Varga Mihály: kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a jövő évi büdzsét

Varga Mihály a jövő évi költségvetés fő célkitűzéseként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet. Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol.



A miniszter expozéjában közölte: csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa; több pénz lesz például oktatásra, egészségügyre, a jóléti szférára. Az önkormányzatok jövőre 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít – ismertette.

ÁSZ: megalapozott a költségvetés

Domokos László, a számvevőszék elnöke közölte, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja a 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét. Hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek.



Az ÁSZ-elnök azt mondta, a törvényjavaslat – egy előírás kivételével – megfelel az alaptörvényben, a stabilitási törvényben, valamint az államháztartásról szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.

Költségvetési Tanács: megalapozottak a tervezett célok

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat – ismertette Kovács Árpád, a szervezet elnöke.



Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték – értékelt, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére.

A KT megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. Kovács Árpád kiemelte, hogy megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken.

Fidesz: mindenki léphet egyet előre

A 2017-es költségvetés garantálja, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre – mondta Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka.

Az intézkedések közül kiemelte, hogy csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája – 27-ről 5 százalékra –, továbbá az éttermi és az internetszolgáltatásoké, 18 százalékra. Az éttermi vendéglátással kapcsolatban a politikus megjegyezte, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket az áfacsökkentés, akkor 2018-ban tovább, akár 5 százalékra is mérséklődhet a forgalmi adója.



Folytatódik a családbarát politika is: tovább emelkedik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családoknál – jelezte. 2017 a lakásépítés éve lesz Magyarországon – folytatta a kormánypárti képviselő –, a költségvetés ugyanis több mint 200 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására. Ezzel ráadásul munkahelyek ezrei jöhetnek létre az építőiparban – hívta fel a figyelmet.

Mindez komolyan érinti az államháztartás bevételi oldalát, de a kormánynak nem áll szándékában felpuhítani a büdzsét – mondta Szűcs Lajos, kiemelve, hogy jövőre az állam működését tekintve nullszaldós lesz a költségvetés.

Szólt arról is, hogy az ideihez képest a következő évben jelentős gyorsulás várható a gazdaság növekedésében. Emellett folytatódik az államadósság elleni harc. Az infláció mértéke pedig várhatóan nem éri el az 1 százalékot sem, így az emberek keresete gyakorlatilag nem veszít értékéből, sőt az áfacsökkentésekkel a valódi vásárlóerő nőni fog – mondta.

2017-ben kibővül az életpályaprogramokban részt vevők köre: a kormányhivatalok dolgozói előtt is megnyílik ez a lehetőség – közölte a Fidesz politikusa, hozzátéve, hogy mások mellett a rendvédelmisek, a felsőoktatásban dolgozók, a pedagógusok és az adóhivatali foglalkoztatottak fizetése is emelkedik majd.

Külön kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz az ország megvédéséért a külső fenyegetésekkel szemben, ezért a honvédelemnek 51 milliárd forinttal több pénzt biztosítanak.

Szűcs Lajos összegzése szerint az elmúlt hat év gazdaságpolitikája egyértelműen sikeres, hiszen folyamatos a gazdaság bővülése, egyre nő a foglalkoztatottság, az államadósság csökken, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és visszafizette az IMF-EU-hitelt.

KDNP: a családok számára ilyen kedvező büdzsé még nem volt

A családok számára olyan kedvező költségvetés, mint a jövő évi, még nem volt a Ház előtt – hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka.



Beszélt arról, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével egy átlagos család évente mintegy 35-40 ezer forintot takaríthat meg. Növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye, az otthonteremtési lehetőségekre pedig összesen 211 milliárd forintot szán a kormány – sorolta, a dokumentum legkarakteresebb jegyének nevezve az adócsökkentést és az otthonteremtés segítését.

Szerinte nem csupán szlogen, hogy jövőre mindenki előreléphet eggyel: ez a növekvő bérekben vagy a nyugdíjak reálértékének megőrzésében is tetten érhető.

