Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. március 2-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A kormány fél évvel meghosszabbítja az egész ország területére érvényes tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – ismertette a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A miniszter elmondta: a válsághelyzet szeptember 7-ig tartó fenntartásáról döntöttek, amire azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba.

Hangsúlyozta: ehhez kapcsolódik az idegenrendészeti őrizet visszaállítása, valamint a határ megerősítése. Emlékeztetett: múlt héten 38 milliárd forintot biztosított erre a kabinet, ebből a május 1-jére elkészülő második kerítés megépítése 28,4 milliárd forintba kerül. 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából – részletezte.

Lázár János azt mondta, a magyar-szerb határszakaszon – mintegy 150 kilométer hosszan – a második kerítését úgy építik, hogy azt kamerával, hőkamerával, egyéb technikai eszközökkel is lehessen őrizni.

Közölte, a kerítés építésében hétszáz fogvatartott vesz részt és a mostani beruházás 38 milliárd forintos költségével 284 milliárd forintra nő a déli határszakaszon a kerítés költsége.

Elmondta, az Országos Bírósági Hivatal a többletfeladatok ellátására 295 millió forintot kap, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is biztosítanak 76 millió forintot.

Hozzátette, a Honvédelmi Minisztériumnak a határvédelmi bázisok kialakítására, az őrzés-védelmi feladatokra, informatikai eszközökre, illetve személyi juttatásokra kell még forrás, ez akár a 10 milliárd forintot is elérheti.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által február 16-án elfogadott jogszabály szerint az EU külső határain mindenkit, így az uniós állampolgárokat is ellenőrizni kell. Az unió külső határán a személyi ellenőrzést visszaállítják – értékelte az intézkedést, jelezve, hogy annak bevezetésére 20 nap van.

Ismertette: az uniós állampolgárokat ugyanúgy igazoltatni kell, mint azokat, akik nem állampolgárai az EU-nak, a személyes okmányokat ellenőrizni kell a nemzetközi informatikai rendszerben, ki kell szűrni azokat, akik potenciális kockázatot jelentenek.

Lázár János jelezte, várakozás – akár 8-10 órás torlódás – is előfordulhat emiatt a határon és a kormány csak addig tudja ezt az intézkedést betartatni, amíg az nem okoz aránytalan társadalmi kárt.

Kitért arra is, hogy február 22-én állapodott meg az Európai Tanács és az Európai Parlament új jogszabályok elfogadásáról, hogy az ukrajnai állampolgárok vízum nélkül léphessenek be az EU-ba. A tervek szerint akinek biometrikus útlevele van és ukrán állampolgár, vízummentesen léphetnek be – ismertette.

A miniszter tájékoztatott a visegrádi országok csütörtöki varsói csúcstalálkozójáról, ahol két dokumentumot fogadtak el, az egyik Európa jövőjével, a másik az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos.

Elmondta, március 25-én az Európai Uniót alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából Rómában lesz uniós csúcs, ahol nyilvánvalóan előkerül Európa jövője. A visegrádi országok szerint erős nemzetállamok, erős országok kellenek az unióban – hangoztatta.

A V4-ek egyeztettek a 2020-as költségvetési ügyekről is; a kormány kiemelten készül a költségvetés megtárgyalására, ebben szövetségese lesz Lengyelországnak, Szlovákiának és Csehországnak – közölte.

Lázár János elmondta, a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jogszabály védje. Arra akarják kötelezni a kereskedőket, hogy folyamatosan adjanak információt a fogyasztóknak arról, amit vásárolnak milyen minőségű, illetve hogy más minőségű Magyarországon, mint Európa nyugati részén – mondta.

Magyarország tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen – hangsúlyozva, hozzátéve, a nagy multinacionális vállalatok "élelmiszeripari szeméttel" árasztják el Közép-Kelet-Európát, kettős minőségben állítják elő termékeiket.

