Surányi kétszer volt jegybankelnök, 1990 és 1991, illetve 1995 és 2001 között, tevékenységét kemény viták kísérték. Az Antall-kormány idején nyílt politikai szerepvállalásra ragadtatta magát a Demokratikus Charta aláírásával. A nemzeti bank bécsi leánybanknál történt kétes hitelkihelyezések 80 milliárd forintnyi veszteséget okoztak a kilencvenes években.

Az ő elnöksége alatt értékesítették dollárért a 65 tonnás arany-készlet szinte teljes egészét, 62 tonnát. Arra hivatkoztak, hogy az amerikai valutának nagyobb a hozama. A dollár azonban leértékelődött, az arany pedig drágult, Surányiék ügylete így szakértők szerint több milliárd dolláros veszteséget okozott. Az Orbán-kormány idején született parlamenti bizottsági jelentés szerint a nemzeti bank bécsi leánybanknál történt kétes hitelkihelyezések 80 milliárd forintnyi veszteséget okoztak, ezek az ügyletek a mai napig árnyékként kísérik a közgazdászt.

A bizottsági jelentés – egyebek mellett – megállapította, hogy a bécsi leánybank által nyújtott és vissza nem fizetett hitelek haszonélvezőinek személye alapján vélelmezhető a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló cégek indirekt finanszírozása is. Jegybankelnökként Surányi első intézkedése volt kivitetni a szobából a címert és a nemzeti zászlót. Kevesen tudják, hogy Surányi volt a társszerzője a Bokros-csomagnak. Miniszterelnök-jelöltségének a bankárok örülnének, mert abban bíznak, hogy kormányfőként a pénzügyi szektor megsegítésére fordítaná az IMF-hitel jelentős részét.