A kormánypárti képviselő hangsúlyosan szólt arról, hogy jövőre 1600 milliárd forintnyi hazai forrás szolgálja a fejlesztéseket, de azt is, hogy az Orbán-kormány 2010 óta mindig tartani tudta a büdzsék sarokszámait.

A költségvetés új szerkezetére utalva elmondta: elkülönülten olvashatók ki abból a működési kiadások, a hazai és az uniós fejlesztési források. Mint mondta, a növekvő EU-s forrásoknak köszönhetően ismét 3 százalék fölé emelkedhet a GDP növekedése, vagyis a folyamat tartósnak tekinthető.

Óvatosnak ítélte a költségvetés tervezését, hiszen az 200 milliárd forintos tartalékkal tervez. Rámutatott arra is: a jövő év végére 5 százalékos lehet a munkanélküliség, ami már közelít a teljes foglalkoztatáshoz.

A képviselő üdvözölte a szociális kiadások forrásait is, köztük azt, hogy közfoglalkoztatásra 325 milliárd forint jut. Szólt az ingyenes tankönyvek biztosításáról és az étkezési támogatásról, de kiemelte az életpályamodelleket is, például a felsőoktatásban, illetve az állami tisztviselői karban dolgozókét.

Államtitkárok visszautasították az ellenzék szavait

Az ellenzéki vezérszónokokra reagálva Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta: az ellenzéki frakciók nem ismerik a költségvetési javaslatot, a gazdaságpolitikai számok ugyanis épp az ellenkezőjét mutatják az állításaiknak. Megjegyezte, hogy míg 2002 és 2010 folyamatosan nőtt az államadósság, addig 2011-től évről évre csökken.

Az államtitkár visszautasította, hogy a kormány forrásokat vonna ki az oktatásból és az egészségügyből. 2016-ról 2017-re – ismertette – 166 milliárd forinttal nőnek az egészségügy kiadásai, az oktatási jellegű plusz kiadások pedig meghaladják a 200 milliárd forintot.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az otthonteremtéssel kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a program igenis érdemi segítséget jelent mindenkinek. Jelezte, a kormány a saját tulajdonú lakás megszerzését támogatja.

Fidesz: kiszámítható fejlődés, tervezhető növekedés a vállalkozásoknak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a vállalkozások szempontjából jellemezte a büdzsét, hangsúlyozva, hogy az kiszámítható fejlődést és tervezhető növekedést tesz lehetővé a hazai cégeknek.

Szerinte a vállalkozók biztonságos, stabil, kiszámítható gazdasági környezetben működhetnek, egyúttal célul tűzte, hogy minél több munkahely jöjjön létre a vállalkozói szektorban.

Az is fontos – folytatta –, hogy a cégek megfelelő forrásokhoz juthassanak például a fejlesztéseikre. A hazai kis- és középvállalkozások pozíciója forrásoldalról akár a jegybanki alapkamat-csökkentésnek, akár a javuló kereskedelmi pénzintézeti finanszírozásnak köszönhetően jobb a korábbinál – jegyezte meg Szatmáry Kristóf.

KDNP: cél a családok támogatása

Firtl Mátyás (KDNP) úgy értékelte, hogy a jövő évi költségvetés folytatása az ideinek, abban újból az adócsökkentést és az otthonteremtést támogatja a kormány.

Beszélt arról is, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék megalapozottnak találta a költségvetést, amelynek egyik fő célja a családok támogatása. Ezt az adórendszeren keresztül, illetve a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsának csökkentésével éri el – magyarázta.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, jövőre minden szakterület számára többletforrás lesz; az igazságszolgáltatásra 26, külügyekre 10 milliárd forinttal juthat több.

Fidesz: több pénzt kap a TEK és a szolgálatok

Németh Szilárd (Fidesz) értékelése szerint évek óta először nagyon jelentős fejlesztésekre, létszámbővítésre lesz lehetősége a magyar szolgálatoknak, amellyel hozzájárulhatnak a terrorcselekmények megelőzéshez.

