Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese az észak-atlanti szövetségnek, vállalásait most és a jövőben is teljesíti – mondta Simicskó István honvédelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a XX. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián, amelyet az Országházban tartottak csütörtökön.
Simicskó István honvédelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke (MTI Fotó: Botár Gergely)
A miniszter kulcsfontosságúnak tartotta az EU-NATO együttműködést, és úgy vélte, az Európai Unió lassan, de „kezd megmozdulni", érzékeli az állampolgárai részéről érkező elvárásokat és a terrorizmus veszélyeit. Simicskó István konkrét cselekvést sürgetett és hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai biztonság erősítésének kezdeményezője és alakítója. A miniszter szerint Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik: a Magyar Honvédségen képességein és erején, a NATO szövetségeseken és a magyar állampolgárok áldozatvállalásán. „Mi mind a három pillért szeretnénk erősíteni" – hangsúlyozta.
A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: egyértelmű, hogy az európaiaknak nagyobb felelősséget és áldozatot kell vállalni rájuk leselkedő veszélyek elhárításában.
A tárcavezető megerősítette: a magyar kormány vállalta azt a célkitűzést, hogy évről évre GDP arányosan 0,1 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, így ez 2026-ra eléri a GDP 2 százalékát. Emellett a kabinet új biztonsági stratégiát és nemzeti katonai stratégiát alkot, valamint belekezdenek egy új honvédelmi és haderőfejlesztési program létrehozásába is – tette hozzá.
Simicskó István közölte: azt szeretnék elérni, hogy 10-12 távlatában Magyar Honvédség meghatározó erővel bírjon, és ezzel a NATO szövetséget, illetve Európa közös védelmét is erősítse.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század sajátos küzdelmekkel teli világában új típusú veszélyek jelentkeznek, jelentősen növekedett az elmúlt években az instabil államok száma, az Európai Unióban soha nem látott számban emelkedett a terrorcselekmények száma, valamint a népvándorlás is biztonsági kockázatokat hordoz.
Hozzátette: a hagyományos hadszínterek mellett ma már a kibertérben is küzdenek egymással a felek, a háború bizonyos értelemben „civilesett", erősödik a nem katonai eszközök alkalmazásának területe és elmosódik a határ a békeállapot és a háborús állapot között.
Szerinte a NATO-nak is megfelelő válaszlépéseket kell adnia ezekre a kihívásokra, és a Varsói Csúcstalálkozó meg is erősítette a kollektív védelemre való képességeket. Az Iszlám Állam elleni fellépésről szólva hangsúlyozta: meg kell találni a közös nevezőt a NATO-n kívüli együttműködés ügyében és nem szabad megengedni, hogy a terrorista bázisok más instabil országokba települjenek át.