Lázár János beszámolt arról, Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa őket az uniós csúcs előtt.

Kérdezték az LMP által a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban benyújtott országos népszavazási kérdésekről. Lázár János úgy értékelte, ma Magyarországon a kispártoknak van "egy láthatósági problémájuk". Ha ma lennének a választások az LMP nem jutna be a parlamentbe, és nyilvánvalóan valami nagy dolgot kellene csinálniuk, hogy láthatóvá váljanak – mondta.

A miniszter szerint olyan ügyről van szó, amiről a nép már szavazott a 2014-es választáson. Az LMP mindent megtett annak érdekében, hogy akkor ez a beruházás legyen a legfontosabb döntési szempont – közölte. Hozzátette: a kormány tiszta lapokkal játszott, törvényhozásban pedig az LMP is elmondhatta álláspontját. Ez nem vonja el az LMP jogát attól, hogy népszavazást kezdeményezzen – jegyezte meg.

Rögzítette: az atomerőmű beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól, mint ahogy a Momentum Mozgalom kezdeményezése sem az olimpiáról szólt.

Kérdésre beszélt arról, hogy a miskolci városi és megyei kórház összevonásával létrejövő úgynevezett szuperkórház az összevonás után kiemelt támogatásra számíthat. Kitért arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a budapesti szuperkórház-beruházáshoz.

Már rövidtávon változhatnak a gyermeknevelési, gyermekvállalási kedvezmények, vagy a népegészségügyi támogatások rendszere - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, ismertetve: a kabinet egy 2060-ig tartó demográfiai programot készít elő.

Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján hozzátette: ennek része a halálozás csökkentése, de az oktatási rendszer erősítése vagy az unión belüli magyar munkavállalás értékelése is.

A miniszter célnak nevezte a születéskor várható élettartam növelését 2030-ig mintegy öt évvel, a nők esetében 85, míg a férfiak esetében 80 évre. Beszámolt arról, hogy a gyermekvállalás ösztönzése érdekében eddig megtett intézkedések hatása már tavaly érzékelhető volt, több mint 93 ezer gyermek született.

Mint mondta, a kormány meghallgatta az emberi erőforrások miniszterének, valamint érintett államtitkárainak erről szóló beszámolóit, a többi között annak az ifjúság kutatásnak az eredményét, amelyhez 8 ezer magyar fiatalt kérdeztek meg.

A szükséges lépésekre a gazdasági és a stratégiai kabinet tesz javaslatot, de mint kiemelte, a kormánynak ambiciózus célkitűzései vannak. A jelenlegi évenkénti 126 ezres halálozási számot például 115 ezerre csökkentenék.

Állami tulajdonban kerülhetnek azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosaiként az okmányok olyan embereket jelölnek meg, akik több mint 115 éve születtek. Lázár János közölte: erre a belterületi ingatlanok valamint a mezőgazdasági földek hasznosításának könnyítése érdekében van szükség.

A járási hivatalok, ezen esetekben hirdetményben kísérelnék meg a tulajdonos vagy az örökösök felkutatását, akiknek lehetőségük lesz póthagyatéki eljárás lefolytatására. Az ingatlanok akkor kerülnek az államhoz, ha azokért senki sem jelentkezik – ismertette Lázár János.

Hozzátette: a belterületi ingatlanokat átadnák az önkormányzatoknak, az osztatlan közös tulajdon megvételére pedig lehetőséget biztosítanak a tulajdonostársaknak.

Ismertette: a több mint 18 millió ingatlan-nyilvántartási bejegyzésből csaknem 1,9 millió hibás, például hiányos a tulajdonosra vonatkozó bejegyzés. Ismertette: 13 ezer olyan tulajdoni lap van, amely szerint a tulajdonos 1896 előtt született.