Kifejtette: a TEK 2017-es költségvetése 372 ember felvételére, valamint a rendvédelmi életpálya folytatására és a terrorellenes képesség fejlesztésére ad lehetőséget. Hét és félmilliárd forinttal több, csaknem 20 milliárd forint lesz a TEK költségvetése – ismertette.

A kormánypárti politikus azt mondta, az Alkotmányvédelmi Hivatal új telephelyre költözik; költségvetése 9 milliárd forinttal csaknem 17 milliárd forintra nő.

Hozzátette, a nemzetbiztonsági szakszolgálat hatmilliárd forintos fejlesztéssel és 110 fős létszámbővítéssel számolhat. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrejötte miatt 1,4 milliárd forintot különítenek el – jelezte.

Németh Szilárd közölte, azt javasolják a parlamentnek, hogy kapjanak néhány százmillió forintos pluszforrást a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy dróntechnikára és műholdas távközlési megfigyelésre költhessenek.

Független: a pillanat költségvetése a 2017-es

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő szerint a jövő évi költségvetés a pillanaté és nem a holnapé, holott Magyarország legfontosabb problémája, hogy az emberek nem látják a jövőt.

Szerinte mérhetetlen a pazarlás a költségvetésben, abban ezermilliárd forint van, ami nem jó célokat szolgál.

Hozzátette: óvodákra, iskolákra, egyetemekre, kutatás-fejlesztésre kellene fordítani a pénzeket, alapvetően az emberekre kellene költeni.

Fidesz: sikerágazat az önkormányzati szektor

Vigh László, fideszes képviselő szerint a 2017-es költségvetés a családtámogatásokról, a munkahelyteremtésről és egy tisztességes növekedésről szól. Szerinte óriási utat tett meg az ország, és a legnagyobb teljesítmény az, hogy 3,7 millió ember helyett 4,3 millióan dolgoznak. A fideszes képviselő sikerágazatnak nevezte az önkormányzati szektort, ami jövőre tovább fejleszthetnek a megyei TOP-pénzek, a megyei jogú városok területfejlesztési támogatásai és a modern városok program.

Kiemelte: Zala megyében 23 milliárd forint jut majd óvodák fejlesztésére, fogorvosi, háziorvosi rendelők felújítására és középületek energetikai korszerűsítésére.

Az önkormányzatok számára óriási támogatásnak tartotta, hogy a költségvetésben 325 milliárd forintot fordítanak közfoglalkoztatásra. Felidézte: sok támadás érte ezt a programot, de az ellenzék „kicsit lejött" erről a témáról, mert kiderült, hogy a településeken értelmes munkával tudják megbízni a közfoglalkoztatottakat. Fontosnak tartotta a köznevelési bérrendezés folytatását, a családi bölcsődék megjelenését és a szünidei közétkeztetés biztosítását.

KDNP: a javaslat igazolja, hogy jó úton járunk

Hoffmann Rózsa (KDNP) üdvözölte a költségvetési javaslat korai benyújtását. Szóvá tette, hogy miközben a nemzetgazdasági miniszter számokkal és tényekkel támasztotta alá a fenntarthatóságot és a stabil növekvést, az ellenzék számos kérdésben ferdít és nem igazolja állításait, ehelyett saját szakpolitikai elképzeléseit „fényezi".

Az MSZP vezérszónokának címezve kijelentette: 2002 és 2010 között a kormányok hamis számokon alapuló költségvetéseket készítettek, amelyek 2010-re kis híján romlásba döntötték az országot. A kormány hat év „szívós munkájával" emelte ki az országot – tette hozzá.

