A magyar külpolitikának elsősorban értékalapúnak kell lennie: a határon túli magyarság így mindig meghatározó eleme marad, és szükség van az erősebb európai integrációra, valamint a működőképes közép-európai együttműködésre is – nyilatkozta az egyik kormányközeli napilapban Martonyi János volt külügyminiszter, akit a lap egy esetlegesen felálló új kormányban akár a külügyminiszteri posztra is esélyes politikusnak nevezett.

A Fidesz külpolitikai stratégiájának fő hangsúlyairól szólva a politikus azt mondta, hogy ha a határon túli magyarság közösségeit akarják segíteni, akkor „emberi jogi dimenziót kell adni a politikának”. Ami annyit jelent, hogy az autonómiát kell a politika középpontjába helyezni – hívta fel a figyelmet.

Az orosz kapcsolatokat illetően Martonyi János kifejtette:„geopolitikai, energetikai okokból függünk Oroszországtól, ezért világos kapcsolatokat szeretnénk, aminek az előkészítése megkezdődött Szentpétervárott”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem mond-e ellent a Fidesz új orosz politikája az emberi jogi alapú diplomáciának, a volt külügyminiszter azt felelte: nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk. Martonyi János szerint általában véve nem kell tartani az orosz tőkétől, de „a Mol és az OTP menedzsmentjét szeretnénk Budapesten tartani. Ez nem az orosz tőke ellen irányul” – jegyezte meg.

A szomszédokkal való viszonyról nyilatkozva Martonyi János kritizálta a szlovák nyelvtörvényt és jó példaként említette Szerbiát, ahol már van kulturális autonómia. A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában mindenképpen szükség van egy nemzeti minimumra. „Magyarországnak globális szinten nem kell vezető szerepet játszania, de Európában tényleges méreténél nagyobb befolyása lehet, ha a diplomácia mögött konszenzus áll” – jelentette ki.