Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalása az Országgyűlés plenáris ülésén. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: az egyetlen kormányképes erő jelenleg Magyarországon a Fidesz-KDNP. Szerinte a kormány 2010 óta sikerrel kezelte a gazdasági és pénzügyi válságot, az identitásválságot, az adósságválságot, megelőzte a nyugdíjrendszer válságát, és eddig eredményes a migránsválság kezelése is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a kormány elmúlt években végzett munkáját mutatja, hogy világ 10 legbiztonságosabb országa között van Magyarország.

A tömeges migrációra utalva hozzátette: a kormányképességet az mutatja leginkább, hogy a kabinet egy előre nem látható helyzetben tudott jó döntést hozni. Az MSZP kormányzóképességéről szólva megjegyezte: a pártból, mint egy süllyedő hajóról menekül mindenki. Szerinte, amíg az MSZP saját magával elfoglalva, addig a Jobbik "Simicska Lajos tenyeréből eszik", és csak a plakáthelyeivel foglalkozik. 

Fidesz: új lendületben a visegrádiak parlamenti együttműködése

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról számolt be, hogy egy hete tartották Sárospatakon a visegrádi négyek európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak találkozóját, amelyen az EU jövőjét és biztonságát érintő ügyeket tárgyaltak meg. A politikus a visegrádi összefogás és a nemzeti parlamentek fontosságát hangsúlyozta és úgy vélte, Magyarország nemzeti érdeke is azt diktálja, hogy tovább erősítsék V4-es együttműködést. Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: az V4-ek magyar elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy fokozottabb láthatóságot adjon a visegrádi együttműködésnek. Az államtitkár a visegrádi országok közös értékrendjét és gazdasági teljesítményét kiemelve hozzátette: nemzetközi színtéren is egyre inkább tényezőnek számít a csoportosulás.


Határozathozatalok

Nemzetközi szerződések kihirdetése

A képviselők a határozathozatalok elején nemzetközi szerződések kihirdetéséhez járultak hozzá. A parlament elfogadta a bolgár, a ciprusi és az olasz kormányokkal kötött, a titkos adatok cseréjéről és védelméről szóló egyezményeket, továbbá az Észt Köztársasággal létrejött, kettős adóztatást elkerülő megállapodást. Az Országgyűlés emellett jóváhagyta a magyar-lengyel diplomáciai ingatlanok jogi helyzetét rendező nyilatkozatot, valamint az Európai Unió és Afganisztán közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást. A Ház hozzájárult a belvízi hajózásban vállalt felelősség korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény ratifikálásához is.

Kihirdethetik a Maryland Állammal kötött felsőoktatási megállapodást

Az Országgyűlés hozzájárult a magyar kormány és a Maryland Állam között kötött felsőoktatási együttműködési megállapodás kihirdetéséhez, ami biztosítja a McDaniel College további magyarországi működését. A képviselők 148 igen szavazattal, 15 nem ellenében mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát. A tárcavezető az előterjesztés indoklásában emlékeztetett, a nemzeti felsőoktatási törvény idei módosítása kimondja, hogy az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények csak akkor folytathatják magyarországi működésüket, ha a magyar és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés jön létre erről.

Ez a rendelkezés négy állam összesen hat felsőoktatási intézményét érinti. Kína, Thaiföld és Malajzia esetében egy-egy, az Egyesült Államokban pedig három egyetem tartozik a törvénymódosítás hatálya alá: a Boston University, a Central European University (CEU), és a McDaniel College. Az indoklásban felidézik, hogy a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokért felelős miniszterelnöki megbízott sikerrel tárgyalt a McDaniel College tárgyában Maryland állam kormányzói hivatalával, amely július 3-án jóváhagyta a megállapodást. Balog Zoltán kiemelte, jelen megállapodás mintaként is szolgálhat a hasonló tárgyalások lefolytatásához, amelyekre a magyar kormány nyitott.