A kormánypárti politikus az emberekhez közvetlenül eljutó eredményként hivatkozott a GDP-növekedésre és a munkanélküliség csökkenésére, a családi adókedvezményekre, az otthonteremtési programokra. Hoffmann Rózsa szerint ha egy család saját költségvetés készít, láthatja, hogy nemcsak a bérek emelkedéséből ered a jobb élet, hanem például az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséből és az alacsony személyi jövedelemadóból.

Üdvözölte, hogy jelentősen nő egyebek mellett a fogyatékkal élők támogatása és az egyházi közösségek közösségi célú programjainak és beruházásainak kerete.

Kormány

Banai Péter Benő államtitkár azt mondta, örül, hogy az elsőkörös vezérszónoki hozzászólások után nem kérdőjeleződik meg, a javaslat számos területen többletforrásokat tartalmaz. Példaként hozta, hogy a köznevelési terület teljes többlete 175 milliárd forint, a felsőoktatás szintén növekménnyel számolhat. Az oktatás pluszforrásai 270 milliárdot tesznek ki, a bővülés érdemi – közölte, hozzátéve: cél, hogy minőségi tudással bírjanak az oktatási intézményből kilépő diákok. Kitért arra is: hazánk kulturális kiadásai kimagaslanak az uniós államok között és ez nem csak beruházási többletet jelent, hanem azt is, hogy a szakmai programokra is többletet irányoztak elő.

Az állam működési kiadásairól azt mondta, a háttérintézmények átalakításával 32 milliárdos többlettel számolnak. Azon intézményeknek, amelyek átalakításából megtakarítás keletkezik az adott tételt be kell fizetniük a büdzsébe. Szólt arról is, hogy járási, megyei kormányhivataloknál béremelésre tettek javaslatot, a számok ezért változnak.

A sportközpontok kiadásai nőnek, az intézmények – tantermek, uszodák – fenntartására 2 milliárdos többletet tartalmaz a tervezet.

Szerinte az idei költségvetést azért kell módosítani, mert a gazdaság teljesítménye kedvezőbben alakultak, mint korábban feltételezték és ez többletbevételt jelent. Kitért arra, hogy a korábbi költségvetési tervezés bizonyított és előnyei egyértelműek, az esetleges kockázatok a tartalékokkal kivédhetőek.

Kitért arra is, a javaslat 2020-ig makrogazdasági kitekintést is tartalmaz a jövő évi számok mellett.

Fidesz: minden magyar ember léphet egyet előre

Kovács József arról beszélt, a jövő évi költségvetés tervezete alapján minden magyar ember biztosan léphet egyet előre. Magyarország stabil lábakon áll, több szakterületen többletforrás áll rendelkezésre – mutatott rá a kormánypárti politikus.

Kitért arra, hogy a büdzsé 100 milliárdos nagyságrendben növeli az egészségügy, az oktatás és a kultúra támogatását.

Jelezte: a 2010-ben megkezdett utat folytatnák az egészségügyben, és szeretnék elérni, hogy javuljon az ellátás színvonala, az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Ennek jegyében tovább folytatódik a bérrendezés, nagy hangsúlyt fektetnek szűrési és megelőzési programokra - közölte. A nagyértékű gyógyszeres kezelések támogatása is jelentősen nő, a gyógyító megelőző ellátás céltartalék előirányzata 10 milliárddal bővül.

Reményei szerint az egészségügy az egyik nyertese lehet a jövő évi költségvetésnek - közölte.

FM: a tárca is bővítené az öntözött területek nagyságát

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a felszólalásra úgy reagált: az öntözéssel kapcsolatban nyitott kapukat dönget a képviselő.

Fontosnak ítélte a támogatásokkal kapcsolatban megjegyezni: a száz százalékban uniós forrásból finanszírozottak nem szerepelnek a tárca költségvetésben. A társfinanszírozottakat a Miniszterelnökség kezeli, a teljes egészében hazai forrásból támogatott tevékenységek szerepelnek a büdzséjükben.

