KDNP: 100 éve koronázták meg IV. Károly királyt


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én. A miniszterelnök-helyettes megemlékezett arról, hogy december 30-án lesz 100 éve, hogy megkoronázták IV. Károly királyt a Mátyás-templomban. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Semjén Zsolt (KDNP) arról emlékezett meg, hogy december 30-án lesz 100 éve, hogy megkoronázták IV. Károly királyt a Mátyás-templomban. Elmondta, IV. Károlyt 2004-ben boldoggá avatták, II. János Pál pápa október 21-ére, a király házasságkötésének évfordulójára helyezte az emléknapot, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a szentté válás egyik útja a házasság. Semjén Zsolt egyenes jellemű katonaemberként jellemezte IV. Károlyt, aki irtózott a háború borzalmaitól, szívén viselte alárendeltjei sorsát és első intézkedései között eltörölte a testi fenyítést a hadseregben.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy IV. Károly uralkodása alatt jött létre az első szociális minisztérium Magyarországon. Elmondta, hogy december 19-én a koronázás eseményeire kiállítással emlékeznek a Nemzeti Múzeumban.


Fidesz: sikeres volt a magyar összefogás Erdélyben

Németh Zsolt (Fidesz) gratulált a romániai parlamenti választáson nyertes Szociáldemokrata Pártnak. Jelezte, Magyarország készen áll arra, hogy a szomszédos országgal együtt változtasson az elmúlt években fokozatosan romló magyar-román kapcsolatokon. Ez akkor lehetséges, ha kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatok lesznek – mondta. Rögzítette: ezt nem tekintik pártpolitikai kérdésnek. Úgy értékelt, sikeres volt a magyar összefogás Erdélyben, a választási lista egészen egyedülálló sikert ért el. Véleménye szerint a résztvevő pártoknak érdemes tovább járni az összefogás útján. Szerinte a siker azt is tükrözi, hogy az erdélyi magyarok hisznek abban, van magyar jövő Erdélyben.

Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is méltatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogását, hogy félretették nézetkülönbségeiket a magyarság megtartása érdekében. Az államtitkár gratulált Kelemen Hunornak, az RMDSZ és Biró Zsoltnak, az MPP vezetőjének.


Napirend

A képviselők 161 igen és 1 tartózkodó szavazattal úgy döntöttek, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényjavaslat zárószavazását – házszabálytól való eltéréssel – már kedden megtartsák.

A kormány javaslatára az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja a településkép védelméről szóló törvénymódosítást, valamint a közteherviselésről és az állami szervek feladatellátásáról szóló törvényjavaslatot, így ezekről a hétfőn benyújtott előterjesztésekről is kedden határozhat a Ház.


Köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslat

Villamos energiáról szóló törvényjavaslat

Csepreghy Nándor államtitkár Áder János kritikáira azt mondta: a zöldenergia támogatásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ország milyen természeti adottságokkal bír. Hazánk területének csupán hét százaléka alkalmas szélerőmű telepítésére, az elmúlt években épült szélerőművek nem optimális piaci körülmények között létesültek, hanem akkor, amikor jelentős állami támogatás járt mellé – mutatott rá.

Szükség van a megújuló energiaforrások növelésére, de ezt a napenergiára és a geotermikus energiára alapozva kell megtenni az ország adottságai alapján – érvelt.

Csepreghy Nándor zárszavában elmondta, hogy az ellenzéknek mindenről ugyanaz jut az eszébe. Kiemelte: 14,8 százaléknyi kapacitásbővítést vállaltak 2020-ig zöldenergia tekintetében, ami duplája az eddigieknek.

A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a technológiai fejlődést figyelembe véve át kell tekinteni a szélenergia területén a fejlesztési lehetőségeket. Fontosnak tartják azt is – mondta –, hogy az európai árszínvonalat figyelembe éve Magyarország a legolcsóbb országok közé tartozzon a jövőben is a villamos energia területén.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Egészségügyi törvények

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: figyelemmel a köztársasági elnök észrevételeire, azt indítványozzák, hogy a gyógyszertáraknak a javaslatban foglalt mértékű és súlyú ellenőrzését csak ügyészi jóváhagyás esetén lehessen elvégezni.