Törvénymódosítások az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magyar Államkincstárba olvadásához

Az Országgyűlés törvénymódosításokat fogadott el annak érdekében, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadhasson a Magyar Államkincstárba. A képviselők 112 igen szavazattal, 51 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá az emberi erőforrások miniszterének javaslatát. Az előterjesztés indoklásában emlékeztetnek, a kormány tavaly nyáron döntött az összevonásról, amelynek határideje idén november 1-je. A most elfogadott változtatások az ehhez szükséges törvényi rendelkezéseket tartalmazzák, például azt, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatóság munkatársai a korábbiakkal azonos feltételek mellett dolgozhatnak tovább.

A kormánytisztviselői kart érintő pontosításokat fogadtak el

A parlament több, alapvetően pontosító célú módosítást fogadott el a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen. A képviselők 112 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát. Az előterjesztés indoklása szerint a változtatásokat részben az a kormánytisztviselői kar kezdeményezte, amelynek neve az állami tisztviselők csatlakozása után most hivatalosan Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karra változik.

A Csanád nevet is felveszi Csongrád megye

A Csanád nevet is felveszi Csongrád megye, miután a parlament döntött a megyejegyzék megváltoztatásáról kedden. A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett módosították, az 2020. június 4-én lép hatályba. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki fideszes képviselőként jegyezte a most elfogadott javaslatot Kovács Zoltánnal közösen – korábban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, utalva arra, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él. A Makóról indult névváltoztatási kezdeményezést a megyei közgyűlés június 30-án tárgyalta meg, és támogatását fejezte ki ahhoz, hogy a megye elnevezése Csongrád-Csanádra módosuljon.

Illetékmentesen jegyezhetők be a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek bejegyzésének illetékmentességét teremtette meg a parlament  az illetékekről, valamint a szövetkezetekről szóló törvények módosításával. A 141 igen, 17 nem, 5 tartózkodás arányban elfogadott változtatás révén a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alapítói mentesülnek a 100 ezer forintos cégbejegyzési illeték megfizetése alól.

Uniós állampolgár is lehet közjegyző Magyarországon

A jövőben nem kizárólag magyar, hanem bármely uniós, az Európai Gazdasági Térség országában, valamint Svájcban élő állampolgár is közjegyzővé válhat Magyarországon. Az 120 igen, 19 nem és 25 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatással Magyarország az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos februári döntésének tesz eleget, amely kimondta: Magyarország nem teljesíti az unió letelepedési szabályait azzal, hogy csak magyar állampolgároknak teszi lehetővé a közjegyzői hivatás gyakorlását. Változnak a végrendeletek országos nyilvántartásával kapcsolatos szabályok is a közjegyzői, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása miatt. A módosítás megteremti a törvényes alapját annak, hogy az ügyvédi kamara által létrehozott Központi Végrendeleti Nyilvántartás adatai átkerülhessenek a közjegyzői kamara által kezelt Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Így a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzők hozzáférnek annak tartalmához.

Törvény szabályozza a bírósági polgári nemperes eljárásokat

Az Országgyűlés törvényben szabályozta a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokat, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokat. A parlament 117 igen szavazattal, 46 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. A törvényjavaslat indoklása szerint ilyen kódexjellegű törvényi szintű szabályozása a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásoknak eddig nem volt. A jogszabály meghatározza a január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartási törvénytől eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesülnek, feltéve, ha az adott eljárást szabályozó törvény másként nem rendelkezik. A törvény január elsején lép hatályba és az azt követően indult ügyekre kell alkalmazni.

Egyszerűsödik a használati minták oltalmának szabályozása

A kisvállalkozások gyakorlati tapasztalatai alapján módosult a találmányoknál egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek számító használati minták oltalma. A belföldi iparjogvédelmi szabályok – 140 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadott – egyszerűsítése érinti az oltalomszerzés feltételeinek pontosítását, tisztázza a használatiminta-oltalom és a szabadalom viszonyát, megszünteti a kettős oltalom kizárását, és áttekinthetővé teszi a mintaoltalom iránti eljárás szabályait.


