Koszorúzással és ünnepi beszédekkel emlékeztek meg a török fővárosban az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról.

Az ankarai magyar nagykövetség által szervezett program első részeként a Kossuth Lajos utcában a 2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök által felavatott emlékművet koszorúzták meg. A megemlékezésen részt vettek azon országok képviseletei is, amelyekbe a szabadságharc elbukása után üldözött magyarok menekültek, valamint a magyar szabadságharcban érintett országok nagykövetségei is. A magyar koszorún kívül számos más ország, valamint török szervezet koszorúja került az emléktábla alá.

Hóvári János nagykövet, majd Tosun Saral, a Török-Magyar Baráti Társaság alelnöke mondott beszédet. A magyar nagykövet az ünnepség során bejelentette, hogy Tosun Saral a magyar-török közös kulturális és történelmi emlékezet megtartása érdekében tett erőfeszítéseinek elismeréseként Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Kossuth Lajos 1850 áprilisa és 1851 szeptembere között a törökországi Kütahyában tartózkodott, és ott dolgozta ki Magyarország önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét. Kütahya városában (Pécs testvértelepülésén) található a magyarok egyik törökországi zarándokhelyének számító Kossuth Lajos Múzeum, ahol március 18-án a magyar államférfi szobra előtt szintén megemlékezésre kerül sor.