Elmarad a meglepetés

A Tisztelt Ház által elfogadott alkotmánymódosítás értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A parlament öt új alkotmánybírót választ, mivel egy poszt jelenleg is betöltetlen. Mandátumuk az eddigi kilenc helyett, tizenkét évre szól.

A hét elején zárt ajtók mögött hallgatta meg parlament alkotmányügyi bizottsága a jelölteket. Kilencen szálltak ringbe.

A Fidesz Balsai Istvánt, pártja országgyűlési képviselőjét, volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla alkotmányjogász egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, a KDNP pedig Dienes-Oehm Egont, korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt jelölte.

Az MSZP Takács Albertet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának korábbi helyettesét, egykori igazságügyi és rendészeti minisztert, és Vég Tibort, az ügyvédi kamara tisztségviselőjét vitte „tűzbe".

Az LMP Bándi Gyulát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, és Lehoczkyné Kollonay Csillát a Közép Európai Egyetem és az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetőjét szerette volna látni az alkotmánybírói székben.

A Jobbik nem állított jelöltet, mert úgy vélték, vélik: „ez egy előre lefutott kutyakomédia."

A parlament alkotmányügyi bizottsága (Fidesz:8. KDNP:2, MSZP:2, Jobbik:2, LMP:1) mérlegelte első fordulóban a pártok jelöltjeit, s azok juthattak a főtáblára, akik legalább 8 támogató ajánlást kaptak.

Öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt jutott célegyenesbe. A zárt ajtók mögül kiszivárgott hírek szerint a kormánypártok jelöltjei közül a Jobbik egyedül Pokol Bélát támogatta, a másik négy jelölt esetében tartózkodott. Az LMP Szalay Péterre és Szívós Máriára igent, míg Balsai Istvánra és Pokol Bélára nemet mondott, Dienes-Oehm Egon jelölésekor pedig tartózkodott. Általános meglepetésre az MSZP minden kormánypárti jelöltre „igent" mondott.   

Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazással dönt öt az új alkotmánybíró-jelöltről. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

+

A parlamenti jelölőbizottság kedd délelőtt tartandó nem nyilvános ülésének napirendje félreérthetetlen: „Döntés az Alkotmánybíróság elnökének jelöléséről". Az Országgyűlés arról az elnökjelöltről tud szavazni, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban legalább nyolc igen támogat.

Paczolay Péter július elején meghosszabbított mandátuma szeptember 1-jén lejár. A T. Háznak legkésőbb július 31-ig kell az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választania. (Korábban az Alkotmánybíróság elnökét a tagok maguk közül választották.) A következő Ab-elnök szeptember 1-jén lép hivatalba. Megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig (12 év) tart.

A Fidesz és a KDNP padsoraiban nem titkolják: a Taláros Testület élén, legszívesebben továbbra is Paczolay Pétert látnák. 

Határidőhöz lesz kötve az alkotmánybírósági eljárás?

Törvényben szabna határidőt a kormány az Alkotmánybíróságnak, hogy az ítéletekre ne kelljen évekig várni – jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. A kormány az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényben szabályozni akarja azt, hogy meddig tarthat egy ügy elbírálása, mennyi időn belül kell ítéletet hirdetni. „Egyértelműen határidőhöz lesz kötve az alkotmánybírósági eljárás, már az előzetes normakontrollt is határidőhöz köti az új alaptörvény, mégpedig ez harminc nap, és az utólagos normakontrollnál sem lesz ez több mint egy év."

Nem alkotmányellenes a rokkantnyugdíj feltételeinek szigorítása

Az indítványt benyújtó azon szabály alkotmányellenességének kimondását szorgalmazta, amely szerint el lehet venni a rokkantnyugdíjat, ha a rokkant keresőtevékenységet folytat és egymást követő 6 hónapban a kereset átlaga meghaladja a rokkantnyugdíj kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A Taláros Testület annak a véleményének adott hangot, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog, így a jogosultság feltételeinek szigorítása sem ütközik az alaptörvénybe. „A rokkantsági nyugdíj – szemben a rehabilitációs járadékkal – azon megváltozott munkaképességűek számára nyújt szociális ellátást, akik teljes értékű munkavégzésre rehabilitációval sem válhatnak alkalmassá." A kifogásolt rendelkezés viszont éppen olyan emberekre vonatkozik, akik „hosszabb időtávon át nemcsak alkalmassá váltak munkavégzésre, hanem ezen időszak alatt tényleges keresőtevékenységet is folytattak."

Az Alkotmánybíróság megerősítette: az ellátás akár meg is szüntethető, ha a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, például ha a rokkantnyugdíjas rehabilitációra alkalmassá válik, vagy képes tartós munkavégzésre. „Az indítványozó által kifogásolt törvényi rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot sem, ezért a kifogásolt rendelkezés a jogbiztonság alkotmányos elvének sérelmét sem eredményezte."