Nyugdíjas szövetkezetek

Előterjesztő: kedvezményes lehet foglalkoztatni a jövőben az átmeneti bányászjáradékban részesülőket is. Az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosítását kezdeményezte Bencsik János, Kósa Lajos és Nyitrai Zsolt (mindhárman Fidesz). Bencsik János az általános vitában elmondta: javaslatuk kiterjeszti a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében igénybe vehető kedvezményes foglalkoztatást az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre. Elmondta, hogy ilyen korengedményes ellátást 25 év szolgálati idő vagy 5000 föld alatti műszak teljesítése esetén kaphat egy mélyművelésű bányában dolgozó. Szerinte a jelenleg 45-63 év közötti, több ezres, többségében szakképesítéssel rendelkező potenciális munkavállalói körnek a legális munkaerőpiacba integrálása nemzetgazdasági érdek. Hozzátette: az ebben a járadékban részesülők épp az iparilag fejlett régiókban élnek, ahol a legnagyobb munkaerőhiány. Ezek az emberek megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munakerőtartalékot jelentenek – hangoztatta. Bencsik János szólt arról is, hogy míg az OECD-országokban a 60-64 éves korosztály 47 százaléka dolgozik, addig Magyarországon 25 százalékuk. Emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény júliusban lépett hatályba, a szövetkezet tagja jövedelme után csak 15 százalék személyi jövedelemadót fizet.

Fidesz: mára országos lefedettségűvé váltak a nyugdíjas szövetkezetek

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat egy jó példája annak, hogy ha valamire nem figyelnek oda, de a probléma felszínre kerül, akkor nem restek korrigálni. Elmondta, mára országos lefedettségűvé váltak a nyugdíjas szövetkezetek, minden megyében van egy. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjas szövetkezet keretében történő munka önkéntes, azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjuk mellett energiát éreznek arra, hogy dolgozzanak, megtehetik. Beszélt arról is, hogy a kormány az elmúlt hét évben milyen intézkedéseket tett az idősekért. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben vállalták, megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. A rezsicsökkentés egy nyugdíjasnak éves szinten 100 ezer forint megtakarítást jelent, csökkent a legfontosabb élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra – sorolta. Jelezte azt is, hogy a 2018-as költségvetés tartalmazza a nyugdíjprémiumot is.


Bányászjáradék

Államtitkár: a kormány támogatja a javaslatot

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jelezte: a kormány támogatja a törvényjavaslatot, amely lehetőséget jelent az átmeneti bányászjáradékban részesülők számára, hogy aktív pályafutásuk végén kiegészíthessék jövedelműket és átadhassák szakmai tapasztalatukat. Szerinte ezzel csökkenhet a munkaerőpiacon tapasztalható nyomás is. Az államtitkár az MSZP-s felszólalóknak azt üzente: nem hiteles áfa-csökkentést követelni, miközben a szocialisták kormányon 25 százalékra emelték az áfát. A Jobbik képviselőjének szavaira reagálva azt mondta: a reálbérek az elmúlt 7 évben 24 százalékkal emelkedtek.

Fidesz: a cél a biztonságosabb munkalehetőség

Turi-Kovács Béla szerint a nyugdíjas szövetkezetekről szóló eredeti jogszabály is azt a célt szolgálta, hogy biztonságosabb és jobb munkalehetőséget adjanak azoknak, önmagukban nehezen lennének képesek a munkavállalásra. Szerinte a szövetkezet éppen arra szolgál, hogy a munkavállaló kevésbé legyen kiszolgáltatott.

Előterjesztő: nincs indok a javaslat visszavonására

A vitában elhangzottakra reagálva az előterjesztő Bencsik János (Fidesz) azt mondta: tatai képviselőként éppen az érintett bányászjáradékosok keresték meg, és javasolták, hogy ők is a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény hatálya alá tartozhassanak. Elmondta: ezek az emberek a 45-63 év közötti korosztályhoz tartoznak, és az országos átlagot jóval meghaladó nyugdíjszerű járadékkal rendelkeznek. Szerinte a 2012-es jogszabályi változást alapvetően érzelmileg élték meg rosszul az érintettek, de ez érdemi anyagi változást nem jelentett számukra. Jelezte: nem lát indokot a javaslat visszavonására. A fideszes képviselő megköszönte a Jobbik támogatását, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az átmeneti bányászjáradékosok, akik élnek a szövetkezeti munkavállalás lehetőségével, aligha fognak mélyművelésű bányában dolgozni, hiszen ezek bezártak, így zömében mélyépítésben, építőipari kivitelezésben és parképítésben vesznek részt.


