Budapest egyik fontos célja, mint minden komoly nagyvárosé, hogy egyre élhetőbb város legyen, ezért fontosak a közterületek megnyitását, átjárhatóvá tételét, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés megkönnyítését célzó programok - hangsúlyozta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerdán, a Bécs Napok Budapesten elnevezésű rendezvénysorozat konferenciáján, kiemelve azt, hogy Bécs kiváló példa lehet a magyar főváros számára.
Bagdy Gábor (KDNP), főpolgármester-helyettes beszédet mond a Budapest és Bécs - „Okos városok a fenntartható jövőért" című kétnapos konferencián (Budapest, 2019.07.02.)
Az első alkalommal megszervezett rendezvénysorozat keretében a Budapest és Bécs - „Okos városok a fenntartható jövőért" című kétnapos konferencián Bagdy Gábor elmondta: a fővárosban ilyen kiemelt programok között szerepel a dunai partszakaszok megnyitása a város felé, valamint közterületek, így például a Margitsziget és a Városliget megújítása.
A magyar és az osztrák főváros között nagyon sok a hasonlóság, és ez Budapestnek perspektívát is jelent. Bécs kiváló példa lehet, és „mi szeretnék is ezt az utat követni" - közölte a főpolgármester-helyettes, aki szerint ezért is fontos a kétnapos tanácskozás.
Az eltérések között említette, hogy az osztrák fővárossal ellentétben Budapesten csak 2-3 százalék az önkormányzati lakások aránya, és ezek többsége a kerületek kezében van. Másik jelentős eltérés a kerületek és a főváros viszonya - mutatott rá Bagdy Gábor megjegyezve, „könnyen lehet, hogy a régi klasszikus struktúra, ami Bécsben megmaradt, hatékonyabb", mint a budapesti.
Kiemelte: szeretnék azt, hogy a két város, egymás mellett, egymást segítve egyre erősebb központot alakítson.
Kitért arra is, hogy Tarlós István főpolgármester tavasszal a bécsi főpolgármester megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a két város kapcsolatát.
Marcus Schobert, a Bécsi Tartományi Parlament és a Bécsi Közgyűlés képviselője arról beszélt, korunk egyik legfontosabb kérdése, hogy a városok hogyan fejlődnek, hiszen nemsokára a világ népességének hetven százaléka városban él majd. Az egyre nagyobb városok esetében fel kell tenni azt a kérdés, hogy ezeket hogyan lehet élhető állapotban tartani - mondta.
Kijelentette: ha Bécs a világ legélhetőbb városa, akkor a közös jövőképünknek annak kell lennie, hogy együttesen a világ legélhetőbb régióját alkossuk.
Marcus Schobert elmondta, Bécsben nagyon fontosnak tartják, hogy védelmet nyújtsanak a különböző élethelyzetekben, és így nem is követték el azt a hibát, amit számos nagy nyugat-európai város: azt, hogy a 90-es években sok mindent privatizáltak. Példaként emelte ki, hogy Bécsben a város tulajdonában van 220 ezer lakás, 200 ezer pedig szövetkezeti tulajdonban van.
Rámutatott arra is, hogy a privatizáció miatt például Németországban az elmúlt tíz évben nagyon megemelkedtek a lakbérek.
Bécsben szilárd meggyőződés, hogy a szociális kérdések mellett az oktatás is nagyon fontos, a kettő összefügg. Az oktatás, a kultúra és a modern kor összetartozik, és ez fontos része az élhető városnak - jelentette ki.
Párkányi Marcella, az Eurocomm-PR, Bécs Város Külképviseleti Irodájának budapesti vezetője elmondta, a rendezvény célja, hogy az osztrák és a magyar főváros döntéshozói és szakemberei számára olyan platformot hozzanak létre, amely „személyes szakmai diskurzust" is lehetővé tesz.
Bécs és Budapest között évek óta intenzív tapasztalatcsere zajlik számos területen, hiszen a két főváros földrajzi közelsége, közös történelme, közös folyója és számos más hasonlósága miatt ugyanolyan, vagy nagyon hasonló kihívások előtt áll - mutatott rá.
A kétnapos tanácskozáson bécsi és budapesti szakemberek segítségével járják körbe azt a kérdést, hogy mitől élhető egy nagyváros, a fenntartható városfejlesztés kihívásaira és a nagyvárosok előtt álló szociális problémákra koncentrálnak elsősorban. A konferencia résztvevői tapasztalatot cserélnek a smart city, a fenntartható mobilitás és a klímastratégia témákban is.
