A nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára fogadta el a legtöbb törvényt az Országgyűlés tavasszal, Seszták Miklóst a Miniszterelnökséget vezető Lázár János és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterek követik a megszavazott indítványok rangsorában. A fejlesztési miniszter kezdeményezésére idén tavasszal 16 indítványt fogadtak el, ami több mint kétszerese az ősszel jóváhagyott hét előterjesztésének.
Az idei év első felében elfogadott 96 törvényjavaslat közül 74-et a kormány kezdeményezett, 21-at kormánypárti képviselők, bizottsági előterjesztés pedig ezúttal nem emelkedett törvényerőre. Mindez azt jelenti, hogy a megszavazott törvényjavaslatok 77 százalékát jegyzi a kabinet, szemben a 2012-es hasonló időszak 70 százalékával és a még négy évvel korábbi tavaszi ülésszak 88 százalékával.
A fejlesztési miniszter kezdeményezésére idén tavasszal 16 indítványt fogadtak el, ami több mint kétszerese az ősszel jóváhagyott hét előterjesztésének. A kereszténydemokrata Seszták Miklós javasolta idén egyebek mellett azt a módosítást, amely betilthatóvá tette az Uberhez hasonló közösségi személyszállítást végző cégeket.
A Miniszterelnökség vezetőjének 14 javaslatát fogadták el az elmúlt fél évben, hárommal többet, mint azt megelőzően. Lázár János kezdeményezte a legtöbb új jogszabályt, köztük azt, amely átalakítja az állami tisztviselők jogállását és bérezését.
Az ősszel 17 előterjesztéssel legaktívabbnak számító nemzetgazdasági miniszter ezúttal a harmadik helyet fogalja el 13 javaslattal. Az idén is Varga Mihály nevéhez fűződik a következő évi költségvetés, valamint az azzal összefüggő adóváltoztatások elfogadása, de a nemzetgazdasági tárcavezető terjesztette be Lázár Jánossal közösen a vasárnapi zárvatartást eltörlő javaslatot is.
A további kormánytagok közül a belügyminiszter nyolc, a külgazdasági és külügyminiszter hét, az emberi erőforrások minisztere öt, a honvédelmi miniszter három, míg a földművelésügyi tárca és a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetői két-két indítványt jegyeznek.
A több mint húsz kormánypárti képviselő kezdeményezésére elfogadott javaslat között szerepel az alaptörvény hatodik módosítása, amely új különleges jogrendként létrehozta a terrorveszélyhezetet. Emellett szintén a Fidesz-KDNP kezdeményezte a 2024-es olimpiára történő pályázásról szóló törvényt is.
A tavaszi ülésszakban egy olyan törvényt fogadtak el, amelyet kormányoldali és ellenzéki képviselők közösen nyújtottak be, ez az 1956 utáni elítélések semmiségét érintő változtatásról szól és 2014 óta a harmadik olyan törvény, amelyet ellenzéki képviselők is jegyeznek.