Elektronikus hírtörvény módosítása

Kucsák László (Fidesz) expozéjában felidézte, hogy a határozott idejű előfizetéseket egy évben határozták meg egy korábbi, tavaszi törvény- módosításnál. Ez alól azok az esetek jelentettek kivételt, amikor az előfizetés készülékek vásárlásával járt együtt – jelezte. A mostani módosításra arra tesz javaslatot, hogy ezt a most lehetséges maximum kétéves időtartamot a készülék vásárlással egybekötött konstrukciók mellett – az internet-használat elterjedését szolgáló és célzó előfizetéseknél is alkalmazhassák a szolgáltatók. Ezt álláspontjuk szerint szolgálja majd azt a célt, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen a szélessávú internet, s bővüljön a digitális kompetencia.

Kitért arra is: a kormány védjegyet alapított a digitális jólét csomagra, az internetszolgáltatók sikeres pályázat esetén értékesíthetnek ilyen védjeggyel előfizetési csomagokat. Az első pályázatok már lezajlottak, s az a szándék, hogy kétéves időtartamra is megköthető legyenek a szerződések, amely szintén az előfizetőknek jelentene előnyt, ugyanis így hosszabb időre garantálható a kedvezmény. Új elemként említette, hogy a fogyasztó felmondhatja a hűségszerződést, ha a szolgáltatást költözéskor, új címen venné igénybe, de ezt a szolgáltató műszaki okokból nem tudja biztosítani. Erre akkor lesz lehetőség, ha nincs díjtartozás – közölte a fideszes politikus. Reményét fejezte ki, hogy az indítvány hasonló támogatást élvez majd, mint a korábbi változtatás.

Kormány: a jelen és a jövő a digitalizációé

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a jelen és a jövő a digitalizációé, igyekeznek helyzetbe hozni a magyar háztartásokat és vállalkozásokat. Vezetékes vagy vezeték nélküli szupergyors internethez való hozzáférést biztosítanak mindenkinek jövő év végéig, aki ezt igényli – jelezte. Hozzátette: a fogyasztók védelmére is kiemelt figyelmet kell fordítani, s nem kötheti röghöz a fogyasztót a szolgáltató. Közölte: a digitális jólét alapcsomag egyre több szolgáltatónál érhető el. Ugyanakkor ezekre más szabályozás kell, hogy vonatkozzon, mint a piaci szolgáltatásoknál.

Zárszó

Kucsák László (Fidesz) előterjesztői zárszavában azt mondta: Dúró Dóra szavaiból az derült ki, hogy nagyrészt egyetértenek, s ennek örül. A lényeg, hogy a megjelölt célokat és tartalmakat igyekezzenek minél hatékonyabban végrehajtani. A versenyhátrányról egy NMHH-beszámolóval akár a kulturális bizottságban is lehetne tárgyalni – jegyezte meg. Az viszont nem igaz, hogy megdrágították volna a szolgáltatásokat – reagált Szakács László felvetéseire. Az előző javaslat hatályosulása most következik be, október végén lép hatályba a tavaszi módosítás – jegyezte meg. A szektorális adókra vonatkozó felvetéseket szintén visszautasította, s önvizsgálatot javasolt a szocialistáknak arról, milyen helyzetet idéztek elő 2010-ig.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


Nemzetközi szerződés Albániával

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár expozéjában célként jelölte meg többek között a demokrácia és jog uralmának megerősítését Albániában, hozzájárulva ezzel is az ország politikai, gazdasági és intézményi fejlődéséhez, a régió stabilizációjához. Rámutatott: a megállapodás – amelynek jegyzőkönyvéről tárgyal az Országgyűlés – megfelelő keretet kíván biztosítani a politikai párbeszédhez a felek között, célja Albánia azon törekvéseinek támogatása, amelyekkel nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait kívánja erősíteni többi között saját jogrendszerének az uniós joghoz közelítésével. A megállapodással az EU támogatni szeretné Albániát, hogy befejezhesse piacgazdasága kialakítását, s hosszú távon szabadkereskedelmi partnerré válhasson. A jegyzőkönyv alapján Albánia elismeri hazánk nyugat-balkáni országok integrációja érdekében tett erőfeszítéseit – jelezte a nemzetpolitikai államtitkár, hozzátéve: a kormány következetes álláspontja, hogy az érintett országok integrációja a béke garanciája a térségben, s ezért a jövőben is kiállnak az EU bővítése mellett.

