Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő

KDNP: reformáció alapvető szerepet játszott a magyarság megmaradásában

Szászfalvi László, a reformáció 500. évfordulójáról emlékezett meg, azt hangsúlyozva, hogy a reformáció a magyarság megmaradásában alapvető szerepet játszott. Köszönetet mondott a reformáció egyházainak, hogy 500 éve rendületlenül szolgálják a magyar hazát, illetve oktatási, szociális és egészségügyi intézményeikkel az egész magyar népet. A KDNP nevében üdvözölte azt a kormányzati és egyházi szándékot, hogy reformáció 500. évfordulója ne elválasszon hanem összekössön minden olyan erőt, amely a nemzet megmaradását kívánja szolgálni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az állam külön emlékbizottságot hozott létre az évforduló kapcsán, amelynek elnöke Orbán Viktor miniszterelnök. Elmondta: a jubileumi emlékév megnyitója a Művészetek palotájában volt, majd a Nemzeti Múzeumban nyílt kiállítás, emellett nemzetközi kerekasztal-beszélgetést is tartottak, ma a Papp László Sportarénában tartanak ünnepséget,december 19-én pedig a Zeneakadémián lesz a zárórendezvény.

A Fidesz a reformáció 500-ik évfordulójára emlékezett  

Bóna Zoltán fideszes képviselő a reformáció 500. évfordulója alkalmából Luther életére és munkásságára emlékezett, hangsúlyozva, hogy a reformáció alapjaiban változtatta meg az embereket és a társadalmat.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: a jubileumi emlékév kapcsán létrejött emlékbizottság célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a reformáció máig hangzó üzenetét, az egész társadalom számára bemutassa a protestantizmus jelentőségét a történelemben és segítse az egyházak közös, hiteles fellépését.

Előterjesztő: két és fél hónappal meghosszabbodik a moratórium

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának általános vitájában Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, az egyik előterjesztő közölte, a bajba jutott családok számára nyújt védelmet a kilakoltatási moratórium kiterjesztése két és fél hónnappal. Hozzátette: a végrehajtás sok ezer családot érint, nagyrészt közüzemi tartozás miatt.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának egyik előterjesztője felszólal a javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 31-én. Az indítvány értelmében a december 1. és március 1. közötti időszak helyett november 15. és április 30. között nem lehet végrehajtáskor egy magánszemély lakóingatlanát kiüríteni. MTI Fotó: Kovács Attila

Rögzítette: a mostani módosítás tüneti kezelés, nem jelent végleges megoldást. A következő parlamenti ciklusban egyértelmű, egyszeri és radikális megoldásra van szükség – mondta.

A kormánypárt politikus szerint hitelezésre szükség van, és ehhez meg kell őrizni a jelzálog intézményét.

Harrach Péter felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam az eladósodott családok érdekében tett: 170 ezer szerződést végtörlesztettek, a Nemzeti Eszközkezelő 35 ezer esetben nyújtott 150 ezer embernek segítséget. Elmondta, az árfolyamgátat 172 ezer szerződő választotta, a bankok 1000 milliárd forintot voltak „kénytelenek” visszaadni az adósoknak.

Szólt a magáncsőd intézményéről is, amely 1056 családnak, 2700 embernek jelentett megoldást. Közölte, a családi csődvédelem intézményét is módosítani kell, ezt átgondolva, általános törlesztési könnyítéssel együtt fogják megtenni.

A KDNP-s politikus beszámolt frakciója eddigi, a végrehajtást érintő törvényjavaslatairól. Elmondta, ennek révén megújult a bírósági végrehajtók vizsgálati rendszere, megszüntek a szabálytalan inkasszók, csökkent a végrehajtók behajtási jutaléka és a felszámítható költségátalány. Megjegyezte, kormányzati intézkedések is voltak a végrehajtók ellenőrzésére, maga a szervezet is átalakult: a kinevezésük meghatározott időre, 7 évre szól, 2022-ig meg kell szerezniük a jogi végzettséget. Mindez átláthatóbbá, rendezettebbé teszi a végrehajtás folyamatát – értékelt Harrach Péter.

Felidézte azt is, hogy idén kezdeményezték azt a törvénymódosítást, hogy ne lehessen becsérték alatt értékesíteni az ingatlanokat.

Ismertetése szerint a módosítás után 1014 ingatlan értékesítettek bírósági árverésen, ennek 50 százaléka a becsértéken kelt el, a másik felét pedig átlagosan 135 százalékon értékesítettek. Harrach Péter úgy látta, ezen a területen van még mit tenni.

A kormány nevében Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, támogatják a javaslatot.

