Célnak azt nevezte, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel; attól függetlenül kapjanak egyenlő esélyt a fiatalok, hogy hol és milyen iskolában tanulnak, milyen a szociális hátterük.

Megemlítette, hogy az oktatás digitalizálása minden tantárgyat érint majd. Ez újfajta szemléletmódot és módszertant követel meg, a pedagógusok szerepe pedig eltolódik az információ használatának és megszerzésének oktatása felé. Kulcselemnek nevezte, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen a programozói ismeretek alapjainak megszerzése.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta, hogy egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során – akárcsak a kidolgozás idején – „szoros és napi” együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a legfontosabb feladatok között említette a digitális átállást, megjegyezve, hogy innovációvezérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi váltást jelent. Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az általános digitális ismeretek mellett a szakmai tudásra kiterjedő információkra is mind nagyobb szükség van. A jövő nagy kérdése ember és gép együttműködése lesz – mondta, példaként hozva fel, hogy egy friss felmérés szerint Németországban minden második munkahely kiváltható volna robottal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a hazai fiatalok jól állnak a számítógépek és az internet használata terén, és nemzetközi összehasonlításban az egy komputerre jutó diákok számában sem állunk rosszul.

Fontos iránynak nevezte ugyanakkor a digitális tananyagok fejlesztését, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a tanároknak a használatukban. Emlékeztetett arra, hogy 2015-16 fordulója óta jelentős eszközfejlesztéseket hajtott végre a kormányzat, amelynek részeként a következő években további 70 ezer informatikai eszközt – köztük 45 ezer tanári laptopot és 24 ezer diákoknak szánt tabletet – osztanak majd ki.

Dirk Van Damme, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója ambiciózusnak és remekül tervezettnek nevezve a magyar programot. Arról beszélt, hogy az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Önmagában az eszköz nem megoldás – fogalmazott -, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét.

Csépe Valéria köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, sok ma a mítosz a digitális eszközöket készségszinten fejlesztő „digitális bennszülöttekről”. A siker zálogaként az eszközhasználatot és a szükséges tartalom rendelkezésre állását nevezte. Nem a tankönyveket szeretnék száműzni, hanem az arányokat megváltoztatni – mondta.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: a digitalizáció uralja a mindennapokat, ezen belül a szakképzés területét is. Hangsúlyozva, hogy számukra a témák között abszolút előnyt élvez a digitális tudás (azaz az eszközök munkavégzésre használata) és a nyelvismeret.

A digitális oktatásnak és tudásnak már az általános iskolában meg kell jelennie, fontos, hogy a diákok megfelelő pályaorientációs támogatást kapjanak, ugyanakkor le kell bontani a szakképzés és a felsőoktatás közötti határokat – jelentette ki.

A digitalizáció „nem esély, hanem feltételek nélkül teljesítendő feladat”, mert ha elmarad, kieshetünk az „elképesztően éles” nemzetközi versenyből – közölte a kamarai elnök.

Az utóbbi kijelentéssel egyetértett Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója is. Megjegyezte, a gazdaság fejődéséhez szükséges tudás ma már nem statikus, könyvtárakban beszerezhető ismeret, hanem hálózatokban érhető el, és ebből nincsen visszaút.

Azt mondta: nemsokára „minden szakmában lesz informatika”, a fejlesztésekhez pedig az állam és a magánvállalkozások harmonikus együttműködésére van szükség, és ennek legkritikusabb területe éppen az oktatás.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere – a csaknem negyedmilliárd forintos saját forrásból létrehozott Alba-Innovár Központ projektjüket bemutatva – elmondta, a nyáron megnyílt centrum feladata, hogy évi ötezer diáknak rendezzen érzékenyítő tréningeket, kínáljon pályaorientációt és digitális oktatási rendszert. Fiataljainknak a digitalizáció nem a jövőt jelenti, hanem a mindennapjaikat – fogalmazott.