Megemlékezés

Egy perces néma felállással emlékeztek meg a múlt héten, 58 éves korában elhunyt Kozma Péterről, a Fidesz volt országgyűlési képviselőjéről, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal volt vezetőjéről a parlamentben. Kövér László házelnök közölte, Kozma Péter három cikluson át volt parlamenti képviselő, először 1998-tól.

KDNP: csak a becsértéken lehessen árverezni az ingatlanokat

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a KDNP által kezdeményezett törvényjavaslatra hívta fel a figyelmet, miszerint csak a becsérték száz százalékán lehetne elárverezni egy adós otthonát. Ez azokra a családokra vonatkozik, amelyek abban az ingatlanban laknak és egyetlen ingatlanjuk van – mondta. Hozzátette: megegyezés esetén lehet a becsértéknél alacsonyabban is árverezni, de akkor a további törlesztés alól mentesül az adós.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (Fotó: MTI)

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára közölte, a javaslatot a parlament a nap folyamán tárgyalhatja és kedden el is fogadhatja. Az újabb segítséget adhat az eladósodott családoknak – tette hozzá.

Fidesz: valóban a szocialistákhoz kerültek a Szeviép pénzei?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint 379 kisvállalkozót tett tönkre a Szeviép, amely mintegy 11 milliárd forint adósságot hagyott maga mögött. Hozzátette: az adóhatóság 2013-ban csődbűncselekmény miatt nyomozást indított, a büntetőeljárás most is zajlik a cégvezetőkkel szemben, akik több szálon kötődnek a szocialistákhoz, kiemelten Ujhelyi Istvánhoz, az MSZP alelnökéhez.

Közölte, amikor a Szeviép a nagy pénzeket kapta, egy olyan ember volt az aláírási joggal rendelkező vezetője, aki Botka László szegedi szocialista polgármesterrel is szoros kapcsolatot ápolt, Ujhelyi Istvánnak pedig üzlettársa volt. 

Kósa Lajos szerint a mostani tárgyalásokon kiderült: „az eltűnt milliárdok az MSZP kasszájában végezték”. A Szeviép alvállalkozóinak képviselője azt mondta, hogy a cég milliárdokat nem fizetett ki nekik, miközben a Szeviép több nagyberuházáskor olyan cégeket segített kölcsönökkel, amelyek Ujhelyi Istvánhoz köthetőek – mondta. 

A tárgyaláson elhangzottakat idézve közölte, a szegedi uniós beruházásokat kivétel nélkül a Szeviép vitte el, amely az alvállalkozókkal megcsináltatta a munkát, de őket nem fizette ki, „helyette kitolta a pénzeket Ujhelyi István sofőrjének és a cégének”. 2008-tól 2010-ig heti, havi rendszerességgel milliós és tízmilliós nagyságrendben, összességben félmilliárd forintot „talicskáztak ki” ebből a cégcsoportból – tette hozzá.

Kósa Lajos ugyancsak a tárgyalásról idézve közölte, a Szeviép cégcsoporttól a pénzek különböző baloldali pártokhoz, elsősorban az MSZP-hez és az MDF-hez vándoroltak.

A frakcióvezető szerint miközben a szocialisták előszeretettel vagdalkoznak a korrupcióval, nem válaszolnak arra, hogy a Szeviéptől elvitt pénzek valóban hozzájuk kerültek-e. De hallgatnak a 4-es metró kapcsán is – mondta.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint ez az ügy azt mutatja, hogyan működött 2010 előtt Magyarország.

A metróaktákból is látszik – folytatta – , hogy azok a pénzek, amelyeket közcélra kellett volna fordítani, máshova vándoroltak, vagy a fővárosi önkormányzat, vagy a szocialisták környékére.

Hangsúlyozta, keményen fel kell lépni ezekkel az ügyekkel szemben; az ügyészségnek, a bíróságnak az a feladata, hogy igazságot szolgáltasson.

Szerinte azok szoktak korrupció ügyében a legjobban kiabálni, akik sárosak. Ilyen nagymértékű visszaélések soha korábban nem voltak – hangoztatta.

