Simona Bucura-Oprescu, Románia munkaügyi és szociális szolidaritási minisztere azt hangoztatta, azzal, hogy a fogyatékossággal élő emberek lehetőséget kapnak a munkára, értelmet is kap az életük, hiszen a munka által a közösségek életéhez is hozzájárulhatnak.

A társadalmi és a munkaerőpiaci integrációval a fogyatékosság átformálható sikert lehetővé tevő képességgé – emelte ki a miniszter.

Simona Bucura-Oprescu elmondta, Románia aktívan támogatja a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és az őket foglalkoztató cégeket, mivel hisznek abban, hogy a fogyatékossággal élők fontos részét képezik a társadalomnak, fontos erőforrások a munkaerőpiacon és értékes képességekkel rendelkeznek.

Közölte azt is, hogy

szeretnék pár éven belül 55 százalékra emelni a fogyatékossággal élők foglalkoztatási arányát, ennek érdekében bevezették, hogy a több mint 50 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállalók legalább négy százalékának fogyatékossággal élőnek kell lennie, a foglalkoztatásukhoz pedig pénzügyi támogatást nyújt az állam.

Natalia Efremova, Bulgária munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszterhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképesség nem jelent csökkent munkaképességet, mert az eltérő képességekkel rendelkező emberek is lehetnek tehetségesek, adottságaik kiteljesítésében pedig támogatni kell őket.

A munkaerőpiaci változások idején, amikor nagy a munkaerőhiány, akkor gondolni kell a fogyatékossággal élők csoportjára, akikben óriási lehetőségek vannak, és segíthetnek a munkaerőhiány legyőzésében – jelentette ki.

A foglalkoztatást akadályozó nehézségek közül megemlítette, hogy a munkáltatókban sokszor negatív sztereotípiák élnek a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban.

Az ország jó gyakorlatai közül beszámolt az elektromos kerekesszék, valamint más segítő eszközök vásárlásához nyújtott állami támogatásról, a munkáltatóknak biztosított bértámogatásról.

Lukasz Krason, Lengyelország Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumának államtitkára, valamint a fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánymegbízott elmondta, próbálják arra ösztönözni a munkaadókat, hogy fogyatékossággal élőket is felvegyenek, ehhez állami támogatásokat is biztosítanak, közben pedig folyamatosan felhívják a társadalom figyelmét a fogyatékossággal élőkben rejlő lehetőségekre, és arra is, hogy a foglalkoztatásukra költött egyetlen euró sem kidobott pénz.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása társadalmi és szociális befektetés, a befogadás mindenki számára hasznos és értékes, alkalmazásuk nem jó cselekedet, hanem üzleti lehetőség

– emelte ki.

Jürgen Dusel, Németország fogyatékossággal élő személyekért felelős szövetségi biztosa szintén azt hangoztatta, hogy a befogadás nem jótékonykodás, hanem a demokrácia alapvető része, mivel az elhelyezkedés a munkaerőpiacon ugyanúgy emberi jog, mint a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, a közlekedési lehetőségek igénybevétele vagy a részvétel a sporteseményeken.

Az államnak biztosítania kell, hogy a fogyatékossággal élőknek egyenlő esélyei és életlehetőségei legyenek, hogy ismerjék és érvényesíthessék a jogaikat – mondta a biztos.

Beszámolója szerint Németországban jelenleg 1,35 millió súlyos fogyatékossággal élő ember dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, további 300 ezret pedig védett munkahelyeken foglalkoztatnak.

Jürgen Dusel kitért arra is, hogy a foglalkoztatás mellett beszélni kell a befogadó oktatásról és az akadálymentesítésről is, megjegyezve, hogy utóbbi kérdésben az állami szektor jól áll, de a magánszektort még ösztönözni kell.