Állattenyésztési és kertészeti támogatásokat kívánnak nyújtani a vidék megtartó képességének növelése érdekében - mondta. Mindegy 5 milliárd forinttal támogatnák a dohányágazatot, de a sertés- és baromfi állatjóléti támogatások is emelkednek. Mindkettő megháromszorozódik, előbbi 17, utóbbi 12 milliárd forintra. 

Dömötör: egyre többen sportolnak

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a sporttal kapcsolatos kritikára úgy reagált: a kormány köznevelési fejlesztési programot indított az oktatási sportlehetőségek javításáért.

Jelentősen emelkedett az igazolt sportolók száma, az erőfeszítéseknek köszönhetően - mutatott rá, hozzátéve: a tömegsportba bekapcsolódók száma is jelentősen nőtt, mindehhez pedig a költségvetés is megfelelő forrásokat biztosít - közölte.

NGM: megalapozott a büdzsé

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a költségvetés megalapozottságával kapcsolatban azt mondta: erénynek tekinti, hogy a büdzsé stabil, a többletbevételek pedig még a többletkiadásokat is lehetővé tesznek. Szerinte mindezek miatt jövőre sem merülhetnek fel olyan kockázatok, amelyeket a tartalékkal ne lehetne megoldani.

Rámutatott arra is: a kormány olyan átcsoportosításokat nem hajthat végre, amelyek felborítanák a büdzsét.

Az egészségügyi béremeléssel kapcsolatban összeget nem tudott mondani, de jelezte: a céltartalék erre 180 milliárd forint, a konkrét keret azonban az egyeztetéseket követően alakul ki.

A bértárgyalások gyors lezárását reméli az EMMI

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár reményét fejezte ki az egészségügyet érintő bértárgyalások gyors lezárásával kapcsolatban.

Az ágazat helyzetéről szólva azt mondta: nem tud olyan problémát, amelyet a mostani kormány hozott volna létre, amely ne álltak volna fenn 2010-ben.

Fidesz: folytatódik a rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztése

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy folytatódik a rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztése, ezért a bérük 2019-ig évente átlagosan öt százalékkal emelkedik.

2017-ben is kiemelt cél, hogy minden településen fokozott legyen a rendőri jelenlét, ehhez kapcsolódóan a Belügyminisztérium egy képzési koncepciót alakított ki - közölte.

Az elmúlt öt évben jelentős csökkent az emberölések, a testi sértések, a rablások, a személygépkocsi-lopások és az önkényes járműelvételek száma - mondta.

A nyomozáseredményességi mutató 47,4 százalékról 51,4 százalékra nőtt, harminc százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma - folytatta.

A büdzsé több mint 53 milliárd forint többletforrást biztosít a Belügyminisztérium számára - említette.

KDNP: a szocialisták eladósították az országot

Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy 2007-ben sokkal kedvezőbb világgazdasági és biztonsági helyzetben a szocialista kormányok felelőtlen és sikertelen költségvetési politikájukkal eladósították az országot, és pénzt vettek el az emberektől, a mostani kormány viszont egy sokkal rosszabb gazdasági és biztonsági környezetben is komoly eredményeket tud elérni.

Kormány: visszaépült a 13. havi nyugdíj

Banai Péter Benő államtitkár az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a nyugdíjak reálértékének növekedése minden évben meghaladta az inflációét, ennek köszönhetően a korábban elvett 13. havi nyugdíj vásárlóerő-értéken számítva visszaépült.

Egyetértett azzal a céllal, hogy erősíteni kell a népesedési fordulatot, ezért a kormány mindent megtesz, a jelentős fordulatot végrehajtották.

Fidesz: folytatódnak a közlekedés-fejlesztési programok

Manninger Jenő a közlekedésről és környezetvédelemről beszélt, mint mondta, ez a kettő össze is kapcsolódhat, ennek példájaként említette a Jedlik Ányos tervet, amely az elektromos autózás elterjedését is segíti. A programra 3 milliárd forintot különítettek el.