Tuzson Bence azt mondta, a pénzek útját meg kell találni, tudni kell, kik a felelősök, és a pénzeket vissza kell szerezni az országnak.

Kövér László házelnök ezt követően bejelentette: a köztársasági elnök megválasztását március 13-ára tűzi ki. Közölte: jelölt a képviselők egyötödének támogatásával állítható, az ajánlásokat péntek délig lehet benyújtani. 

Napirend

A Ház hétfőn úgy fogadta el a napirendjét, hogy házszabálytól eltéréssel napirendre tűzte a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, amelynek vitáját hétfőn tartják és arról várhatóan már kedden szavaz a Ház. A házszabálytól eltérést 148 igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadták el a képviselők. 

Interpellációk

Fidesz: megbecsüli a kormány az egészségügyi dolgozókat

Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy ma megbecsülést kapnak az egészségügyi dolgozók, szemben a baloldal kormányzásával, amikor megalázták őket, a sorozatos pénzkivonások miatt kilátástalanná vált a helyzetük, sokan utcára kerültek, akiknek pedig megmaradt a munkájuk, azoktól elvettek egyhavi bért. A Fidesz-KDNP azonban 2012-ben megkezdte az egészségügyi dolgozók béremelését, tavaly egy négyéves bérfejlesztési periódust indítottak. Ennek részeként 2016-ban 26 százalékkal nőtt az ápolók bére – jelezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke azt felelte: az idei költségvetés 170 milliárd forinttal többet tartalmaz egészségügyi célokra, mint a tavalyi. Az ápolók tavaly kezdődött négyéves bérfejlesztéséről elmondta: idén további 12 százalékos emelés lesz, az azt követő években pedig 8-8 százalékos. Azt is kiemelte, hogy mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében csökkent az elvándorlás.

Kovács József elfogadta a választ.

KDNP: mik a közigazgatási rezsicsökkentés legfontosabb intézkedései?

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a parlament 2015. decemberében szavazta meg azt a csomagot, amelyik egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjainak eltörlésével 12 milliárd forint megtakarítást jelentett az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ingyenessé vált az erkölcsi bizonyítvány, a cégkivonat, a személyi igazolvány, a jogosítvány és a mozgáskorlátozottak parkolókártyájának kiállítása.

A képviselő azt kérdezte, hogy mik a legfontosabb intézkedései a közigazgatási rezsicsökkentés februárban elfogadott második részének.

Kovács Zoltán államtitkár azt felelte, hogy március 16-án lép hatályba az új törvény, amelyik alapján tovább csökkennek majd a magánszemélyek terhei. Ezek között említette, hogy a 65 év feletti állampolgárok ingyen válthatnak ki útlevelet, díjmentessé válik az anyakönyv kiadása valamint az elektronikus tulajdoni lap lekérdezése. Teljes egészében évi 10-15 milliárd forintnyi megtakarításról lehet beszélni – közölte.

A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: indokolt-e a válsághelyzet meghosszabbítása?

Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy a jó idő beköszöntével egyre több migráns érkezik a magyar szerb határhoz, miközben a balkáni útvonalon közel százezren tartanak az EU felé. A képviselő, aki kulcsfontosságúnak nevezte a határzárat, azt kérdezte, indokolt-e még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartása.

Kontrát Károly belügyi államtitkár, aki igennel válaszolt a kérdésre, azt mondta, hogy a válsághelyzet meghosszabbítását megfelelő eljárásjogi garanciákkal bástyázták körül.

A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: mit tesz a kormány a rosszabb minőségű külföldi termékek árusítása ellen?

Szatmáry Kristóf az elmúlt hetek botrányát idézte, miszerint rosszabb minőségű termékeket árulnak a nemzetközi élelmiszerláncok, mint saját országukban, ráadásul ugyanazon az áron. Ez mindenkit érint, s jogos elvárás, követelés, hogy sem az élelmiszerek, sem egyéb termékek vonatkozásában ne legyünk megkülönböztetve, ne érjen hátrány bennünket. Szintén jogos elvárás, hogy a hazai kiváló minőségű termékekhez hasonlóan a külföldi termékek is azonos minőségűek legyenek – rögzítette a kormánypárti képviselő.

