A magyar jogszabályok által a határon túl élő magyar állampolgárok számára nyújtott, a regisztrációra és a leveles szavazásra vonatkozó lehetőségek egyáltalán nem számítanak kivételesnek az Európai Unióban. Sőt, egyes országokban még a belföldiek esetén is aktív regisztráció vagy kötelező szavazás érvényesül, míg máshol a névjegyzékbe-vétel és a külhoni leveles szavazás technikai és biztonsági feltételei jóval lazábbak – állapította meg az Alapjogi Központ.
Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az Európai Unió tagállamainak parlamenti választásokra vonatkozó rendelkezéseit, és a jogszabályok elemzése alapján rra jutott, hogy Magyarországon kívül 24 EU-s tagállam biztosítja külhoni állampolgárai számára a szavazati jogot akkor is, ha azok nem rendelkeznek belföldi lakcímmel. 22 tagállamban a magyar szabályozáshoz hasonlóan a külhoniaknak aktívan regisztrálni is szükséges, 17 tagállamban van lehetőség levélben történő, postai regisztrációra. Mindemellett az Európai Unió országainak többségében, 16-ban van lehetőség arra, hogy a külhoni választópolgár szavazatát szintén levélben, postai szolgáltatás igénybevételével jutassa el a hatóságokhoz.
A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyar jogszabályok által a határon túl élő magyar állampolgárok számára nyújtott, a regisztrációra és a leveles szavazásra vonatkozó lehetőségek egyáltalán nem számítanak kivételesnek az Európai Unióban. Sőt, egyes országokban még a belföldiek esetén is aktív regisztráció vagy kötelező szavazás érvényesül, míg máshol a névjegyzékbe-vétel és a külhoni leveles szavazás technikai és biztonsági feltételei jóval lazábbak, mint a magyar szabályozás. Olyan tagállamokra is van példa, ahol a magyarországi szabályozástól eltérően nincs lehetőség a választási hatóság egyes döntései elleni fellebbezésre.
A elemzés innen letölthető.