Beszámolt arról is: pénteken Szigetszentmiklóson a miniszterelnök részvételével zárul le a kormányablak-építési program, amelynek eredményeként a 297 járásában összesen 262 kormányablak jött létre. Az ügyintézés eddigi költségcsökkentése évente összesen 14,5 milliárd forintos megtakarítást jelent az embereknek – ismertette, kijelentette ugyanakkor azt is, hogy még mindig nagy a bürokrácia és sok a bürokrata, ezért gondolkodni kell a következő lépéseken.

A kabinet célja a fás területek arányának 20-ról 27 százalékra növelése – közölte Lázár János az új erdőtörvény koncepciójával kapcsolatban, amelyről még tárgyalnak az agrárkamarával valamint a magán erdőtulajdonosokkal.

Szólt arról is, hogy nemzeti program indul a szójakiváltásért, annak érdekében, hogy az ország mentesüljön a génmódosított élelmiszerektől. Ennek célja, hogy az importon keresztül takarmányként az országba kerülő szója kiváltható legyen.

A miniszterelnök iparkamara előtt tartott beszédét érintő kérdésre Lázár János kifejtette: Orbán Viktor azt tartotta fontosnak, hogy Magyarországon ne alakulhasson ki egy párhuzamos társadalom, kultúra, ezért ne legyen betelepítés. Az országot ugyanis felértékeli a rá jellemző homogenitás, a párhuzamos társadalmakkal rendelkező országok veszíteni fognak versenyképességükből – vélekedett.

Meg akarjuk őrizni a kulturális és etnikai homogenitásunkat – hangsúlyozta, cáfolva, hogy a kormányfő beszéde a romák ellen irányult volna. Lázár János bírálta az alapjövedelem ötletét, és az európai baloldalt is, amely szerinte azzal kampányol, hogy elhiteti az emberekkel: munka nélkül lehet pénzhez jutni. A miniszter elvi kérdésnek nevezte, hogy a jövedelem munkához kötődjön.

A Puskás stadion költségeiről elmondta, a kormány bruttó 190 milliárd forint összeget hagyott jóvá a beruházásra. A nyílt, nemzetközi tender után a legolcsóbb ajánlat 190 milliárd forint plusz áfa lett - mondta. Kifejtette: a kormány 15 százalékos eltérésig igazságügyi szakértő bevonása nélkül dönthet úgy, hogy a programot el lehet indítani. Közölte, mivel az eltérés 5,8 százalékos volt, elfogadták.

Közölte azt is, a kormány támogatja a KDNP javaslatát arra, hogy becsérték alatt ne lehessen értékesíteni árverésen ingatlanokat.

A 4-es metróval kapcsolatban közölte, az Európai Bizottság várhatóan március 17-én bocsájtja Magyarország rendelkezésére az OLAF hivatalos jelentését. A fővárosnak és a kormánynak 60 napja lesz álláspontja közlésére – ismertette. Hozzátette: a vita lezárása után várhatóan azonnal 59 milliárd forintot vissza kell fizetni a magyar államnak, amelynek kötelessége, hogy ezt az összeget a fővároson behajtsa. Jelezte, megpróbálnak majd Budapestnek segíteni, hogy a fővárosiakat érzékelhető kár ne érje. Ezt követően van lehetőség ezt a pénzt a kivitelezőkön behajtani – mondta.

A miniszter szerint a szerződés aláíróját, a volt főpolgármestert terheli a felelősség.

Beszámolt arról is, hogy a Csíki sör meghívására március második felében meglátogatja a sörgyárat, amelynek szeretne segíteni.

A most még a XIII. kerületi Szent István-parkban lévő Lukács György-szobor kapcsán kérdezték a minisztertől azt, van-e helye véreskezű kommunistáknak emléket állító szobornak Budapesten. Lázár János szerint nincs. Megjegyezte, tartalmilag Lukács György munkásságát mindig kerülte.

Az izsáki uniós beruházásról közölte, bejelentés után szabálytalansági eljárást rendelt el, helyszíni vizsgálat már volt, de még folyik az eljárás.