Sikeres főváros nélkül nincs sikeres ország, ezért kiemelt szerepe van Budapest fejlesztésének – mondta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 stratégiát építünk! című konferenciáján – írja a vg.hu.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes előadást tart a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 stratégiát építünk! című konferencián (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
Sikeres főváros nélkül nincs sikeres ország, ezért kiemelt szerepe van Budapest fejlesztésének – mondta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 stratégiát építünk! című konferenciáján. Az egyik legfőbb kihívásnak a főpolgármester-helyettes azt nevezte, hogy egy élhető várost teremtsenek, ahol jó élni. Meglátása szerint Budapest egyre jobban megfelel ennek az elvárásnak, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a város speciális helyzetéről sem, miszerint méreténél fogva is a hazai GDP 41 százaléka a fővárosban képződik, és a lakosság 17 százaléka itt él.
Élhetőség terén egyre jobb helyen áll a város, az Economist Intelligence Unit Élhetőségi rangsora szerint a vizsgált 140 város (világ szinten) között 2010-ben Budapest az 55. helyen állt, 2014-ben már az 50. helyen, és 2018-ra sikerült a 34. helyre kerülnie a kutatás szerint.
A főpolgármester-helyettes ismertette a hosszú távú, 2030-ig szóló fejlesztési tervek közül a legfontosabbakat. Ilyen a közösségi közlekedés bővítése, Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése, a Duna integrálása a város életébe, a közterületek megújítása. Bagdy Gábor emellett megemlítette a klímavédelmet és növekvő energiahatékonyságot, valamint a kulturális sokszínűség megőrzését és fejlesztését is.
A közlekedési infrastruktúra-fejlesztést találja az egyik legfontosabb és legizgalmasabb feladatnak, hiszen nincs jó városfejlesztés és nem lehet beszélni élhető városról, ha nem megfelelő a közlekedési infrastruktúra. Kiemelte, hogy két új híd előkészítése is folyamatban van, a Galvani és az Aquincumi híd tervei is az asztalon vannak. További fontos közlekedési fejlesztési terv, hogy a csepeli hév egészen a Kálvin térig érjen, és csatlakozzon a metróvonalhoz. A közlekedésnek regionális szolgáltatásnak kell lennie, mert a város környező területeiről sokan ingáznak a fővárosba – mondta.
A tervek között szerepel az 1-es metró felújítása és mindkét irányba történő meghosszabbítása is. Erről a főpolgármester-helyettes elmondta, a Duna irányába még egy plusz megállót terveznek, így egészen a Vigadó térig érne a metróvonal. A 2-es metró esetében az Örs vezér téren a hév és a metróvonal összekapcsolását tervezik, a 3-as metrónál pedig már régi terv, hogy Káposztásmegyerig hosszabbítják. Jelenleg ennek a megvalósíthatóságát és költségét tervezik – jelentette ki Bagdy Gábor, hozzátéve, a 4-es metró Budaörsig való hosszabbításán is gondolkodik a városvezetés.
Még mindig hátránya a fővárosnak, hogy nehezen lehet bejutni a repülőtérről a belvárosba, az igazi megoldás az lesz majd, ha vasúti megközelítése és a gyorsforgalmi út kiépül – hangsúlyozta.
Az intermodális csomópontok tervezésénél azt is figyelembe veszik majd, hogy a terek ne csak a közlekedés szempontjából töltsenek be fontos funkciót, hanem élhetőek is legyenek. Erre jó példaként a Széll Kálmán teret és a Móricz Zsigmond körteret említette a főpolgármester-helyettes. Megemlítette, hogy már évek óta dolgoznak ilyen irányú fejlesztéseken, és a cél, hogy
a belváros ne a Szabadság-hídig, hanem a Petőfi-hídig húzódjon.
Bagdy Gábor a tavaly megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának jelentőségét is hangsúlyozta, meglátása szerint ezzel egy új világ nyílt, világos, egyértelmű és strukturális együttműködés alakult ki. Ez azért is fontos, hogy elérjék a közös célokat, miszerint Budapest 2030-ig Európa top 3 sport-fővárosa közé kerüljön.