KDNP: a kiszolgáltatott helyzetben lévőket segíti a javaslat

Szászfalvi László (KDNP) szerint a törvényjavaslat is mutatja, hogy nem vádolható a KDNP szociális érzéketlenséggel, hiszen az előterjesztés a kiszolgáltatott helyzetben lévőket segíti. Lehet azt mondani, hogy tüneti kezelés, de mégis sok ezer családnak segít – tette hozzá.

Úgy folytatta: a magáncsődöt lehet ostorozni, de mégiscsak egy új és fontos jogintézményről van szó, amit Korózs Lajosék a saját kormányzásuk idején bevezethettek volna, illetve segíthettek volna a devizahiteleseknek, vagy kiterjeszthették volna a kilakoltatási moratóriumot.

Fidesz: nem a mostani kormány idézte elő a jelenlegi helyzetet

Turi-Kovács Béla arról beszélt, hogy bár az ellenzék támogatja a javaslatot, de eközben szakmaiatlanul, a tényeknek nem megfelelő módon ostorozzák a kormányt. Ezt a helyzetet nem a mostani kabinet idézte elő – hangoztatta a kormánypárti politikus, aki szerint a pénzügyi, gazdasági egyensúly fenntartása mellett kellett segítséget biztosítani az érintett családoknak.

Ez egy jó javaslat, amit a Fidesz is támogat – jelezte hozzászólásában képviselőtársa, Répássy Róbert.

Mint mondta, a végrehajtási moratórium mindenféle tartozásra vonatkozik. Hozzátette: a devizahiteles adósok jelentős része vitatja a szerződés érvényességét, azaz megtámadták ezeket a szerződéseket. Amikor pedig a szerződés, vagy a tartozás jogalapját támadják, kérhető a végrehajtás felfüggesztése – jegyezte meg a fideszes politikus, aki szerint azokról van szó, akik elfogadják, valóban tartoznak a bankoknak, illetve másoknak. A jelenlegi kormány intézkedéseinek köszönhetően több százezer ember menekült meg az adósságcsapdától – mondta.

Előterjesztői zárszó

Harrach Péter zárszavában megköszönte, hogy a frakciók támogatják az előterjesztést. Mint mondta, a parlamenti vita alkalmat adott néhány kampányízű megszólalásra is, aminek azonban témához semmi köze nem volt.

A KDNP frakcióvezetője emlékeztetett a bankok elszámoltatására, az intézkedéssel 1000 milliárdot adtak vissza az adósoknak. Ha ez nem bátorság, akkor mi az? – kérdezte. Kitért arra is, hogy a 135 ezer ellehetetlenült adós egyharmadának az ingatlana nem értékesíthető, és jövedelme sincs. Az adósság behajthatatlan, erről még a követeléskezelők is lemondtak. A másik harmad tudna fizetni, de nem teszi, ekkor sem az államnak van szerepe.

A harmadik harmada az érintetteknek valamilyen ok miatt hol fizet, hol nem, ennél az esetnél kell közbeavatkozni. A mostani megoldás ideiglenes, a legnagyobb veszély ellen ad védelmet az ellehetetlenült családoknak – jegyezte meg, hozzátéve: az érintettek legnagyobb rész nem a devizahitelesek köréből kerül ki.

 

Vas Imre (Fidesz) a Törvényalkotási bizottság előadója a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatról elmondta: a bizottság a köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével módosító javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezték a sarkalatossági záradék elhagyását. Ugyanakkor – folytatta – az államfő másik kritikájával kapcsolatban a bizottsági ülésen az államtitkár megnyugtató válaszokat adott, elmondta, hogy nem szűnik meg az ellenőrzés a családi házaknál, hanem a tulajdonos megrendelése alapján, vele egyeztetett időpontban végzik el a kéményseprést.

Megjegyezte: az autóknál a műszaki vizsga lejáratára vagy a jogosítvány meghosszabbítására se hívja fel senki a figyelmet. Mindenkinek a felelőssége, hogy tudja, hogy a kéményét ellenőrizni kell, kormány pedig biztosítja a lehetőséget az ingyenes ellenőrzésre a továbbiakban is – hangsúlyozta a fideszes képviselő, aki szerint a saját érdekeit a lakosság minden esetben képes lesz majd érvényesíteni.

Államtitkár: mindenkinek lehetősége lesz megrendelni a kéményseprést

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár azt mondta: a kéményseprőipari szervhez jelenleg 2 millió 150 ezer kémény tartozik, ebből idén október közepéig 1 millió 663 ezer kéményt ellenőriztek. Jelezte: a javaslat az egylakásos házakra vonatkozik nem pedig 10 millió emberre. Szerinte a kéményellenőrzés különösen kertes házas övezetekben a kéménydíj vagy füstadó beszedésében merült ki, éveken-évtizedeken keresztül tényleges kéményseprést vagy kéményellenőrzést nem végeztek, addig amíg a katasztrófavédelem ezt a feladatot át nem vette. 