A fideszes Zombor Gábor szerint hasznos minden olyan intézkedés, ami a hamis és illegális gyógyszerek forgalmazását szorítja vissza. Hozzátette: az új szabályozással a gyógyszerészeti hatóság a törzskönyvezés, a gyártás és a nagykereskedelem ellenőrzése mellett, a kiskereskedelmi forgalmazást is tudja majd kontrollálni a betegek védelme érdekében.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár nem kívánt válaszolni a vitában elhangzottakra.


Állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvény

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta: a köztársasági elnök észrevételeit mérlegelve a bizottság úgy döntött, hogy a javaslat változatlan tartalommal való ismételt elfogadására van szükség. Hozzátette: az államfő azt kifogásolta, hogy az Erzsébet tér, mint közpark állami üzemeltetésbe vétele előtt nem volt egyeztetés a Fővárosi Önkormányzattal.

Aradszki András kereszténydemokrata államtitkár jelezte: az Erzsébet tér nem egységes tulajdonosi szerkezettel bír, jelentős része állami tulajdonban van, másik része önkormányzatiban. Az állami átvételt azzal indokolta: a tér kezelését és az ahhoz szükséges feladatok elvégzését könnyebb egységes tulajdonosi szervezetben elvégezni. Az MSZP-s kritikára reagálva azt mondta: az 50-es években magántulajdont államosítottak, nem nemzeti vagyont, ezért „rosszízű" dolog einstandolásról beszélni. Azt is hangsúlyozta: a törvény nem ír elő egyeztetési kötelezettséget, és az önkormányzat hozzájárulását sem követeli meg. A jobbikos felvetésre reagálva hangsúlyozta: a törvények alapján a területet sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.


Azonnali kérdések

MSZP: lép-e a kormányfő a szolnoki polgármester ügyében?

Gőgös Zoltán (MSZP) azt idézte fel, hogy néhány hete Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) szolnoki polgármester a városi közgyűlés ülésén trágár szavakkal illetett idős hölgyeket, azt kérdezte a kormányfőtől, tesz-e lépést az ügyben.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: arra kér mindenkit, adja meg a tiszteletet az időseknek, a hölgyeknek, különösen az idős hölgyeknek. Az a helyes, hogy ha valaki hibát követ el, akkor azt rendezze a lovagiasság szabályai szerint – fogalmazott.

Hozzátette, Gőgös Zoltán nem tiltakozott, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként Balatonőszödön az egész országot trágár szavakkal illette. Ezért szerinte az MSZP-s képviselő farizeus, szemforgató, képmutató álláspontot képvisel.


Jobbik: Orbán Viktort nem az ország biztonsága érdekli

Vona Gábor (Jobbik) szerint Orbán Viktor bebizonyította, hogy nem az ország valódi biztonsága érdekli, hanem „a szajré", mert ha valóban a bevándorlásellenes alaptörvény-módosítás érdekelte volna, már régen megszüntette volna a letelepedési kötvényt. Neheztelt továbbá amiatt, hogy szerinte Orbán Viktor ellene és pártja ellen „soha nem látott aljasságú lejárató kampányt" szervez.

Orbán Viktor azt felelte neki: a Fidesz migrációs politikájában semmi sem változott, „a pályaudvar egy helyben áll, az a vonat mozog, amin ön ül". A Jobbik pártpolitikai és taktikai kérdéssé züllesztett egy kulcsfontosságú kérdést – mondta, úgy fogalmazva, hogy a Jobbik becsapta a magyarokat.

Vona Gábor viszonválaszában megjegyezte: sajtóhírek szerint a miniszterelnök „házon belül" arról beszélt, hogy kettejük négyszemközti találkozóján ő megfenyegette a kormányfőt a családjával. A Jobbik elnöke kijelentette, nem fenyegette meg Orbán Viktort, pláne nem a családjával, ez nem az ő stílusa. Majd azt kérte a miniszterelnöktől, „ne a sajtóhiénáit küldje rám", hanem álljon ki egy nyilvános vitára.

