Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart a gazdasági kabinet döntéseiről és a tárca által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatokról a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 2-án. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről.

Varga Mihály ezt a nemzetgazdasági tárca szerdai sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve: a járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5-6 év távlatában érje el a V4 országok átlagát, Csehország vagy Szlovákia szintjét.

Varga Mihály kiemelte: a járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, ennek együtt kell járnia a bérfelzárkóztatással is.

A miniszter emlékeztetett: a nemzetgazdasági tárca pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, ennek legfontosabb változtatásai a köztehercsökkentést, a versenyképesség növelését, és az adóbürokrácia csökkentését vetítik előre.

Rámutatott: ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tervezett módosításokat elfogadja a parlament, egyebek mellett nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában emelkedik az alanyi mentesség értékhatára és egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.

Elmondta: a kata esetében jövőre a kétszeresére, 6 millióról 12 millió forintra emelkedik a bevételi határ. Ezt a jelentős adómegtakarítást biztosító adózási formát több mint 160 ezren választották, a módosítás ezt újabb 50-60 ezer vállalkozásnak teszi lehetővé. Az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz – ismertette a tárcavezető.

A miniszter kiemelte: a köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az eho szabályai, jövőre nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos ehót fizetni. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszert kétkulcsossá alakítják át, a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Így a jövőre tervezett eho-csökkentés 3 milliárd forintot hagy a lakosságnál – közölte Varga Mihály.

Elmondta: az ország versenyképességének javítását szolgálja, hogy a startup cégekbe történő befektetéseket adókedvezménnyel segítik, a startup cégek most „korai fázisú vállalkozások" néven szerepelnek az adótörvény-módosításokban. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza a startup cégek.

A módosításokkal másrészt arra törekszik a tárca, hogy a gazdaság tovább fehéredjen, és tovább szűkítsék az áfacsalások lehetőségét.

Varga Mihály utalt arra, hogy a cafeteria tervezett módosítása 1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és bővülnek a vállalkozások fejlesztésekhez kötődő adókedvezményei is.

A miniszter elmondta: a 2017-es költségvetési törvény módosítása a makrogazdasági számokat nem érinti, az államháztartási törvény tervezett változtatása a feszesebb, felelős kormányzati gazdálkodást segíti elő.

Varga Mihály szerint a kormány megvárja az új hitelminősítői döntést, utána határoz a letelepedési kötvény további sorsáról, de a konstrukció feltételeihez hozzá kell nyúlni.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: jó esély van arra, hogy a hitelminősítő kedvező döntést hozzon Magyarország befektetői besorolásáról.

Elmondta: még nincs döntés arról, hogy a letelepedési kötvény marad-e az állampapírok között, vagy kivezetik, de ha esetleg „tartalékban" megtartják, a feltételein változtatni fognak. A kormány nem tervezi, hogy devizakötvényt bocsátana ki a nemzetközi piacokon, de a miniszter nem is zárta ki ennek lehetőségét.

Kérdésre válaszolva kiemelte: a tervezett járulékcsökkentés esetében nem volna helyes, ha arról a partnerekkel való tárgyalások nélkül döntenének, „dőreség" lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. Hozzáfűzte: ebben az esetben egy kis lépés is 100 milliárd forintos változtatást eredményezhet, tekintettel arra, hogy nyugdíjbiztosítási alap mintegy 3100 milliárd, illetve az egészségbiztosítási 1900 milliárd forintos büdzsével gazdálkodik.