Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Popa Ilona erdélyi főszervező, Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke (b-j) a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján az erdélyi Tusnádfürdőn 2016. július 20-án. (MTI Fotó: Baranyi Ildikó)

Ezt a célt szolgálta a szakképzés éve, a külhoni magyar fiatal vállalkozók segítése és több nagyszabású gazdaságpolitikai program – tette hozzá. Potápi Árpád János áttörésnek, az elmúlt két évtized egyik legnagyobb eredményének nevezte az első ilyen, a Vajdaságban idén elindított, 50 milliárd forintos programot, amelyet az ottani magyar politikai szereplőkkel, vállalkozókkal, a Magyar Nemzeti Tanáccsal egyeztetve dolgoztak ki. Hasonló, 35 milliárd forintos programot indítanak be Kárpátalján, és nemsokára elkezdődik a muravidéki, illetve horvátországi magyarság gazdaságpolitikai eszközökkel való támogatása.

„Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni" – mutatott rá Potápi Árpád János. Kifejezte reményét, hogy a 2010 óta hozott nemzetpolitikai intézkedésekkel és gazdasági támogatással mérsékelni tudják az elvándorlást, és a gyermekvállalást is sikerül ösztönözni a Kárpát-medencei magyarság körében.

Az államtitkár megjegyezte: a Tusványosként emlegetett erdélyi rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustörvénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik alapítója az idei mottó – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában – jelentését részletezte. Rámutatott: itthon voltunk, mert a magyar identitás európai, a földrész közös kultúrájának része. Itthon vagyunk, mert nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet az aktuális divatáramlatokkal vagy azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra.

Németh Zsolt szerint a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Az „itthon leszünk" pedig arra utal, hogy Magyarország és a külhoni nemzeti közösségek rendelkeznek egy, a közép-európai összetartozásról és keresztény Európáról szóló jövőképpel, amelyet meg akarnak valósítani – mondta a külügyi bizottság elnöke.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke rámutatott: a szabadegyetem „polgárai" Európa elmélyülő válságára keresnek választ, ami pedig a nemzetpolitikát illeti, továbbra is úgy vélik: az autonómia a megoldás. Az EMNP politikusa szerint a transzilvanizmus gondolata reneszánszát éli, ehhez próbálnak román szövetségeseket találni.

Tárnok Mária, a Tusványost több mint negyed évszázada szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: idén 24 előadói sátor több száz programja közül válogathatnak a résztvevők, a vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozat gazdag programkínálatának kialakításához pedig 34 partnerszervezet járult hozzá.


Kerekasztal-beszélgetés: Európának keresztény alapokon kell állnia

Van és kell is lennie közép-európai keresztény víziónak Európa számára, a kontinensnek keresztény alapokon kell állnia – állapították meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai nyitónapján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztevői.

Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a filozófiai ellentétek és különbségek a nemzetközi, diplomáciai, politikai tárgyalásokon is megjelennek. A kérdés az, hogy van-e közép-európai keresztény vízió. Szerinte a válasz az, hogy van, és kell is, hogy legyen.

A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – idézte Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját. Ugyanakkor a törésvonal az alapító tagállamok és a közép-európai politikai elit között egyre inkább egyértelmű – jegyezte meg.

Rámutatott: Európa legnagyobb válsága politikai-vezetési válság, ma azt sem tudják, hogy tulajdonképpen ki vezeti kontinenst. Ugyanakkor minden válság esély is, általa most nyílt olyan lehetőség, hogy elmondják, Közép-Európából milyen pozitív víziót tudnak felvázolni. A következő hónapok erről kell, hogy szóljanak – rögzítette az államtitkár. Kitért arra is: Európa demográfiai válságban is van, s ezért látják sokan a bevándorlást hiteles válaszként a problémáira. Megjegyezte: tisztelik az iszlám vallást, és a terrorizmust nem szabad összekeverni az iszlámmal. Utóbbinak van helye Európában, de csak akkor, ha tiszteletben tartják, hogy a kontinens nem erre a vallásra épült.


Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere (b-j) beszélget a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitója előtt az erdélyi Tusnádfürdőn 2016. július 20-án. (MTI Fotó: Baranyi Ildikó)

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, a déli határon felépített kerítés bizonyította, hogy működőképes. Az egész Balkán egységesen kiállt a kerítés gondolata mellett és egész Európát képes volt meggyőzni, hogy szükség van az „európai határőrségre". Ezt győztes projektként lehet felmutatni, s ennek a nyomvonalán lehet tovább haladni a migrációs válság kezelésében. Ugyanakkor Európának a „szomszédságával" intenzív együttműködést kell kialakítania. Csak a kerítés hosszútávon nem fenntartható, viszont ha van emellett együttműködés is, akkor a stabilitás elérhető – fejtette ki.

A vallás és a politika egymáshoz való viszonyáról elmondta: a keresztény Európa gondolata nem vallási fogalom, erre olyan hídként kell tekinteni, amit épít a keresztény egyház és az európai politika egyaránt. Értékek nélkül ugyanakkor nincs politika, a politikát erre kell alapozni. Megjegyezte: ugyanakkor míg a kereszténységnek hitelve, az iszlámnak nem, az állam és az egyház szétválasztása.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke azt mondta: bár a legintoleránsabb európai elitje van most az uniónak, szeretnék, ha ennek ellenére valamiféle toleranciát gyakorolnának a hagyományos európai értékek vonatkozásában.

A kereszténységnek mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, nemzetpolitikában egyaránt. Az Európai Unión belül azonban ma már nem csak közös értékeink vannak, a családpolitika, társadalompolitika terén például nem biztos, hogy a skandináv államokkal vannak még közös értékeink – jegyezte meg. Gulyás Gergely kitért arra is: nem gondolja, hogy egy német helyett el kellene döntenie, hogyan viszonyuljon Németország az iszlámhoz. Az iszlám azonban nem tartozik Magyarországhoz, s az alaptörvényből levonható, hogy Magyarország az iszlamizáció alkotmányos tilalma alá esik – mutatott rá.

Peter Krajnák szlovák oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia – utalt az unió alapítóira, majd hozzátette: a kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése.

Mindannyian közös Európához tartozunk – mondta, és azt kívánta, „értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet".

David Campanale, a BBC tudósítója saját nézeteit ismertetve arról beszélt, hogy a kereszténység lehet-e közös nyelv. Úgy vélte, a kérdés az, hogyan működünk együtt a kontinensen, illetve az egyének hogyan viszonyulnak a valláshoz. A liberális állam elnyomja az identitásokat – mutatott rá, kiemelve: otthont akartak teremteni Európában, de ezt nem érték el.