„Fenyegetőzés ügyében csak annyit szeretnék mondani, hogy ember kell ahhoz" - reagált az elhangzottakra Orbán Viktor. Szerinte azzal, hogy a Jobbik nem szavazta meg a kvótaellenes alaptörvény-módosítást, a pártelnök „megbukott a vizsgán", most pedig újabb javaslatokat tesz, „nálam jelentkezik pótvizsgára", de „pótvizsga nincs".


Orbán Viktor miniszterelnök (k) Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (háttal, b), Hollik István, a KDNP-s képviselő (j2) és Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke beszélget az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében 2016. december 12-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Az LMP szerint a kormány mélyíti a szakadékot a szegények és a gazdagok között

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormány nem csökkenti, hanem növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények, a multik, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) között.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt: „mi mást kellene tennünk az alacsony jövedelműek érdekében, ha nem emelni a minimálbért?" Megdöbbentőnek nevezte, hogy az LMP szerint rossz a minimálbér-emelés. Hozzátette, a minimálbér emelése némi késéssel az általános bérszínvonalat is „felfelé tolja".


Fidesz: mi az Ab-döntés jelentősége Kishantos ügyében?

Horváth István (Fidesz) a kishantosi gazdaság ügyében szólalt fel, úgy összegezve a történteket, hogy az ökogazdaság kölcsönkapott földön gazdálkodott, amiért „elfelejtett fizetni", majd „csodálkozott", hogy más nyerte meg a földbérleti pályázatot, aki fizet is érte. Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése azonban egyértelművé teszi a helyzetet – jelentette ki, majd annak jelentőségéről érdeklődött.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy reagált: a szaktárca álláspontja győzött az Ab előtt is, a testület ugyanis megállapította, hogy a földterületek hasznosítása az alaptörvény előírásaival összhangban történt. „Utolsó ütőkártyáját is kijátszotta a kishantosi csapat, a kishantosi pártközpont, amely nem pusztán egy biogazdaság volt, hanem egyúttal egy éledező párt központja is" – fogalmazott a miniszter, aki szerint az ellenzék „kirívóan gazdaellenes", így a magyar gazdák csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak.


KDNP: milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére?



Hoffmann Rózsa (KDNP) azt kérdezte, milyen mértékben emelkedik jövőre a kulturális ágazatban dolgozók bére? Egyszeri korrekció lesz vagy lesznek más intézkedések? – kérdezte.

Rétvári Bence elmondta, jövőre a kulturális területen (közgyűjteményi, köznevelési, művészeti intézményeknél) dolgozók bére január elsejétől az átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Kifejtette: középfokú végzettségűeknek mintegy 14 400 forint, egy felsőfokú végzettségűnek 29 900 forint lesz az átlagos emelés, a legnagyobb béremelés elérheti az 55 ezer forintot. Erre 5,4 milliárd forintot szán a kormány – közölte.


Fidesz: hogyan segítik a megváltozott munkaképességű embereket?

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról kérdezett, milyen eszközökkel segíti a kormány a megváltozott munkaképességű embereket. Magyarországon több mint 600 ezer fogyatékos ember él, mozgás-, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosok, és míg 2010-ben 45 ezren dolgoztak közülük, 2016-ban már nyolcvanezren – mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kijelentette, az a céljuk, hogy a megváltozott munkaképességűek is teljes életet élhessenek. Nagy segítség az átalakított támogatási és akkreditációs rendszer – mondta. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülők 51 százaléka vállal munkát, a rokkantellátásban részesülők 21 százaléka van jelen a munkaerőpiacon.


A Jobbik szerint nem a dolgozókat támogatja a kormány

Volner János (Jobbik) szerint a minimálbér emelésével nőni fog a vállalkozók adóterhelése, de a költségvetés az ebből keletkező adóbevételi többletet nem a magyar emberek béremelésére költi, inkább a nagyvállatoknak és a bankoknak csoportosít át különösen nagy nyereséget.