Hangsúlyozta: mindenkinek lehetősége lesz a kéményseprést térítésmentesen megrendelni. Szerinte minden nemzetközi összehasonlítás ott sántít, hogy Magyarországon ez a szolgáltatás díjmentes.

Az elnöklő Jakab István lezárta a vitát, a javaslatról délután szavaz az Országgyűlés.

Mégis megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése

Az Országgyűlés ismét a családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetése mellett szavazott.

A Ház kedden 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el másodszor az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenőrzését ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

Nemzetközi szerződéseket érintő szavazások

Az Országgyűlés két nemzetközi szerződés módosításához és egy új megállapodás létrejöttéhez is hozzájárult.

A képviselők elsőként a magyar-osztrák határt átlépő bűnözés elleni együttműködésről szóló, 2004-es heiligenbrunni szerződés módosítását fogadták el.

A parlament ezúttal is módosított egy nemzetközi szerződést Horvátország uniós csatlakozásából következőn, a képviselők most az európai közösség tagállamai valamint Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás változtatásához járultak hozzá.

A magyar-szlovák államhatáron álló határhidakról és határutakról szóló megállapodást egyhangúlag, 175 igen szavazattal fogadták el. A változtatások a hatékonyabb üzemeltetés érdekében lehetővé teszik, hogy a két ország felossza egymás között a közös tulajdonukban álló hidak és határutak teljes fenntartását, figyelembe véve például, hogy az ehhez szükséges munkagépekkel melyik helyszíneket tudják könnyebben megközelíteni.

Elfogadták a jegybank tavalyi beszámolóját

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2006-os üzleti jelentését és beszámolóját.

A képviselők 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá a parlament gazdasági bizottságának erről szóló javaslatát.

Bánki Erik, a testület fideszes elnöke indoklásában úgy fogalmazott, a bizottság szerint a jegybank tavalyi tevékenysége egyszerre támogatta az árstabilitás és a makropénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdasági növekedést. Az MNB monetáris tanácsa 2016 első felében végrehajtott kamatcsökkentéseinek eredményeként az alapkamat 0,9 százalékra mérséklődött, és ennek, valamint az önfinanszírozási programnak köszönhetően a rövid és hosszú piaci hozamok is mérséklődtek, ezáltal a háztartási és a vállalati hitelkamatok tovább csökkentek – fejtette ki a kormánypárti politikus, hozzátéve, a monetáris kondíciók tartós lazítása miatt az állam kamatmegtakarítása 2016-ban elérte az 500 milliárd forintot, 2013-2016 között pedig összesítve l000 milliárd forint kamatmegtakarítása keletkezett.

A parlament határozatban állt ki az őshonos kisebbségek mellett

Az Országgyűlés támogatja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) „Minority SafePack – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért” elnevezésű polgári kezdeményezést, amelynek célja az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint az ehhez szükséges uniós jogszabályi háttér megalkotása.

A képviselők egyhangúlag, 176 igen szavazattal mellett fogadták el az erről szóló határozati javaslatot, amelyet a parlament magyarországi nemzetiségek bizottsága terjesztett elő.

A Ház határozatával egyetért azzal a törekvéssel, hogy az őshonos európai nemzetiségek a jövőben is a szülőföldjükön boldogulhassanak, és támogatják az ehhez szükséges jogalkotást például az oktatás és a kultúra területein.

A parlament emellett arra bátorítja a magyarországi magyar és a nemzetiségekhez tartozó polgárokat, valamint a külhoni magyar nemzetrészek tagjait, hogy aláírásukkal támogassák az Európai Bizottsághoz benyújtott polgári kezdeményezést.

Meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a parlament

Meghosszabbította április 30-ig a kilakoltatási moratóriumot a parlament.

A KDNP-s Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László javaslatát szintén egyhangúlag, 176 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

A moratórium november 15-től április 30-ig tart abban az esetben, ha a kötelezett magánszemély. Eddig ez az időszak december 1-től március 1-ig tartott.

A Ház felgyorsította a közmű-engedélyezéseket

Az Országgyűlés elfogadta a kormány azon törvénymódosító csomagját, amely tovább gyorsítaná a közmű-engedélyezéseket.

A képviselők 144 igen szavazattal, 28 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló, a versenyképesség javítását célzó változtatásokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára.

