közösség gyarapodjék tovább, a szórvány ne fogyjon, hanem erősödjék!
– mondta összegzésképp Szili Katalin.
A Rákóczy Szövetség képviseletében Petrovay László úgy fogalmazott: a szülők a lehető legjobb döntést hozták gyermekeik érdekében, hiszen a magyar iskolákban megtanulják a magyar nyelv, kultúra fortélyait, és így magyar felnőttek válnak majd belőlük, ők jelentik majd az utánpótlását a Szatmár megyei magyar közösségnek.
Hangsúlyozta: az ösztöndíj jelképes összeg, kilencezer kisdiák részesül benne a Kárpát-medencében, több száz magyarországi önkormányzat, magánember, cég támogatása révén. Emlékeztetett, hogy a magyar állam a Szülőföldön magyarul program révén is támogatja a magyar nyelven tanulókat, és ennek összege ősztől négyszeresére, 100 ezer forintra nőtt.
Lukács Dénes Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes is megköszönte a Rákóczi Szövetség és a magyar kormány támogatását, és elmondta: a szatmári pedagógustársadalom is mindent megtesz azért, hogy a magyar tannyelvű osztályok vonzók legyenek, felkészült tanerő van minden egyes iskolában.
Szejke Ottília, a Rákóczi Szövetség Szatmár megyei elnöke hangsúlyozta, hogy Avasújvárosban és vidékén egyértelmű, hogy a gyerekeket magyar tagozatra írassák, még nem divat más nyelvű iskolába járatni. „Ezek a gyerekek odahaza édesanyjukkal magyarul, az anyanyelvükön tanultak meg beszélni” – mondta, hozzátéve, hogy az anyanyelvű oktatás további stabil alapot biztosít számukra.
A szerdai ünnepségen az avasújvárosi és vámfalvi általános iskola kéttucatnyi kisdiákja részesült a magyar iskolaválasztást ösztönző támogatásban, az ünnepség a gyerekek műsorával ért véget.
