A bizottság által tett javaslat az eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.

Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével – állapítja meg a dokumentum.

A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország államadóssága is csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és "számos konszolidációs intézkedésnek" köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent. A dokumentum emlékeztet, hogy a magyar konvergenciaprogram jövőre 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol, a bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

A bizottsági javaslat a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatban arra is emlékeztet, hogy „Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé”. A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

Az Európai Bizottság javaslata alapján Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárás.

Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.

Olli Rehn bizottsági alelnök, gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos május elején tájékoztatott arról, hogy a testület az eljárás megszüntetését javasolhatja Lettország, Litvánia és Románia esetében, Magyarország, illetve Olaszország esetében ehhez további intézkedéseket tartott szükségesnek. A végső döntést a kérdésben – a bizottság javaslata alapján – az európai pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) hozza meg, június végi ülésén.

Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. Az elhúzódó eljárás eredményeként az Ecofin tavaly a Magyarországnak járó kohéziós források egy részének felfüggesztését javasolta. A költségvetési egyenlegjavító intézkedések hatására végül a tanács a felfüggesztés eltörlése mellett döntött. Jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 20 ellen folyik túlzottdeficit-eljárás.

+

Magyarország felállhat a szégyenpadról

Magyarország felállhat arról a szégyenpadról, ahová a Gyurcsány-Bajnai-kormányok ültették – kommentálta az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére irányuló javaslatot Puskás Imre, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság elismerte Magyarország teljesítményét, a magyar kabinet erőfeszítéseit, ez pedig mindannyiunk sikere - mondta a kormánypárti politikus, miután a brüsszeli testület bejelentette, hogy a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának. A bizottság döntése feljogosítja a kormányoldalt arra, hogy úgy számoljon: Magyarország már idén is gazdasági növekedést fog produkálni - tette hozzá Puskás Imre.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért került korábban szégyenpadra, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok olyan gazdaságpolitikát folytattak, amely miatt az ország képtelen volt teljesíti az uniós hiánykövetelményt, és súlyosan eladósodott.

Ezzel szemben a jelenlegi kabinet ideje alatt csökken az államadósság mértéke, és három százalék alatt maradt az államháztartás hiánya - hangsúlyozta, megjegyezve: a Magyarországnak kedvező brüsszeli javaslat úgy született, hogy a kormány eközben „sosem az emberek pénztárcájába nyúlt”.