A Taláros Testület legfrissebb döntései

Az Alkotmánybíróság a június 20-21-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi ügyekben hozott döntést.

1770/B/2010. AB határozat az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet 7/A. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

1328/B/2010. AB határozat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy e tartalmi követelmény hiányában az indítvány ebben a vonatkozásban érdemben nem bírálható el, ezért azt az visszautasította.

1252/B/2010. AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló vizsgálata tárgyában.

A támadott rendelkezés szerint Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartása érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alaptalanul érvelt azzal, hogy a fizetendő átalánydíj az adós ellen folyó végrehajtási eljárással nincsen kapcsolatban. A határozat indokolása szerint a költségátalány a közfeladatot közhatalom gyakorlásával ellátó kamara működtetésének részbeni fedezetét szolgálja. Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.

1251/E/2010. AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére térítésmentesen biztosítandó tankönyvellátás tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hatályos törvényi szabályozás a kötelező általános iskolai képzésben résztvevő valamennyi tanuló részére nem, csupán a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultak számára biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. Ennek alapján az Alkotmánybíróság elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt.

1240/H/2007. AB határozat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által alkotott, a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) sz. rendelet módosításáról szóló 12/2006. (III. 8.) sz. rendeletének 2. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által alkotott, a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) sz. rendelet módosításáról szóló 12/2006. (III. 8.) sz. rendeletének 2. §-a alkotmányellenes, ezért azt 2011. december 31. napjával megsemmisítette.

969/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság 379/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit megalapozatlannak találta. Az OVB hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban bármely magyar állampolgár jogosult valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárás irataiba betekinteni, és az iratról - a személyes adatok kivételével - másolat kiadását igényelni?" Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 379/2010. (V. 19.) OVB határozatát.

880/D/2010. AB határozat  a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.778/2009/6. sz. végzésével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog azt a követelményt támasztja - de azt sem abszolút követelményként, hogy az első fokon meghozott érdemi döntésekkel szemben magasabb fórumhoz lehessen fordulni, illetve hatósági döntésekkel szemben rendelkezésre álljon a bírói út. Ebből következően a rendkívüli jogorvoslat alkotmányossági megítélése kívül esik az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének érvényesülési körén. Az Alkotmánybíróság ezért elutasította a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.778/2009/6. számú végzésével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273.§ (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt.

733/E/2009. AB határozat a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelettel kapcsolatban előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

376/B/2010. AB határozat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2009. december 31. napjáig hatályos 170. § a) pontja „egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2009. december 31. napjáig hatályos 170. § a) pontjának „egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget" szövegrésze alkotmányellenes volt, ezért az a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 5.M.2307/2009. szám alatti perében nem alkalmazható.

341/B/2001. AB határozat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdése és a 110. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az érdemi összefüggés hiányát állapította meg a törvény támadott, a perújítással kapcsolatos rendelkezései és az ártatlanság vélelmét, valamint a védelemhez való jogot garantáló alkotmányi rendelkezések között. Az Alkotmánybíróság  ezért elutasította a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdése és a 110. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

37/B/2009. AB határozat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló vizsgálata tárgyában.

A határozat indokolása szerint a kivételek megteremtésével a jogalkotó nem lépett át azon a határon, amely a büntetőpolitikai célszerűség, ésszerűség tartományán kívül esik, és amely így megteremtené a lehetőségét a normaszöveg vizsgálatának az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján. Az Alkotmánybíróság elutasította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése és 2. § (1)-(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

6/H/2009. AB határozat Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Tó Park területének helyi építési szabályzatáról, valamint Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/2001. (IX. 18.) rendeletének módosításáról szóló 11/2007. (IV. 27.) rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Tó Park területének helyi építési szabályzatáról, valamint Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/2001. (IX. 18.) rendeletének módosításáról szóló 11/2007. (IV. 27.) rendelete alkotmányellenes, ezért azt 2011. december 31. napjával megsemmisítette. A megsemmisítés következtében a 18/2001. (IX. 18.) rendelet a módosításáról szóló 11/2007. (IV. 27.) rendelete által beiktatott módosítások nélkül marad hatályban.

1656/B/2010. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontja és 68. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („központi adónemről szóló törvény") kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezések [2. § (1) bekezdés, 57. § (5) bekezdés, 70/I. §] nem tartoznak azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

1454/D/2010. AB végzés a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése, valamint a MK belügyminisztere 7/1987. számú parancsa Ut. 25. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontjában foglaltak alapján, a rendelkező rész szerint visszautasította.