Azt kérdezte, igaz-e, hogy a vizsgálatok után jól értelmezhető különbséget mutatnak a nálunk árult termékek a nyugati országok polcain elérhető termékekhez képest? Milyen intézkedéseket terveznek bevezetni ez ellen?

Zsigó Róbert, államtitkár közölte: 24 összehasonlító vizsgálatot végzett el a Nébih, s a termékek többsége rosszabb minőségű volt, mint Ausztriában, sőt néhány esetében kifejezetten silányak voltak. Ezek az esetek teljes joggal háborították fel a magyar embereket – közölte.  

Kijelentette: nem hagyja a kormány szó nélkül, hogy ugyanazon termékeket rosszabb minőségben lehessen kapni, mint az európai piacon bárhol máshol. Kitért arra is, hogy a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz, illetve Brüsszelben a halászati és mezőgazdasági tanácson szintén foglalkoznak az élelmiszerek kettős mércéjének ügyével. 

Közlése szerint február 20-án Fazekas Sándor miniszter újabb, 100 termékre kiterjedő vizsgálatot rendelt el, eredménye március második felében lesz nyilvános, amiről tájékoztatást adnak. Emellett egy kormány-előterjesztésen is dolgoznak a témában – jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

Fidesz: veszély fenyegeti a rezsicsökkentést

Gelencsér Attila (Fidesz) a rezsicsökkentés folyamatát idézve fel, kiemelve, hogy a szocialista-liberális kormányok alatt elszálltak az árak. Szólt arról, hogy 2,5 millió ember aláírásával védte meg az energiaárak csökkentését, azonban Brüsszel újabb támadásra készül, s ha beváltja a fenyegetést, akkor vége a rezsicsökkentés politikájának. A háztartások évente 100 ezer forintos nagyságrendű megtakarítástól esnek el, az árak újra az egekben lesznek – vetette fel, a kormányzati lépéseket tudakolva.

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában megerősítette, hogy az unió szándékai reális veszélyt jelentenek, s ez érinti azokat a tömegeket is, akiknek számlatartozása mostanra megszűnt. Mint mondta, keresik a lehetőséget a további csökkentésekre, ugyanakkor az Európai Bizottság „tiszta energia” csomagra szűkítené a tagállamok mozgásterét. Ez ellen az elején fel kell lépni – jelentette ki, az ellenzék támogatását kérve.

KDNP: milyen közösségfejlesztési intézkedéseket, programokat tervez a kormány?

Hoffmann Rózsa (KDNP) a kormány közösségfejlesztési intézkedéseiről érdeklődött, fontosnak nevezve az önkéntes és karitatív tevékenységet végzők támogatását. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban 60 ezer szervezet munkáját támogatta a költségvetés, a források megduplázódtak. A kormánypárti politikus azt is kérdezte, hogy a tevékenységek előmozdítását mennyiben segítette az Emmi uniós pályázata.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások minisztériuma parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke a közösségek összetartozásának erősítésében látta a nemzet erősödését. Válaszában kifejtette egyebek mellett, hogy 154 családos közösség 6,2 milliárd forint támogatásban részesült, 41 ifjúsági szervezet pedig 1 milliárd forintot kaphatott. Az ifjúsági kisközösségek 2,1 milliárd forintra pályázhatnak, az egyházak és civil szervezetek számára pedig heteken belül 8 milliárd forintos keret nyílik - ismertette az államtitkár, aki azt is kiemelte, hogy 27 milliárd forint áll azon fiatalok rendelkezésére, akik vidékre költöznek.

Bírósági végrehajtás

Soltész Miklós, a KDNP alelnöke expozéjában kiemelte, hogy a kilakoltatási moratórium március 1-jén lejárt, de további segítséget kell adni annak a 145 ezer családnak, amely bajban van, amelynek a házát, otthonát elárverezhetnék. A jelenlegi gyakorlat alapján a becsérték 70 százalékáért vihették el a lakást, a mostani javaslat 100 százalékot rögzít. 

Ha sikertelen lenne az árverés, egy éven át folyamatosan ki kell írni az eladást, és ezt követően is maximum 80 százalékra lehetne lemenni az eredeti javaslat szerint. Soltész Miklós jelezte, hogy a Törvényalkotási bizottság egy módosító javaslattal ezt 90 százalékra növelné, amit támogatni fognak.

