„Az európai polgárok többsége ma az európai és a nemzeti identitás egyensúlyát akarja, biztonságot és személyes szabadságának garantálását.” – mondta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője az Origónak. Az EP vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnökét, a fejlesztési bizottság tagját közel-keleti látogatásai során szerzett tapasztalatai tükrében a migránsügyről és a keresztényüldözésről kérdezték, és arról, hogy hogyan tovább a brexit után.
– Ön mire szavazna egy népszavazáson, amely az uniós tagságról szólna?
– Az Európai Unió és Európa jövője még szorosan összefonódik. Európa nélkül Magyarország már csak kisebbségi és gazdasági ügyei miatt is túlzottan a nemzetközi negatív hatások kiszolgáltatottjává válna. Európából pedig kilépni nem lehet.
– Valóban távoznak a britek az unióból?
– Az alapélmény egyelőre a káosz, leginkább ezzel lehet a brüsszeli folyosókon találkozni. Az életben nem gondoltam volna, hogy egy kereskedőnemzet, amelynek a racionalitás az egyik legfontosabb jellemzője, ilyen helyzetbe sodorja magát. A britek úgy döntöttek, hogy Európa helyett tengerre szállnak, és új szövetségeseket keresnek. A kontinentális Európa igazából soha nem volt vonzó számukra. Bizonyos szempontból az EU szellemtelensége igenis benne volt ebben a döntésben, hiszen sok brit gazdasági kérés is visszhangtalan maradt. Ám a britek kilépése jó lehetőség arra, hogy újragomboljuk a kabátot.
Hölvényi György: Nem lehet Magyarországnak kilépni az unióból
(Fotó: Hirling Bálint - Origo)
– Van esély a változásra, főleg a múlt tükrében?
– Véleményem szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy Európában kevés a mai kihívásokkal szembenézni képes karizmatikus vezető. Többségében a 2008-as válság előtti stabil korszak emberei az irányadók most is, de a „kibővített”, migránsválsággal küzdő Európában napjainkban teljesen új helyzet alakult ki. Több okból kifolyólag a közép-európai térségben hamarabb „csengettek”. Orbán Viktor migránsválsággal kapcsolatos elképzeléseit, javaslatait most egy év késéssel gondolják át, vezetik be.
– Lesz-e a britekhez hasonló szövetségese Magyarországnak az unión belül?
– Egészen világos, hogy a brit–magyar kapcsolatok jól működnek. Az új rendszerben ez az összeköttetés nyilvánvalóan hiányozni fog, de azt is látni kell, hogyan működik majd a britek nélküli Európa. A kelet-közép-európai államok egyértelműen megfogalmazták, hogy a nemzeti identitást tiszteletben kell tartani. Ha ezt uniós szinten is elfogadják, akkor rengeteg kérdésben lehet egyezség az új és a régi tagállamok között. Ha a nemzeti identitást és a nemrég kivívott szabadságot támadás éri, akkor ez egyszerűen nem fog működni. Hozzáteszem, ennek a számomra nagyon nem kívánt helyzetnek a legnagyobb nyertesei a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali politikai erők lehetnek.
– Pedig sokak szerint most jött el az Európai Egyesült Államok ideje.
– Minden esély megvan arra, hogy a brexittel ez a kérdés lekerül a napirendről. Angela Merkel legutóbbi megszólalásaiban egy polgárközelibb hangot ütött meg. Az európai polgárok többsége ma az európai és a nemzeti identitás egyensúlyát akarja, biztonságot és személyes szabadságának garantálását. Csak ez lehet a kiindulópont.
„Az európaiak biztonságot akarnak”
(Fotó: Hirling Bálint - Origo)
– Tart-e további kilépési népszavazásoktól?
– A lényeg, hogy pontosan olyan európai politikát folytassunk, hogy ne érje meg a kilépés gondolatával foglalkozni. Kizárni persze nem tudom, de senkinek nem érdeke, hogy ilyen referendumok legyenek. Ma az emberközeli politikát sokan populizmusnak tekintik, pedig csak reálpolitikáról van szó.
– Nincsen túlmisztifikálva az európai bürokrácia jelentősége?
– Egy, a nemzetállamoktól független politika születik a brüsszeli testületekben. A bürokrácia azt jelenti, hogy egy gondolatfolyamat ellenőrizhetetlenül megy végig a rendszeren,a nemzetállamok ezt nem tudják kontrollálni. S a végén, mire az Európai Tanácshoz kerül, sokszor már nagyon nehéz érdemi változtatást elérni. Az Európai Bizottság és a tagállamok összességét adó Európai Tanács kapcsolatrendszerét az adott kereteken belül Európa jövője érdekében újra kell gondolni. A bizottság egy önálló intézmény, és ezért idővel elkezd önállóan gondolkodni mindenféle kontroll nélkül.
