Október 2-án racionális döntést kell hozni, nemmel voksolva a népszavazáson, hogy ellentmondjunk Brüsszel ámokfutásának – jelentette ki az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán Szegeden. Soltész Miklós (KDNP) sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány osztja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének azt az álláspontját, mely szerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kötelezővé tenni.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára
A szívből jövő szolidaritást a magyar kormány már megtette a karitatív tanács tagjaival közösen, amikor összesen 450 millió forinttal támogatta a szervezeteket, hogy a határ mentén dolgozva segítsék az elesetteket, rászorultakat, betegeket.
Szívből jött a kormány döntése akkor is, amikor a katolikus egyház gyűjtéséhez csatlakozva 120 millió forinttal támogatta közel-keleti keresztény iskola építését, helyben nyújtva segítséget, ahhoz, hogy az ott lakóknak ne kelljen elhagyni szülőföldjüket. Ahogy szívből jött a segítség akkor is, amikor a kormány 3 millió eurót ajánlott föl kórházépítésre Irakban és Szíriában – tudatta az államtitkár.
A népszavazáson racionális döntést kell arról hozni, kikkel akarunk együtt élni, megváltozzon-e keresztény kultúránk abban az esetben, ha muszlim bevándorlók befogadását kényszerítik rá az országra – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette, a kötelező kvótarendszer a szolidaritás megcsúfolása, nem más mint bürokraták által, központilag szervezett emberkereskedelem.
„A szolidaritást az evangéliumi parancs alapján gyakoroljuk, de nem a brüsszeli bürokraták diktálására, hanem inkább Ferenc pápa buzdítására" – mondta a püspök. Példaként említve, hogy az egyházmegye közössége egyetlen felhívásra 11 millió forintot adott össze a szíriai keresztény közösségek támogatására.
Az egyházmegye évek óta 30 millió forint értékben ad teljes körű ösztöndíjat az orvosi, a gyógyszerész és teológiai karon tanuló tíz, Nigériából és környékbeli más országokból érkező hallgatónak, köztünk muszlim vallású diáknak is, hogy itt diplomát szerezzen – közölte Kiss-Rigó László.
Benák-Búcsú Emese, a Szabadkai Nagycsaládos Egyesület elnöke elmondta, az Észak-Bácskában élők nagyon megszenvedték azt az időszakot, amíg nem készült el a kerítés a határon, városaik, falvaik a migránsok vonulási útvonalán feküdtek. Jelenleg főként a Szabadka és az országhatár közötti falvakban jelennek meg a migránsok az utcákon tereken, az ott élők pedig féltik gyermekeiket.
Az elnök úgy fogalmazott, Magyarországnak erősnek kell lennie, és most a határon túliak is tudják az anyaországot támogatni, azzal, hogy részt vesznek a népszavazáson és nemmel voksolnak.