A frakciók támogatták a javaslatot

Dunai Mónika (Fidesz) támogatásáról biztosította az albán uniós integráció előkészítésével összefüggő javaslatot. Jelezte ugyanakkor: az albán szocialisták hatalomba kerülésével újra felvirágzott a kábítószer-kereskedelem, a baloldali kormányfő pedig a Soros-hálózathoz kötődik. Albánia – Macedóniához hasonlóan – földrajzi elhelyezkedése miatt kulcshelyzetben van a "Soros-terv" végrehajtása, azaz a migránsok behozatala szempontjából – tette hozzá.

A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.


Versenyképesség-növelés

Miniszterelnökség: cél a közmű-engedélyezések gyorsítása

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat fő célja a közmű-engedélyezések gyorsítása, és ehhez négy jogszabályt, az épített környezetről szólót, a villamosenergia-, a földgázellátási és a víziközmű-törvényt módosítja. A tervezett változások közül kiemelte: ha elosztóvezeték vagy -hálózat létesítéséhez, felújításához közterület-tulajdonos hozzájárulása szükséges a közterület igénybevételével kapcsolatban, és arra az elosztó 8 napon belül nem kap érdemi választ, akkor a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. A villamosenergia-törvény javasolt módosításából megemlítette, hogy a feltételek teljesítése esetén egyszerűbb, gyorsabb eljárásrendben lehet az elosztói engedélyesek által új kisfeszültségű elosztóhálózatot létesíteni úgy, hogy az üzemeltetési, biztonsági követelményeknek is eleget tesz a szabályozás.

Vitályos Eszter a földgázellátási törvénnyel kapcsolatban azt ismertette, hogy készülékcsere esetén a tervező végzi majd a szerelés műszaki-biztonsági szempontból történő ellenőrzését. A módosítás alapján törlik továbbá a csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának intézményét és szabályozását, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlatban nem működik – közölte az államtitkár, hozzátéve ugyanakkor, hogy bevezetnek egy új szolgáltatást – a műszaki biztonsági felülvizsgálat helyett –, amely alapján a földgázelosztó köteles 10 évente szivárgásellenőrzéssel gáztömörséget ellenőrizni a csatlakozóvezetéken és fogyasztói vezetékeken.

A Fidesz támogatja a közműcsatlakozások gyorsítását

Dunai Mónika (Fidesz) közölte, a Fidesz támogatja a javaslatot, mert felgyorsítja, megkönnyíti a közműcsatlakozásokat. Kiemelte, hogy a jogszabálycsomag elkészültét széles körű szakmai egyeztetés előzte meg. A Fidesz egyetért az indítvány fő céljaival, a versenyképesség növelésével, a gyorsabb, egyszerűbb közműcsatlakozások biztosításával – mondta. A fontosabb változások közül kiemelte, hogy a villamosenergia- és a földgáz-csatlakozási folyamat mintegy 90, illetve 30 nappal lesz rövidebb.

Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta.


Közjegyzők

Előterjesztő: a közjegyzőség tekintélyének visszaszerzése a cél

A közjegyzőkről szóló törvény módosításának általános vitájában Vitányi István (Fidesz) célnak nevezte, hogy a közjegyzőség visszaszerezze régi tekintélyét és újra megtalálja helyét a jogalkalmazók között. Az előterjesztőként felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy a közjegyzők illetékességi területe jelenleg ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén székhellyel rendelkeznek. A fővárosi közjegyzők illetékességi területe annyiban más, hogy az nem a székhely szerinti kerületi járásbírósághoz igazodik, hanem a Fővárosi Törvényszék illetékességi területére terjed ki. A mostani javaslat alapján a közjegyzők illetékességi köre a székhelyük szerinti törvényszék illetékességi területével egyezne meg. A javaslat az okiratszerkesztési illetékességet terjeszti ki, a hagyatéki eljárások, a fizetési elhagyásos eljárások és a végrehajtási eljárások során továbbra is a törvényben és rendeletekben meghatározott szabályok szerinti közjegyzők járhatnak el – emelte ki a politikus.