Orbán Viktor azt mondta, a bankadó Magyarországon a legmagasabb Európában. A minimálbér emeléséről megállapodás született a munkavállalók, a munkaadók és a szakszervezetek között, nem a kormány rendelte el – mutatott rá. A miniszterelnök szerint versenyképes béreket versenyképes vállalkozások tudnak fizetni. Magyarországon az adók csökkennek, a bérek nőnek, és el fogják érni a teljes foglalkoztatást - közölte. Azt mondta, aki ezt támadja, az nem a kormányt támadja, hanem a magyar emberek közös teljesítményét támadja, azt vitatja el. A Jobbik is ezt teszi. Nem tudunk mást tenni együtt élünk ezzel az „izgága elégedetlenséggel" – fogalmazott.


Határozathozatalok

Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain

Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A képviselők 127 igen szavazattal, 56 nem ellenében szavazták meg a kormányzati előterjesztést.

Az Országgyűlés ezzel szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását.

A jogszabály-módosítást korábban a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell – magyarázta.

A jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.


A törvényhozás garanciákat épített az államfő által kifogásolt egészségügyi csomagba

Garanciális szabályokkal kiegészítve – 149 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett – fogadta el az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosítását, amelyet Áder János államfő a gyógyszerforgalmazási törvény megváltoztatása miatt megfontolásra a közelmúltban visszaküldött a Háznak.

A köztársasági elnök a gyógyszertárak ellenőrzését érintő passzust sérelmezte, ezért a Ház úgy módosított a jogszabálycsomagon, hogy a gyógyszertárak ilyen jellegű ellenőrzése csak ügyészi jóváhagyás esetén történhet meg. Emellett rögzítették az ügyfél és az ügyvéd közötti kommunikáció sérthetetlenségét is. A változtatás azt is kimondja, hogy az ellenőrzést végző szerv kizárólag annak vizsgálatára jogosult, hogy megállapítsa, a gyógyszertár megfelel-e a létesítési és működési engedélyéhez szükséges feltételeknek.


Újra elfogadták az állami és önkormányzati ingatlanok átadásáról szóló törvényt

Újra elfogadta a parlament az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt, amelyet korábban Áder János köztársasági elnök a budapesti Erzsébet térre vonatkozó aggályai miatt visszaküldött a Háznak.

A képviselők 128 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadták el az új javaslatot, amely egyebek mellett az Erzsébet tér egyes, még fővárosi tulajdonban lévő részeinek állami kézbe adására vonatkozik.

Az államfő kifogása szerint vagyonátadás nem történhet meg a tulajdonos fővárosi önkormányzat döntésének mellőzésével, ugyanakkor a törvény előkészítése során sem a Fővárosi Közgyűléssel, sem a főpolgármesterrel nem egyeztettek.

Emiatt a parlament az átadást december 15-éről 31-ére halasztotta, az üzemeltetési szerződést pedig egy hónappal elcsúsztatva, jövő január végéig kell megkötniük a feleknek.

A jogszabály emellett további harmincöt állami közpark ingyenes átadását tartalmazza 22 önkormányzatnak.


Nemzetközi egyezmények

A képviselők több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatot is jóváhagytak. A kormány a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt kötött Horvátországgal, Oroszországgal, Montenegróval és Spanyolországgal, továbbá a kettős adóztatás elkerülése és az adóztatás kijátszásának megakadályozása érdekében Ománnal.


A MEKH rendeleti ármegállapítása érdekében módosított törvényt a Ház

Az Országgyűlés törvényt módosított, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke rendeletben rögzíthessen bizonyos energiadíjakat.

Az előterjesztők, a fideszes Németh Szilárd és Galambos Dénes szerint a rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH december 31. után is megállapítsa – rendeletben – az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia- és földgázdíjakat.

A kétharmados passzust is tartalmazó indítványukat, amely három – a villamos energiáról, a földgázellátásról és a MEKH-ről szóló – törvényt módosított, 152 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a Ház.