998/B/2007. AB végzés a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2007. (I. 26.) Kgy. rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

881/B/2007. AB végzés a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az indítványozó az indítványát visszavonta, az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

859/B/2008. AB végzés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklet IV/1. pontja pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („illetékekről" szóló törvény) kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezések [2. § (1) bekezdése és a 70/I. § (1) bekezdése] nem tartoznak azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

842/B/2004. AB végzés Budapest Rendőrfőkapitányának „a BRFK által fogvatartottak kisérésének biztonságos végrehajtásáról" szóló 32/1999. számú intézkedése 2. pontjában a „bilincsrögzítő övvel" szövegrész és a 3. pont, valamint az intézkedés egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság mind a BRFK intézkedés, mind pedig az LB intézkedés alkotmányossági vizsgálata tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg. Ezért az alkotmányellenesség megállapítására és az intézkedések megsemmisítésére irányuló indítványt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján - visszautasította.

717/D/2009. AB végzés az Igazságügyi Palotába történő belépés és az onnan való kilépés rendjéről szóló 23/2005. (V 31.) ORFK intézkedés 3. pont C) alpontja és 4. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ORFK intézkedés nem jogszabály, így alkotmányossági vizsgálata iránt nem lehet alkotmányjogi panasszal élni. Ezért az alkotmányellenesség megállapítására és az intézkedések megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján – visszautasította.

669/H/2007. AB végzés Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) rendelet módosításáról szóló 27/2006. (XI. 22.) rendelete, 28/2006. (XI. 17.) rendelete, 33/2006. (X. 12.) rendelete, valamint 35/2006. (XI. 30.) rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság – főszabályként – hatályos jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik ebbe a körbe (és az indítványozó a már nem hatályos R. elfogadásának körülményeit támadta) az Alkotmánybíróság az eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.

537/B/2009. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja, valamint 259. § 18. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy - tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére - nincs hatásköre e két támadott jogszabály felülvizsgálatára, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja értelmében az indítványt visszautasította.

411/B/2010. AB végzés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 92/A. § (2) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság – főszabályként – hatályos jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak a konkrét normakontroll eseteiben akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés, azaz ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.) Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e körbe, az Alkotmánybíróság az eljárást - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.

294/B/2009. AB végzés a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi

III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában, mert az már érdemben elbírált jogszabályi rendelkezéssel azonos jogszabályhely alkotmányossági vizsgálatára irányult.

279/B/2007. AB végzés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozó túl azon, hogy az Alkotmány vonatkozó rendelkezését nem jelölte meg, és a támadott norma, illetve az Alkotmány rendelkezése között érdemi összefüggést nem fejtett ki, kérelme nem felel meg, az Abtv. további rendelkezéseinek sem. Olyan eljárást indítványozott ugyanis, (jogszabály hatályon kívül helyezése, törlése), amelyre az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 1. §-a szerint nincs hatásköre. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Ügyrend 29. § b) és d) pontja alapján – visszautasította.

242/B/2006. AB végzés a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-a, 2. § a), e), f), g) i), j), k) pontjai, 3. § (1)-(2), illetve (4) -(7) bekezdései, 4. §-a,, 5. § (1)- (4), valamint (7)-(9) bekezdései, 6. § (4)-(6) bekezdései, 7. §-a, 9. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítvány nem minősült bírói kezdeményezésnek és nem alkotmányjogi panasz. Ezért az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján - az eljárást megszüntette.

219/B/2008. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („központi adónemről szóló törvény") kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezések [7. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 9. § (2) bekezdése] nem tartoznak azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

158/B/2009. AB végzés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott rendelkezés központi adónemre vonatkozó szabályozás részét képezi, az adókötelem tartalmára vonatkozik. Ennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy - tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére - nincs hatásköre e támadott jogszabály felülvizsgálatára sem, és az Ügyrend 29. § b) pontja értelmében az indítványt ebben a részében is visszautasította.

Az Alkotmánybíróság június 27-28-i teljes ülésének napirendje

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-a, valamint az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 48. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 19/2011. (II. 3.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A 3/2002. Büntető jogegységi határozat IV/1. és V/2. pontja, valamint a 2004. 1103. elvi bírósági határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való meghatározásáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (X. 10.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (4) bekezdése, továbbá a Fővárosi Bíróság 11. Kpk. 45.818/2008/7. számú végzésével szemben előterjesztett, a tisztességtelen piaci magatartási és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (5) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 32. § (1) - (6) bekezdése, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 281. § (6) bekezdése részbeni alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú melléklete 15., 16. és 17.3 pontjai, valamint a 3. számú melléklet kiegészítő szabályai 10. pont a) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ával, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. §-ával, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 292//2009. (VI. 23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 406//2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 407//2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 38. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 445/H/2009. (XI. 20.) OVB  határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.