Fidesz: egységesíteni kell az ok nélküli differenciáltsági szabályokat!

Vas Imre (Fidesz) azt mondta, hogy az ok nélküli differenciáltsági szabályok egységesítésének érdekében kell elfogadni a javaslatot. Az indítvány megszünteti a különbséget a budapesti és vidéki közjegyzők között, a bizalmi jellegű szolgáltatás határait pedig kiszélesíti. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a munkaterheket is arányosabban tudják elosztani.

Előterjesztő: az ellenzéki felszólalók csak a kormányt bírálták

Vitányi István (Fidesz) zárszavában kifogásolta, hogy bár mindössze egyetlen szakasz módosul a törvényben, ez minden frakciónak alkalmat adott a kormány bírálatára. A válaszadó egyes felszólalások személyeskedő hangnemét is bírálta. Az előterjesztés nem nyit új közjegyzői állásokat, de fel lehet venni közjegyző-helyettest – mondta arra a felvetésre, hogy nincs elég közjegyző.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Az ügyvédi tevékenységről

Jövő januártól változik az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, az előterjesztés ezzel összefüggésben változtat azokon az előírásokon, amelyek a jogtanácsosok és az ügyvédek eljárására, a jogi képviseletre, valamint az okiratok ellenjegyzésekre vonatkoznak – mondta expozéjában az igazságügyi tárca államtitkára. Völner Pál közölte: a szabadalmi ügyvivőkről szóló jogszabályhoz kapcsolódóan egészül ki a törvény az összeférhetetlenségre, a szabadalmi ügyvivői titokra, valamint a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokkal. A polgári perrendtartás változásához igazodva változnak a perbeli meghatalmazotti képviseletre vonatkozó szabályok, hogy ilyen esetekben kamarai jogtanácsos is eljárhasson.

A kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosokról közhiteles névjegyzék jön létre, az etikai szabályok és a felügyeleti tevékenység előírásai is megszületnek. Az előterjesztés a vezető jogtanácsos helyett bevezeti a vezető jogász tisztségét. Ha a vezető jogász feladatai közé ügyvédi tevékenység is tartozik, ez csak ügyvédi kamarai tagság mellett látható el. A kamarai jogtanácsos feladatkörének bővülése indokolja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló jogszabály változtatását is. A kamarai jogtanácsos integrációja nyomán a pályázati követelményekre vonatkozó rendeleteket is módosítani kell – mondta az államtitkár. Változnak a közjegyzőről, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvények is. Növekszik a közjegyzők kötelező felelősségbiztosításának összege és bővül a közjegyző-helyettesként végezhető tevékenységek köre. Korszerűsödik a közjegyzői nyilvántartások rendszere is – tette hozzá. A választottbírósági törvény is módosult – emlékeztetett –, amelyhez kapcsolódóan törvényben kell rögzíteni a tiszteletdíjjal kapcsolatos előírásokat. Ennek értelmében arról a delegáló szervezeteknek kell megállapodniuk.

Fidesz: korábbi törvénymódosítások indokolják a változtatásokat

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka a jogszabály-módosítást egyrészt a januárban életbe lépő új ügyvédi törvénnyel, másrészt egyéb igazságügyi törvénymódosításokkal indokolta. Kiemelte, hogy a jogtanácsosok helyzete megváltozik a jövőben, míg tevékenységük keretei elavultak, a '80-as években alakították ki azokat. Az új ügyvédi jogszabály létrehozza a kamarai jogtanácsos intézményét, ami sajátos átmenet az ügyvéd és a jogi előadó között – tette hozzá, jelezve ugyanakkor, hogy az ügyvédek szakmai tevékenységi köre és felelőssége a jövőben is szélesebb lesz. A kormánypárti képviselő a javaslat támogatását kérte.

Völner: a jogalkotás komplex munka

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára zárszavában azt felelte: a jogalkotás komplex munka és mindig van benne simítanivaló. Ha van igény, szívesen látják a képviselőket egyeztetésre a minősített többséget igénylő passzusok miatt – válaszolta az MSZP-nek és a Jobbiknak. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a felelősségbiztosítás emelése a kamara javaslata volt.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.