A parlament mind a villamosenergia-, mind a földgázellátási törvényben rögzítette, hogy a rendszerhasználati, a csatlakozási és más külön díjakat – az eddigi hivatali határozat helyett – a MEKH elnöke rendeletben állapítja meg.


A szőlőszaporítóanyag-termesztők földcseréjét is könnyítették

Az Országgyűlés a fideszes Font Sándor javaslatára lehetővé tette, hogy több más növény szaporítóanyag-termesztőjéhez hasonlóan a szőlő szaporításával foglalkozók is kedvezményt kapjanak a földforgalmi törvény szigorú földcsereszabályai alól.

A képviselők 183 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormánypárti kezdeményezés sarkalatos ponjait, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 179 igen, 1 nem és 3 tartózkodó szavazatot kaptak.

Font Sándor javaslata általános vitájában emlékeztetett, a szaporítóanyag-termesztőknek gyakran akár több évig is pihentetniük kell a termőföldet, munkájuk folytatásához ezért erre az időre más területeket kell megszerezniük, amiben kedvezmények segítik őket, hogy a többi gazdálkodó ne tudja kiszorítani őket a földterületekről.

A kormánypárti politikus szerint a jelenlegi módosítást az indokolta, hogy a földforgalmi törvény fent említett kedvezményéből kimaradtak a vegetatívszaporítóanyag-termesztők, így például a szőlőszaporítással foglalkozók.


Elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját

Elfogadta a parlament a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.

A szociális hozzájárulási adó – és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét – 2017-re – a jelenlegi 27-ről – 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.


Interpellációk:

Fidesz: ki az az Ahmed H.?

Ágh Péter (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. mellett tartottak demonstrációt civil szervezetek. A migránspárti erők nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra és migránsokkal akarják betelepíttetni Európát – értékelte az eseményt a politikus.

Kicsoda valójában Ahmed H. – tette fel a kérdést a képviselő.

Völner Pál államtitkár azt felelte, hogy a szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt ítélték tíz év fegyházra első fokon. A minisztérium nem adhat állásfoglalást vagy jogértelmezést bírói szakaszában – emelte ki. Hangsúlyozta, a bíróságok függetlenek, a kormánynak semmilyen módon nincs és nem is lehet beleszólása az ítélet meghozatalába.


KDNP a családi nevelésről


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a gyermekek testi és lelki egészségének biztosítása érdekében nincs fontosabb feladat annál, mint hogy családban neveljék őket. A családból kiemelt gyermekek érdekében a jogszabály kimondja, hogy 12 évesnél fiatalabbakat nevelőszülőnél kell elhelyezni – hívta fel a figyelmet. A képviselő azzal folytatta, hogy a 48 személyesnél nagyobb gyermekotthonok kiváltását, a gyerekek elhelyezését lakásotthonokban, a lakásotthonok és a legfeljebb 48 személyes gyermekotthonok korszerűsítését a kormányzat fejlesztési forrásokkal is támogatja.

A kormányzat hogyan segíti a gyermekotthonok korszerűsítését, a hiányzó kapacitások létrehozását? – tette fel a kérdést.

A korábbi problémákat soroló Czibere Károly azt mondta, hogy ezekben a hónapokban a zsúfolt gyermekotthonok kiváltási programjának utolsó szakasza is el tud indulni. 2019 végére nem lesznek nagy, zsúfolt gyermekotthonok – jelentette ki.

A kormányzat azt is vállalta, hogy 2016. végére valamennyi 12 év alatti gyermek nevelőszülőknél lesz – emlékeztetett.

A képviselő a választ elfogadta.


Minden település polgármesterének díjazása emelkedhet

A kormány nevében Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely minden település polgármesterének díjazását emelné. Kiemelte, a településvezetők fizetésemelésének forrását az állami költségvetés fedezi.

A vitában elsőként Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője érvelt a módosítás mellett, hangsúlyozva, hogy az indítvánnyal rendeződhet a polgármesterek fizetése. Az előterjesztés ismertetve egyebek mellett hozzátette, a javaslat a helyettes államtitkárok helyett a jövőben az államtitkárok díjazásához kötné a polgármesterek illetményalapját.