Az Országgyűlés hétfői ülésén Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a vasárnapi nyitvatartás visszaállítása után kármentesítést sürgetett, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva legalább havi két szabad vasárnapot és 100 százalékos bérpótlékot sürgetett a kereskedelemben dolgozóknak. Szászfalvi László a család és a házasság védelmében interpellált és a családok védelme érdekében hozott intézkedéseiről kérdezte a kormányt.
A felszólalások előtt az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az öt éve kihirdetett alaptörvényről szólva azt mondta: a magyar parlament történelmi kötelességének tett eleget, amikor a volt kommunista blokk országai közül utolsóként lecserélte a diktatúrában született alkotmányát. Hozzátette: első alkalommal fordult elő, hogy valódi, demokratikus felhatalmazással rendelkező parlament fogadott el új alkotmányt Magyarországon. Kijelentette azt is: az elmúlt öt évben világossá vált: az alaptörvény a viták ellenére alkalmas és méltó arra, hogy az ország alapdokumentuma legyen.
Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitvatartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását. Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik – tette hozzá.
Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra. Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek? Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki – tette hozzá. Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket – hangsúlyozta.
Dunai Mónika (Fidesz) szerint súlyosan megterhelheti egy iskola légkörét a vezető és a pedagógusok konfliktusa, megszűnnek az eredményes tanítás feltételei. A kormánypárti politikus ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a híradások szerint pattanásig feszült a helyzet a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban. Szerinte akik önként távoztak az intézményből, nyomos okkal tették ezt, a maradók – az intézményvezetés vezényletével, fenyegetése és megosztó kijelentése kíséretében – nyilatkozatot szavaztak meg a távozó kollégák ellen. Azt kérdezte a szaktárcától, kezdeményez-e vizsgálatot az iskolában kialakult állapotok és a pedagógusok nagy arányú távozása miatt? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, jelenleg 46 tanár dolgozik az intézményben, 2013 óta azonban összesen 36 embernek a munkaviszonya szűnt meg, ami mutatja azt ott megjelenő vezetési problémákat. Beszélt arról, hogy a múlt heti sztrájk idején országszerte öt pedagógusból négy dolgozott. Hozzátette: az, hogy a sztrájk után az ellenzék egyetlen felszólalása sem szól az oktatásról azt mutatja, olyan irányba terelődtek a tárgyalások, amelyek megmutatják a köznevelés következő évekbeli irányát, vagyis egyre kevesebben látnak ebben politikai tőkét.
Szászfalvi László (KDNP) arról az európai polgári kezdeményezésről beszélt, amely a család és a házasság védelmét célozza. Felidézte, hogy 2015. decemberében regisztrálták az Európai Bizottságnál a kezdeményezést, amivel azt szeretnék volna elérni, hogy olyan házasság és család definíciót használjanak, amellyel minden tagország egyetért. A szervezőknek 12 hónap alatt, 2017 áprilisáig egymillió aláírást kell 7 uniós tagállamban összegyűjteniük. Utalt a magyar alaptörvényre is, s kiemelte a család a társadalom alapegysége, amely ha erős, abból további közösségek épülnek. Mit tesz a kormány a családok védelme érdekében? – kérdezte a KDNP-s politikus. Rétvári Bence, államtitkár hangsúlyozta: az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, a családot, és kitér a magzati élet védelmére is. Idézte a kormány családtámogatási intézkedéseit 2010 óta, többi között a családi adórendszert, az ingyenes gyermekétkeztetést, a felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátást. Ezek azért fontosak, mert nem csak szociális támogatásként tekintenek rájuk, hanem ezek már családtámogatások – mutatott rá.
Horváth István (Fidesz) jelezte, hogy januártól 5 százalékra csökkent a sertéshús áfája, amit több meghatározó kiskereskedelmi lánc is érvényesített az áraiban. Reményét fejezte ki, hogy ilyen pozitív hatása lesz az újabb áfacsökkentésnek, amely a tejet, a tojást és baromfihúst érinti. Ezzel a lakosság megélhetési terheit kívánják csökkenteni, és arra számítanak, hogy az ezen termékek iránti kereslet is tovább nőhet majd – mondta, azt kérdezve: hogyan értékeli az áfacsökkentések eredményeit a minisztérium? Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár közölte: a fogyasztói árak alakulását és a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések elérték a kívánt hatást, a sertéshús iránti kereslet érezhetően nőtt, s nem mutatnak jelek a kereslet csökkenésére a baromfihús piacán sem. Hozzátette: arra számítanak, hogy a jövő évi mérséklés nyomán többet vásárolnak majd az emberek. Megjegyezte: a tervezett intézkedés összesen 59 milliárdos megtakarítást jelent a háztartásoknak.
Ágh Péter (Fidesz) a külső határok védelme és a szabályok betartatása mellett foglalt állást az illegális bevándorlásra vonatkozóan és úgy értékelt: egyedül a magyar megoldás működik. Bírálta, hogy az MSZP és a DK nem támogatja a határvédelmi beszerzéseket. Úgy ítélte meg: a baloldal kormányzása esetén az ország tele lenne potenciális terroristával. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára eredményesnek ítélte a fizikai, jogi és élőerős védelmet és elmondta, hogy tavaly 85 milliárd forintot költöttek a magyar emberek biztonságára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament szerdán kezdi tárgyalni a terrorizmus kezelésével összefüggő javaslatcsomagot, amihez a képviselők támogatását kérte.
Lukács László György (Jobbik) párhuzamot vont azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök cseh kollégájának fizetésére hivatkozott a béremelésével összefüggésben, míg az egészségügyi és szociális szféra dolgozóinak bérei nagy mértékben elmaradnak a cseh ágazati bérektől. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy 2012 óta nem volt olyan év, hogy ne lett volna bérfejlesztés, emellett 500 milliárd forint jutott infrastrukturális fejlesztésekre és eszközökre. Jelezte, hogy első körben 23 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, tavaly pedig a mozgó bérelemeket is megemelték. Elkezdődtek az egyeztetések az ágazat szereplőivel a 2017-es költségvetéssel összefüggésben arról is, hogy milyen hosszú távú programokat lehet beindítani – tette hozzá.