– Az utóbbi időben kevesebbet hallani a kötelező kvótáról.
– Én ezt nem így élem meg. Nem került le a napirendről a kérdés, továbbra is ott van a levegőben, és több tervezetben visszaköszön. Pontosan ezért kell nagyon világos választ adni. A menekültválságnak nem megoldása, hogy az egyes országok között szétosztjuk a nehezen integrálható migránsokat. Közel-keleti útjaim során nagyon sok, a helyi közösségért felelősséget vállaló állami és vallási vezetővel beszélgettem, és az a meggyőződésem alakult ki, hogy
az elvándorlás hosszú távon valójában senkinek nem szolgálja az érdekét. A legnagyobb baj, hogy a menekültügy, a migránsok ügye, az európai demográfia és munkaerőpiac érdekei teljesen összekeveredtek. Ebből nagyon nehéz lesz kiutat találni.
Hölvényi György szerint a menekültek esetében a helyben maradást kell támogatni
(Fotó: Hirling Bálint - Origo)
– Valóban az uniós tagságunkról szól majd az október 2-i kvótanépszavazás?
– Ez úgy marhaság, ahogy van. Magyarország kitaszíttatása egypár szélsőséges és főleg sikertelen gondolkodó elképzelése. Ezzel egyébként nem érdemes tovább foglalkozni. A valóság az, hogy a népszavazás tényszerűen a magyar parlament hozzájárulása nélküli, ezáltal ellenőrizhetetlenné váló, folyamatos betelepítésről szól. Meggyőződésem, hogy a szavazáson való részvétel egy reális, polgárközeli, hosszú távon fenntartható Európát is támogat.
– Nem lesz nagy kudarc, ha nem lesz meg az 50 százalékos részvételi arány? Nem vállalt túl nagy kockázatot ezzel a kabinet?
– Komoly kérdésben komoly vállalás történt, ezt szerintem Magyarország polgárai is tudják. Közös ügyről van szó. A népszavazáson részt vevők szavazatainak megoszlása már magában is fontos üzenet lesz.
– Korábban arról beszélt, hogy komplett vallási közösségek kényszerülnek szülőföldjük elhagyására a Közel-Keleten terrorcsoportok erőszakos cselekményeinek következtében. Mit lehet tenni ez ellen az EP-ből?
– Az EU nem rendelkezik katonasággal és közös biztonságpolitikával. Európának hagyományosan jó kapcsolatai vannak a térség országaival. Saját tapasztalatom szerint a helyben maradást az oktatás újjászervezése és a munkahelyteremtés segítheti elő leginkább. Az Európai Unió a világon a legnagyobb összegeket fordítja közvetlen segítségnyújtásra, hosszú távú fejlesztési támogatásra. Az éktelen bürokrácia a Közel-Keleten is nagy problémát jelent. Letűnt korok rossz ideológiai beidegződéseivel is találkozhatunk. A több száz vagy akár több millió menekültről gondoskodó vallási szervezetek – legyen keresztény vagy muszlim – a gyakorlatban nem tudnak közvetlen támogatáshoz jutni. Ennek oka, hogy az EU a valós helyzettől teljesen eltávolodva, csak kormányzati, illetve civil szervezeteknek nyújt támogatást. Több képviselőtársammal együtt az elmúlt két évben nagyon sokat dolgoztunk ennek a teljesen életidegen, tarthatatlan helyzetnek a megváltoztatásán.
A népszavazással komoly vállalást tett a kormány
(Fotó: Hirling Bálint - Origo)
– Nagyjából hány keresztényt űztek el a Közel-Keleten?
– A legnagyobb veszteség Szíriában és Irakban történt. Így a 2003-ban még másfél milliós iraki káld keresztény kisebbség száma 350 ezer főre csökkent, arányuk a népességben három százalék alá esett vissza. Ők nagyobbrészt szétszóródtak a világban. Szíriában is mintegy egymillió fő a veszteség, a keresztények kétharmada elmenekült, így az a társadalmi egyensúly bomlott meg, amely évszázadokon keresztül működött. Ám épp ez a szélsőséges iszlám egyik érdeke.
– Sajnálja-e a vasárnapi boltzár eltörlését?
– Sajnálom, hogy ez az egész ügy így alakult.
– Miért alakult így?
– Egy jó ügy volt ez, amit lehetett volna ügyesebben csinálni.
– Önállóan elindul majd a KDNP valamilyen országos választáson?
– Meggyőződésem, hogy a KDNP önállóan is bejutna a parlamentbe. Két dolgot kell nézni. A KDNP-nek vannak olyan célkitűzései, amelyeket a Fidesz néppártiságával lehet végrehajtani. A Fidesz gondolkodásában pedig a KDNP szellemisége hathat termékenyítően. Kipróbált szövetségről van szó. A közös munka folytatásáról Magyarország polgárai több ízben szavaztak. Ez mindenkit kötelez.
