Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (b) fogadja David Daviszt, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit minisztert Budapesten, a minisztériumban 2017. április 20-án. (Fotó: Kovács Attila – MTI)

Szijjártó Péter közölte: az ő meghívására jött Magyarországra David Davis, aki végigjárja az uniós tagországokat és a brit álláspontról tájékoztatja a kormányokat, hogy elkerülhető legyen egy megállapodás nélküli Brexit, illetve egy rossz megállapodás. 

„A britek döntését a kilépésről tiszteletben tartjuk, de sajnáljuk, Európa számára ez egy nagy veszteség” – szögezte le.

A miniszter felidézte: Nagy-Britannia az ENSZ BT tagja, atomhatalom, övé Európa legütőképesebb hadserege, valamint Európa második, a világ ötödik legerősebb gazdasága. Az országnak emellett nagyon speciális kapcsolata van az Egyesült Államokkal. 

Szijjártó Péter elmondta: Nagy-Britannia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország tavaly 3,6 milliárd eurónyi exportot mutatott fel. Nagy-Britannia az ország hetedik legjelentősebb befektetője, 800 brit vállalat 51 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Hozzátette: nem túlzás, hogy a Brexit legjelentősebb vesztese a közép- és kelet-európai térség lehet. 

Közölte, ha 2019-2020-ban a menetrend szerinti brit befizetések nem érkeznek meg az Európai Unióba, és más tagállamok sem vállalják át, az Magyarország számára a mostani számítások szerint 1,4-1,5 milliárd eurónyi veszteséget jelentene. 

Hozzátette: Nagy-Britanniában a hivatalos brit statisztika szerint 55 ezer, becslések szerint akár 200 ezer magyar is él, dolgozik, tanul. Az ott dolgozó magyarok évente fejenként 6300 eurót utalnak haza, ami unióban az ötödik legmagasabb. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta: tisztességes megállapodást kell kötni a Brexitről, olyat, amely megfelelően figyelembe veszi és érvényesíti az európai és a brit érdekeket is. Az EU nem ülhet tárgyalóasztalhoz a briteket okoló, vádoló magatartással, mert abból nem születhet jó megállapodás – jelentette ki.

Minél szélesebb körű, minél átfogóbb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az EU-nak Nagy-Britanniával

Ha az EU nem képes ilyet megkötni, a britek viszont megkötik saját szabadkereskedelmi megállapodásukat az erős világgazdasági szereplőkkel – például az Egyesült Államokkal, Brazíliával, Kínával, Indiával, Ausztráliával és Új-Zélanddal, valamint az Öböl-országokkal -, akikkel az EU-nak nincs megállapodása, az óriási versenyhátrányt jelent majd az unió számára, és drámai hatással lesz az olyan nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint amilyen Magyarország. A miniszter ezt a forgatókönyvet „rémálomszerűnek” nevezte.

A magyar kormány Brexittel kapcsolatos céljairól szólva közölte:

Meg kell védeniük a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogait, ez számukra a legfontosabb

„Ebből nem tudunk engedni” – szögezte le, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a kölcsönös megállapodás lehetősége „kifejezetten jó”, a britekben egyértelműen van erre készség és nyitottság. 

Azt is el kell érni, hogy a britek továbbra is részt vegyenek az európai biztonsági és védelmi rendszerben – mondta. Hozzátette: egyetértenek a britekkel abban, nem szabad úgy erősíteni az európai biztonsági szerkezetet, hogy az bármilyen duplikációt hozzon létre a NATO-val, ugyanakkor az euroatlanti értékközösség európai lábát meg kell erősíteni. Ez azonban nem elképzelhető a britek nélkül – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a közös költségvetéshez történő brit hozzájárulás ügyében is olyan megállapodást kell létrehozni, amely a kilépés utáni jogokat és kötelezettségeket egyensúlyban tudja tartani. 

A miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta, egyelőre nem számolnak azzal, hogy az előrehozott brit választásoknak hatásuk lenne a Brexit menetrendjére.