Emellett kiemelte, hogy mind a közlekedési, mind a környezetvédelmi sorokon nőtt a támogatás összege, emellett költenek a közúti közlekedésbiztonság javítására, a Budapest-Belgárd vasútvonal kiépítésére is.

Fidesz: remélhetőleg az Agrár Marketing Centrum visszakerül a minisztériumhoz

Font Sándor az agrárium helyzetéről beszélt, elmondása szerint nem jelenthető ki, hogy az egész ágazat rendben van, most éppen a tejtermelők érezhetik úgy, hogy baj van, és nem tesz meg mindent a kormány. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a helyzetet nem a kormány, hanem a tejkvóta felszabadítása és az Oroszország elleni szankciók okozták.

Kitért arra is, hogy az iskolatej és iskolagyümölcs programra "nem győzik" az összegeket beállítani, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a marketing feladatokat jelenlegi formájában nehezen ellátni képes Agrár Marketing Centrum visszakerül a minisztériumhoz.

KDNP: már csak az nem dolgozik, aki nem akar

Aradszky András a kormány gazdaságpolitikáját méltatva azt mondta, annak köszönhetően annyi új munkahely jött létre, hogy "már csak az nem dolgozik, aki nem akar".

Hozzátette: folytatják a már megkezdett irányt, hogy elérjék az egymillió új munkahelyet. Jelezte, hogy 2010-hez képest 400 ezerrel több munkahely van, így időarányosan jól állnak.

Fidesz: jelentős összegek a közúthálózat fejlesztésére

Dankó Béla felszólalásában a közúthálózat fejlesztéséről beszélt. Mint mondta, a fenntartásra 73,2 milliárd forint, a felújításra 10 milliárd forint jut majd a következő évben. Emellett a kiemelt közúti projektekre uniós forrásokkal együtt 280 milliárd forint jut majd. 

Ezek közül kiemelte a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, amelynek segítségével a megyeszékhelyek autópályán is elérhetővé válnak. Példaként említette az M44-es autópálya építését, amely Békéscsabát éri el.

Fidesz: a családokat, munkavállalást támogató adórendszert dolgoztak ki

Mengyi Roland az adórendszerrel kapcsolatban ismertette nézeteit. Mint mondta, a családokat, a munkavállalást támogató rendszert hoztak létre, emellett mérséklődtek a vállalkozások adóterhei, javult az adóbeszedés hatékonysága és nőtt a fogyasztási adóból szerzett bevétel is.

Az adócsökkentési politika egyik legfontosabb sarokpontjának nevezte Mengyi Roland a 15 százalékos személyi jövedelemadót, és kiemelte, hogy 5 százalékra csökken a tej, a baromi és a tojás áfája, amely százalékosan kétszámjegyű fogyasztói árcsökkenést eredményez majd.

Kormány: Magyarország nem adja fel GMO-mentességét

Nagy István földművelésügyi államtitkár a jobbikos Z. Kárpát Dániel felszólalására reagálva kijelentette, a kormány nem kívánja feladni Magyarország GMO-mentességét, mivel az rendkívüli piacelőnyt jelent a magyar mezőgazdaságnak.

Az ellenzéki politikus ezt megelőzően a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, valamint az unió és az Egyesült Államok abban betöltött szerepét bírálta, hangsúlyozva, az egyezmény veszélyeztetheti a magyar mezőgazdaság génmentességét. A kormány képviselője erre reagálva kijelentette, az Országgyűlés soha nem fog a GMO-mentességet feladó nemzetközi szerződést ratifikálni. Kiemelte, a Fidesz-KDNP határozott kiállásának köszönhetően Magyarország lehet az első ország, amely kimondhatja teljes GMO-mentességét, miután a vetőmagok mellett a takarmányokra is kiterjed majd a génmódosított növények használatának tilalma.

