Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (szemben, k) éves miniszteri beszámolóját tartja az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2016. december 1-jén. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Kérdésre kiemelte azt is, a kormány kész arra, hogy a vállalati hitelállomány komolyabb, legalább 20 százalékos növekedése esetén jövőre lemondjon a tranzakciós illeték egy részéről. Az intézkedés része a már elfogadott adócsomagnak, amely a múlt héten megjelent a Magyar Közlönyben.

Varga Mihály hozzátette: idén a minisztérium számításai szerint kicsivel 2,5 százalék alatti lehet a növekedés, de mindenképpen meghaladja az uniós átlagot. Elmondta, „minden különösebb kormányzati intézkedés nélkül" 7 százalékkal nőttek a bérek, de nehéz megjósolni, hogy ebből mennyit takarítanak meg és mennyit költenek el az emberek. 

Kitért arra is, hogy a GDP-arányos államadósság az idén 74 százalék alá kerülhet. Hangsúlyozta: a növekedés egyensúlyi szerkezetben valósult meg az utóbbi években, a 2010-es 83 százalékról 2015 végére 74,7 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság. (Az MNB előzetzes adatai szerint szeptember végén 74,2 százalékon állt.)

A nemzetgazdasági miniszter örülne, ha jobban növekednének a vállalati hitelek, amelyek az óvatos tervezés és beruházások miatt egyelőre még lassabban emelkednek. Hozzátette, a bankadó csökkentésének köszönhetően úgy látják, elkezdett nőni a vállalati hitelállomány.

A munkaerőpiacról szólva elmondta, 1990 óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta. Ez egyre inkább arra vezeti a kormányt, hogy az utóbbi évek extenzív munkaerőpiaci programjait le kell zárni, módosítani kell és egyre inkább a hozzáadott értéket kell növelni, technológiát fejleszteni, kapacitást bővíteni. A miniszter bízik benne, hogy a vállalatokkal együtt, a szakképzési rendszer segítségével sikeresen kezelik majd a munkaerőpiaci kihívásokat.

Kiemelte, a kormány egyik legfontosabb feladata a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások erősítése. Elmondta, kérdés, képesek lesznek-e a magyar kkv-k a szemléletváltásra, hogy nagyobb beszállítói hálózatba bekapcsolódhassanak, nemzetközi piacra lépjenek, és rendelkeznek-e innovatív, megújító képességgel.

A Brexitre kitérve a miniszter arról beszélt, hogy az elsősorban a kelet-európai autógyártásnak és a feldolgozóiparnak jelenthet lehetőséget. Néhány távol-keleti vállalat azon gondolkozik, hogyan tudja folytatni a termelést a „kerítésen belül" – jegyezte meg.

Elmondta, 2017 közepéig kiírják a tervek szerint az összes gazdasági tárcához tartozó pályázatot, hogy „tiszta lapokkal" játsszanak, így minden vállalkozó megismerheti, a kormány mire kívánja az uniós forrásokat felhasználni. Új elemként megjelennek a visszatérítendő források, mint mondta, kíváncsi arra, hogyan tudnak ezzel a magyar vállalkozások megbarátkozni. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy irányadó lehet a bérajánlásokra a múlt héten megkötött bérmegállapodás, és a helyi egyeztetéseken múlik, milyen lehetőség van a képződő profit terhére bérnövekedésre is többet költeni.

Ian Stewart, a Deloitte vezető közgazdásza előadásában kiemelte, a „termelékenység jelent mindent", központi kérdése az új brit kormánynak, hogy ezzel ellensúlyozza a Brexit lehetséges negatív hatásait. Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok helyzetét firtató kérdésre válaszolva elmondta, úgy véli, valamilyen ellenőrzést be fognak vezetni a bevándorlással kapcsolatban, de az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy nyitott gazdaság maradjon, megtartsa a képzett munkaerőt, különösen a pénzügy és a tudomány területén.