A változtatások értelmében a közterület-tulajdonos jóváhagyását megadottnak kell tekinteni, amennyiben nyolc napon belül nem válaszol az elosztóvezeték, illetve -hálózat létesítése vagy felújítása miatt a közterület igénybevételét, felbontását kérőknek.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára a javaslat vitájában emlékeztetett, a kormány július 1-jén kezdte el Könnyű közmű elnevezésű programját, amelynek első lépéseként a villany-, a gáz-, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötések engedélyeztetése vált ingyenessé.

A kormány a program második ütemében szeptember 1-jétől a közmű-kivitelezések monopóliumát törte meg, lehetővé téve, hogy a vállalkozók széles köre dolgozhasson a közműcsatlakozások kiépítésén, ne csak az elosztótársaságok, vagy azok alvállalkozói.

Fidesz: a javaslattal kiküszöbölhetők a visszaélések

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a kampányfinanszírozásról szóló új szabályok 2013-as elfogadásakor egyetértés volt a parlamenti pártok között abban, hogy az új rendszer az esélyegyenlőséget szolgálja, hiszen valamennyi országos listát állítani képes pártnak lehetőséget ad komoly állami kampánytámogatásra. Szerinte összességében sokkal olcsóbb, ha az állam biztosítja a kampányfinanszírozást korrekt feltételek között, mintha valaki külföldi vagy magyar gazdasági érdekcsoportok „rabjává válik”. Úgy vélte: ez helyes és jó döntés volt, ugyanakkor igaz, hogy míg a 2 százalékos eredményt el nem érő jelölteknek visszafizetési kötelezettséget írtak elő, országos listát állító pártok tekintetében nem volt ilyen.

Mint mondta, a mostani javaslat egy utolsó lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a hiányosságot pótolják. Közölte: azt javasolják, hogy amennyiben fél százalékot nem ér el egy párt országos listán, akkor köteles legyen visszafizetni az állami kampánytámogatást, a párt vezető testületének tagjai pedig egyetemlegesen, teljes vagyonukkal feleljenek a visszafizetésért.

Hangsúlyozta: ezzel megőrzik a kampányfinanszírozási törvény esélyegyenlőséget biztosító, ugyanakkor a kül- és belföldi lobbitól mentesítő pozitív hatásait, de kiküszöbölik a visszaélések lehetőségét. A Fidesz frakcióvezetője arra a kérte a képviselőcsoportokat, hogy támogassák a javaslatot.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára jelezte: a kormány támogatja a törvényjavaslatot.

Fidesz: el kell számolni az állami kampánytámogatással

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka elmondta: minden választási rendszer tartalmaz olyan szabályokat, amelyek a jelölés komolyságát biztosítják, a magyar választási rendszer pedig sok országtól eltérően, állami támogatással segíti az esélyegyenlőséget, így a jelölő szervezetek nincsenek kiszolgáltatva olyan külső finanszírozásnak, amely néha legális, néha illegális.

Felidézte ugyanakkor: 2014-ben látható volt, hogy sok jelölő szervezet visszaélt azzal, hogy a magyar állam, a magyar adófizetők nagyvonalúan támogatják a kampányt, és eljárások is indultak.

Közölte: a mostani javaslat nemcsak komolysági küszöböt el nem érő jelölő szervezet támogatásának visszafizetéséről szól, hanem arról is, hogy a jelölő szervezetek vezető testületei számoljanak el a felhasznált pénzzel.

KDNP: szükség van egy mércére

Hargitai János (KDNP) azt mondta: hajlandóak korrekciókra, mert nem gondolják, hogy tökéletes lenne a választójogi törvény. Mint azt a képviselő megjegyezte, nem számított arra, hogy a részvételt a választásokon az is motiválhatja, hogy közpénzhez jusson valaki.

Úgy fogalmazott: nem akarták megnehezíteni az indulás feltételeit, de „egy mércét felállítanának”. 

Fidesz: a javaslat kizárja a kamupártokat

Turi-Kovács Béla (Fidesz) arról beszélt, hogy mindig éppen a kisebbségben lévő pártok tartják aggályosnak és kétségesnek a választási rendszert, ez valójában azt jelzi, hogy esélyt sem látnak a választás megnyerésére, ellenkező esetben előnyösnek minősítenék.

Osztotta azt az álláspontot, hogy már nem időszerű más módosítást tenni a jogszabályban, azt pedig kifejezetten hiteltelennek tartja, hogy az ellenzék más javaslatokkal is összekötné a jelenlegi indítványt.

A kormánypárti politikus egyetértett a kamupártok kizárásának szükségességével.