Kormány: konszenzus van a gazdasági növekedés ütemében

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a vitából kiderült, hogy a 3 százalék körüli GDP-növekedésben konszenzus van, és az államadósság csökkentésében, a foglalkoztatás bővülésében, a folyó fizetési mérleg hiányában sincs vita.

A felmerült kérdésekre válaszolva azt mondta, a 2017-es javaslatot a 2016-os várható bevételekre és kiadásokra alapozták, arról a kormánytól független szervezetek is úgy nyilatkoztak, hogy megalapozott.

Hozzátette: azok a szervezetek, akik korábban kritizálták a kormány gazdaságpolitikáját, most dicsérettel illetik azt.

Fidesz: az ellenzék menjen az utcára!

Pócs János felszólalásában azt mondta, az ellenzék szerint a 2017-es költségvetés sok százmilliárd forint elherdálásáról szól. A képviselő azt kérte az ellenzékiektől, hogy menjenek ki az utcára, és mondják meg az embereknek, hogy az alacsonyabb személyi jövedelemadóra, a családi adókedvezményre, az egészségügyi dolgozók plusz támogatására fordított összeg elherdált.

Hozzátette: az elmúlt időszakban vissza tudták fizetni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelét, csökkent az államadósság, és kijelenthető: a 2017-es év az adócsökkentésről, otthonteremtésről fog szólni.

Fidesz: 2100 milliárd forint uniós forrás érhető el jövőre

Hörcsik Richárd az uniós pénzekkel kapcsolatban szólalt fel. Mint mondta, 2020-ig 12 ezer milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre, ezért olyan költségvetést kell készíteni, ami támogatja ennek a lehívását.

Ebből az összegből 2100 milliárd forintot tesz ki az uniós támogatásokkal megvalósuló programok keretösszege, a magyar forrásokból 700 milliárddal egészítik ki ezt.

Fidesz: fajlagosan változatlan szociális és gyerekjóléti kiadások

Kovács Sándor a szociális és gyermekjóléti rendszerről beszélt, szerinte bár a fajlagos összeg változatlan, a házi segítségnyújtás esetében a szakmai tartalomban történt változást követi a finanszírozás is, és új jogcím is megjelenik a fogyatékos személyeket ápoló otthonok támogatásánál.

Hozzáfűzte, hogy 200 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére, és összevonták a szociális ágazati pótlékot a kiegészítő pótlékkal, ezzel egyszerűsítve az igénylést.

Hangsúlyozta, hogy minden eddiginél többet, 74 milliárd forintot költenek gyermekétkeztetésre, 2 milliárd forinttal többet, mint idén.

Fidesz: helyes a turizmus támogatásának növelése

A fideszes Bánki Erik helyesnek nevezte a kormány azon szándékát, hogy tovább növelje a turizmus állami marketingkiadásait, mivel így még sikeresebb lehet az évek óta jól teljesítő ágazat. A kormánypárti politikus kiemelte, az éttermi szolgáltatások áfacsökkentése jelentős könnyebbséget jelent majd a vendéglátásnak.

Bánki Erik felszólalásában gratulált a Magyarországot képviselő Széll Tamásnak és csapatának, akik szerdán megnyerték a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or budapesti kontinensdöntőjét.

Kormány: nehéz volt visszaszerezni a költségvetési politika hitelességét

A vita első napjának végén Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta, a kabinetnek komoly munkája van amögött, hogy az elmúlt években ismét megbízhatóvá tegye a költségvetési politikát. Kiemelte, ma már egyetlen független szakértő sem kételkedik abban, hogy Magyarország hosszú távon is tartani tudja a 3 százalék alatti hiányt. A kabinet képviselője aláhúzta továbbá, nem igazak azok az ellenzéki vélemények, amelyek választási költségvetésnek nevezik a 2017-es büdzsét.

Az ülést vezető Hiller István elnapolta a költségvetés általános vitáját, amely csütörtökön reggel folytatódik.

Hiller István ezt követően bezárta az ülésnapot. A parlament csütörtökön reggel 8 órakor folytatja munkáját.