A nyugat-balkáni térség európai, euroatlanti integrációjának felgyorsítása egész Európa biztonsági és gazdasági érdeke – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
kdnp.hu – MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a V4 országok és a Nyugat-Balkán, valamint Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia külügyminiszteri találkozója utáni közös sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2017. október 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
A visegrádi csoport (V4) magyar elnöksége keretében Budapesten egyeztettek a visegrádi, nyugat-balkáni és közép-európai országok külügyminiszterei. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: a Nyugat-Balkán integrációját a közép-európai és a délkelet-európai országok támogatják a leginkább, mert „mi itt élünk a szomszédban”. Hozzátette: a közép-európai országokat erős kereskedelmi kapcsolatokat is kötik a Nyugat-Balkánhoz.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán biztonságának garanciája az EU- és NATO-csatlakozási folyamatok felgyorsítása. Az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának – vélekedett.
Közölte: ha új migrációs hullám indulna délről, azt csak egy stabil és erős Nyugat-Balkán tudná megállítani, de ha a Nyugat-Balkán instabil, egy migrációs hullám „pillanatok alatt Magyarország déli határához érne”.
Szijjártó Péter szerint Közép-Európa érdeke, hogy az EU olyan nyugat-balkáni stratégiát hajtson végre, amely segíti és felgyorsítja az integrációs folyamatokat, és azokat kétoldalú viták nem hátráltathatják. Mivel ebben a kérdésben Közép-Európa biztonsága a tét, azt követelik, hogy Szerbiával az unió még az idén nyisson meg hat új fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, Montenegróval hármat, Macedónia és Albánia esetében még idén jelöljön ki olyan kezdési időpontot a tárgyalásokhoz, amely nincs később 2018 első negyedévénél, valamint Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében elérhető integrációs célokat, menetrendet fogalmazzon meg – sorolta.
A tárcavezető megjegyezte: a NATO-t illetően a decemberi külügyminiszteri találkozón döntésnek kell születnie a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Macedóniával, és aktiválni kell a tagsági akciótervet Bosznia-Hercegovina számára.
Kérdésre elmondta: Katalónia ügyét ma nem tárgyalták, az nem szerepelt a találkozó napirendjén. Ez a kérdés Spanyolország belügye, amelyet nem kommentáltak eddig sem, és ezután sem fognak – közölte.
Ugyancsak kérdésre Szijjártó Péter elmondta: ha olyan új migrációs útvonal jön létre, amely Románián át halad, Magyarország készen áll, hogy ugyanúgy segítsen határai megvédésben, ahogyan azt más országok esetében is tette. Az első prioritás Romániának segíteni, hogy a saját határain megállíthassa a migrációs hullámot, és csak ha ez nem sikerül, jöhet szóba olyan megoldás, amely érinti a magyar-román határszakaszt – magyarázta.