Haág Zalán közölte, százöt éve írta alá Magyarország a trianoni békeszerződést, amely valóban egy döbbenetes, megsemmisítésre ítélt országra kényszerített diktátumot jelentett.

De volt-e ennek a gyalázatos diktátumnak alternatívája számunkra, magyarok számára 1920. június 4-én? – tette fel a kérdést. Kijelentette, akkor már nem volt, hiszen Pécs és Baja szerb, a Tiszántúl román, Újszeged szerb, Szeged francia megszállás alatt sínylődött, 1921-ig a Belvárosi hídon is csak útlevéllel kelhettek át azon szerencsés kevesek, akiket a szerb katonák egyáltalán átengedtek.

Nem sok biztatás kellett volna a cseh államalakulatnak se, hogy megkísérelje valóra váltani a közös csehszlovák-jugoszláv határról szőtt lázálmát a Balatonnál. Vagyis a felsorolt megszállt területeket is csak a szerződés aláírása fejében tarthattuk meg. Ellenkező esetben itt és most nem Magyarország földjén beszélnénk a magyarság összetartozásáról – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

Felvetette: hogyan juthatott az ezeréves, regionális középhatalomnak számító Magyar Királyság idáig? Úgy, hogy száz esztendeje is voltak hazaáruló katonatisztek, akik lefegyverezték a frontról hazatérő honvédeinket, voltak áruló politikusaink, akik nyugati nagyhatalmak ígéreteiért és a hatalom csábításáért egy pillanat alatt készek voltak odadobni hazánk szuverenitását, területi integritását, szebb jövőjét. És úgy tűnik, nincs új a 21. századi nap alatt sem – fűzte hozzá Haág Zalán.

A közös megemlékezésen Farkas Levente, a szegedi Fidesz frakció önkormányzati képviselője - a Szegedma.hu tudósítása szerint - arról beszélt, ez a nap nem csupán egy történelmi évforduló, hanem Magyarország egyik legnagyobb tragédiája: Trianon következtében az ország területének közel háromnegyede, lakosságának fele elveszett, és több mint hárommillió magyar vált határon túli kisebbséggé.

Ők a szülőföldjükön hirtelen váltak idegenné. Magyar szót betiltottak, magyar zászlót letéptek, magyar himnuszt elnémítottak, de nem tudták elnémítani a magyar lelket. Mert az túlélte – fogalmazott Farkas Levente.

Felidézte: Szeged adott újra reményt, itt indult meg a magyar honvédség újjászervezése, itt éledt fel újra a gondolat, hogy egy nemzet nem maradhat védtelen.

Trianon máig aktuális üzenete a fiataloknak, ne legyenek illúzióink, a világ nem igazságos. A nemzetet építeni, a szabadságot megvédeni, a jövőért pedig megküzdeni kell. Hittel, egységgel és erővel a legnagyobb tragédiából is lehet új felemelkedés – hangoztatta a fideszes politikus. Kiemelte: Trianon nem a vég volt, hanem egy figyelmeztetés, amire százöt évvel később felelős választ kell adni.