Büntetőeljárás

Több büntető tárgyú törvény is módosul

A parlament a büntetőeljárásról szóló törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta ülését. Az előterjesztőként felszólaló Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a javaslat több törvényt is módosít. A módosítások egyik részét az új polgári perrendtartás (pp) elfogadása indokolta – hangsúlyozta. Az indítvány egységesen a jogutódnak biztosítja a magánfélként való fellépés lehetőségét – folytatta. A keresetlevél előkészítésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai fennmaradnak – közölte.

Az erre hivatott szervek a jövő év elejétől kötelesek biztosítani az ügyek elektronikus ügyintézését – hívta fel a figyelmet. A Btk. jelenlegi szabályozása viszont papíralapú ügyintézésre és kapcsolattartásra íródott, ezért ezt most felül kellett vizsgálni. Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdethetőséghez módosítani kell a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt is – hangsúlyozta. Az indítvány rendelkezik a fogvatartottak ideiglenes átadásának körülményeiről, illetve átfogóan szabályozza a sértettek vagyontárgyainak visszaadását is – mondta az államtitkár. Újraszabályozzák a felügyeleti intézkedést is, annak során a magyar jogszabályok az irányadóak valamint kiegészítik az egészségügyi termékek hamisításának tényállását – közölte.

Fidesz: a bírósági eljárás megzavarása minősített esetnek számít majd

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány kizárja, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés mellett a pénzbüntetést is kiszabjanak. Fontosnak nevezte az illegális gyógyszerek előállítására alkalmas hatóanyagok kereskedelmének komolyabb szankcionálását is, mert az ilyen cselekményt a jövőben előkészületi magatartásként lehet majd büntetni. A bírósági eljárások megzavarása eddig is büntetendő volt, de a jövőben minősített esetnek számít és súlyosabban büntetik majd – hívta fel a figyelmet. A javaslat pontosítja a tiltott adatszerzés tényállását is – hangsúlyozta. A zárt célú távközlő hálózaton keresztüli kihallgatást a jövőben sokkal szélesebb körben alkalmazhatják, így például a bíró gyorsabban tud döntést hozni a fogvatartási intézetben tartózkodó gyanúsítottal szemben – közölte a képviselő.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

Versenyjog

IM: megmarad a bírói garancia

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az ügyintézés során megmarad a bírói garancia. Bárándy Gergelynek válaszolva közölte: a költségvetési visszaéléseknél a jogalkalmazók közül az adóhivatal jelezte, hogy az üzletszerűség szinte mindig jelen van, így azt nem kell minősítésként figyelembe venni. A megfigyelésre vonatkozó szabályok megalkotásával kúriai döntésre vártak – indokolta az államtitkár annak időzítését. A nyilvános megfigyelést a személyes adatokkal való visszaélés szabályai vonatkoznak – reagált Staudt Gábor másik felvetésére.


Versenykorlátozás tilalma

IM: a hatékonyság növelése érdekében született a módosítás

Az eredményesebb versenyfelügyeleti eljárást nevezte az erről szóló törvénymódosítás céljának az igazságügyi tárca államtitkára az ismertetésében. Koncepcionális változások nem szerepelnek a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenyjogról szóló törvény módosításában, annak célja mindössze az, hogy a jövő januártól életbe lépő új eljárási kódexekhez igazodjon – tette hozzá Völner Pál. Közölte azt is: bár új szabályok lépnek érvénybe januártól a közigazgatás eljárásaira vonatkozóan, az arról szóló törvény csupán az általános előírásokat tartalmazza, azokat az eljárásokat azonban, amelyek az általános szabályok alapján nem rendezhetők – és ilyenek a versenyjogi eljárások is – külön törvényben kell kezelni. Ennek megfelelően a kartellgyanúval, a visszaélés erőfölénnyel vagy a fogyasztókkal szembeni visszaéléssel kapcsolatos eljárások szabályait kell módosítani. Völner Pál megjegyezte ugyanakkor: az előterjesztés elsősorban az ügyféljogok érvényesítése érdekében tartalmaz kisebb korrekciókat. Emellett átláthatóbbá válik a jogszabály struktúrája – ígérte. Önálló eljárástípust is bevezet a módosítás arra az esetre, ha egy határozat az ügyfél félrevezető magatartásának eredményeként született, ilyenkor lehetőség van a annak visszavonására. A javaslat a versenyhivatallal szoros együttműködésében készült, széles szakmai egyeztetés eredményeként – mondta az államtitkár.