Fontosnak nevezte, hogy az adós és a hitelező megegyezhet az alacsonyabb eladási árban.

Feltétel még, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak, és hat hónapja ott lakjon a végrehajtás előtt – közölte.

A kialakult helyzetet elemezve a KDNP alelnöke kiemelte: a szocialisták és a szabaddemokraták közös kormányzásuk alatt óriási hibákat vétettek, rossz döntéseket hoztak, és emiatt száz- és százezrek jutottak nehéz helyzetbe. Kitért a devizahitelekre, arra, hogy szétverték az otthonteremtési támogatást, illetve asszisztáltak ahhoz, hogy a rezsidíjak minden területen az egekig növekedjenek. 

Ezeket a tendenciákat kellett 2010 után megfordítani – mutatott rá Soltész Miklós, és kitért az otthonvédelmi akciótervre, a devizahitelezés szinte teljes megszüntetésére, a Nemzeti Eszközkezelő felállítására, a családi csődvédelem intézményére.

Hozzátette: a kormány intézkedéseinek köszönhetően 734 milliárd maradt az embereknél vagy került vissza hozzájuk, és közel egymillió családnak vált lehetővé, hogy otthonában maradjon.

Kitért a kényszerértékesítési kvóta bevezetésére, a végrehajtás rendszerének átalakítására, és megjegyezte: nagy eredményei vannak az otthonteremtésnek is.

Frakciók

Vas Imre (Fidesz) szintén ismertette a javaslat főbb pontjait, majd kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a rossz anyagi helyzetben lévőket ne lehessen még inkább megkárosítani. Reálisnak nevezte a lakáshoz jutás kívánalmát a családok számára, és fontosnak tartotta, ha megszerezték otthonukat, azt minél kevesebben veszítsék el.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott, az előterjesztés az ellehetetlenült jelzáloghitelesek kifosztásának megakadályozásáról szól, a legnehezebb szituációba kerülteken segít. 

A devizahitelesek 90 százalékát sikerült „helyzetbe hozni”, ma mindössze 150 ezren küzdenek problémával, míg korábban 1,5 millió érintett volt – mondta.

A KDNP az elmúlt években is sokat tett, felsorolni is nehéz az intézkedéseket – hangsúlyozta. Egyebek mellett megszüntették a szabálytalan inkasszókat és csökkentették a végrehajtók jutalékát.

Tavaly nagyon sok, csaknem 3500 kilakoltatás történt. Az eredményes árverések többsége, 55 százaléka esetében a nyertes licit értéke a becsérték alatt maradt, itt van jelentősége a benyújtott javaslatnak – szögezte le.

Örömét fejezte ki, hogy támogatást kapott a kezdeményezés, mert a pártok felismerték, hogy a legnehezebb helyzetben lévőkön tudnak segíteni.

A vitában nem volt felszólaló, ezért Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárószavában annyit mondott: a javaslat támogatását kéri a zárószavazáson, mert a jogi határzár szigorítása nagyobb védelmet jelent Magyarországnak és a magyar embereknek, megfelel a nemzeti érdekeknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-es üzleti jelentése és beszámolója

Manninger Jenő (Fidesz) az előterjesztő gazdasági bizottság nevében azt mondta: a beszámolóból látszik, hogy a jegybank 2015-ben a legjobb tudása szerint látta el alapfeladatait, azaz az árstabilitás fenntartását, a pénzügyi stabilitás biztosítását és a gazdaságpolitika támogatását.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

Homolya Róbert, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt felelte, hogy a javaslatról egyeztettek az iparági szakszervezetekkel és nagyobb foglalkoztatókkal, a 11 órás pihenőidőről szóló rendelkezést pedig egy uniós irányelv írja elő, és garanciális szabályokat rögzít.

A jogszabály-módosítás elfogadásával egy kötelezettségszegési eljárást tud lezárni Magyarország, a javaslat tartalmával pedig egyetért az Európai Bizottság – tette hozzá. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években az inflációt messze meghaladó bérfejlesztés történt a területen.