Fidesz: összhangba kerülnek a versenyjogi eljárások

Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat biztosítja a versenyjogi eljárások összhangját az év elején hatályba lépő közigazgatási rendtartással, továbbá erősíti a gazdasági verseny védelmét. Mint mondta, a módosítások egy része gyakorlati tapasztalatokból következik, koncepcionális változás nem megy végbe. Az ügyféljogok érvényre juttatásával, az eljárások hatékonyabbá tételével magyarázta a javaslatot. A kormánypárti politikus azt is kifejtette, hogy új intézményt nem vezet be a jogszabály, a felügyeleti eljárások pedig a továbbiakban hivatalból indulnak. A módosítás az uniós gyakorlathoz közelít és kiszámíthatóbb környezetet teremt a vállalkozásoknak – tette hozzá.

KDNP: több szempontból is szükséges volt a módosítás

Hollik István, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy több szempontból is szükséges volt a törvény módosítása, de főként a korábbi jogszabályi változásokkal kellett összhangba hozni a szabályokat. Példaként említette a közigazgatási, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosulását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság és a piaci verseny védelme kiemelt érdek és fontos, hogy a versenyszabályok a gazdasági elvárásokhoz igazodjanak, átláthatóak legyenek.

A vitát Latorcai János levezető elnök lezárta.

Biztosítási és pénzforgalmi törvények módosítása

NGM: cél a fogyasztók jobb védelme, a változtatások javítása

A fogyasztóvédelem erősítésével és a pénzügyi szolgáltatások javításával indokolta a nemzetgazdasági tárca államtitkára a biztosítási valamint a pénzforgalmi törvények módosítását, amely két uniós irányelv átültetését tartalmazza. Hornung Ágnes expozéjában közölte: a biztosítási értékesítési és a pénzforgalmi irányelv köszön vissza a módosításban. Előbbi értelmében az eddig csupán a biztosításközvetítőkre alkalmazott szigorúbb előírások a jövőben a biztosítók közvetlen termékértékesítőire is vonatkoznak. Az értékesítőknek évente dokumentált szakmai továbbképzéseken kell részt venniük, de a változtatás az ügyfelek széleskörű tájékoztatásának kötelezettségét is tartalmazza. A legszigorúbb szabályok a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban jelennek meg, ezeket kizárólag tanácsadás kíséretében lehet majd értékesíteni. A nem életbiztosítási termékek esetében az ügyfelek egységes formájú, egyszerű és érthető termékismertetőt kapnak. A pénzforgalmi irányelv megújítását számos új piaci szereplő és termék megjelenése indokolta, de a digitalizációból eredő kiegészítő szolgáltatások is szabályozásra szorulnak, például a fizetéssel vagy a számlainformációval kapcsolatosan.

A vitában Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a fogyasztóvédelem a legdinamikusabban fejlődő jogág, de a pénzügyi termékek területén nem sikerült megfelelő fejlődést elérni, és a 2008-as pénzügyi válság is rámutatott ezen ágazat helyzetének rendezetlenségére. A módosítás azért is fontos, mert az utóbbi években az elektronikus fizetés kockázata tovább fokozódott, illetve az uniós irányelveknek való jobb megfelelés is indokolta a módosítást.

Hollik István (KDNP) azt mondta, az eddigi szolgáltatásokat a szolgáltatók a digitalizáció felé viszik el, ez már a biztosításoknál is megfigyelhető. Úgy vélte, aggályos, hogy a Facebook és a Google is biztosítana úgynevezett fintech szolgáltatást, ez új kihívásokat állít a jogalkotók elé.

Az általános vitát Latorcai János levezető elnök lezárta.

Latorcai János levezető elnök lezárta a keddi napirend tárgyalását, a képviselők szerda reggel 9 órakor folytatják a munkát.