Közösek a kormány és az orvosi kamara legfontosabb célkitűzései

Közösek a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) legfontosabb célkitűzései: továbbra is foglalkozni kell az egészségügyi dolgozók helyzetének javításával, a finanszírozási kérdésekkel, az évtizedes problémát jelentő paraszolvencia kérdésével vagy éppen az állami és a magánegészségügy viszonyának rendezésével – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Rétvári Bence a KDNP alelnöke, az Emmi parlamenti államtitkára

 

Rétvári Bence a MOK állásfoglalására reagálva hozzátette: kiemelten kell kezelni a daganatos és keringési megbetegedések megelőzését és gyógyítását, ennek markáns része az egészségtudatosság erősítése.

Felidézte: a kormány az elmúlt években tárgyalássorozatot folytatott az egészségügyi ágazat reprezentatív szakszervezeteivel és azok stratégiai partnereivel. Örömtelinek nevezte, hogy a kamara is eredményesnek minősítette ezeket a tárgyalásokat, amelyek eredményeként a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére „2016 óta két lépcsőben bruttó 207 ezer forinttal emelkedett”.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy az egészségügy költségvetési forrásai az elmúlt években jelentősen emelkedtek. A háziorvosi ellátásra fordított finanszírozás összege 74 százalékkal több, mint amekkora 2010-ben volt. A háziorvosok már negyedik éve havi 130 ezer forint kiegészítő támogatást kapnak. Letelepedési és praxisvásárlási pályázatok indultak, ezeket folytatni is szükséges. 

Kiemelte: meggyőződésük, hogy az alapellátást továbbra is kiemelten kell kezelni. Az orvosok, ápolók béremelésének folytatása mellett fontosnak tartják társadalmi megbecsültség növelését is – sorolta.

Rétvári Bence kitért arra, együttműködést szeretnének ajánlani és egyúttal kérni a MOK-tól, hogy a kormányzat partnereként javaslataival segítse munkájukat alapvető célkitűzéseik közös eléréséért.

A MOK a honlapján, hat pontban tette közzé elvárásait az egészségügy alapvető kérdéseiben, üdvözölve a kormánnyal az előző két évben folytatott eredményes sztrájktárgyalást, de emlékeztetve a 2016-ban aláírt megállapodásra. 

A kamara azt írta, az alaptörvényben kellene rögzíteni a közösségi egészségügyi ráfordítások GDP arányában mért minimálisan 6,5 százalékos szintjét és a hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos védelmét.

Kiemelték, haladéktalanul és a korábbit meghaladó ütemben kell folytatni az orvosok és a szakdolgozók bérének emelését úgy, hogy a paraszolvencia mielőbb kivezethető és szankcionálható legyen.

A MOK szerint az intézmények működtetésére az eszközpark amortizációjának fedezetét is garantáló költségkeretet kell biztosítani, szemben az évről évre újratermelődő adósságok „utólagos kifizetgetésével”.

Emellett azonnal bevezetnék a kötelező, a Nemzeti alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan-oktatást, kifejezetten e célra képzett tanárok bevonásával.

Állásfoglalásukban írtak arról is, hogy világos, áttekinthető szabályozással tisztázni és rendezni kell az állami és a magánegészségügyi ellátás rendszerének kapcsolódási pontjait. A szakképzett orvosok migrációja a magánellátás irányába lassan meghaladja a külföldre távozás mértékét – tették hozzá.

A MOK közölte: egyértelmű, korszerű szakmai protokollokra, az alapellátásban jól definiált hatásköri listára van szükség. Ehhez elkerülhetetlen a valódi jogokkal és felelősséggel felruházott szakmai kollégiumok újraalkotása, valamint a szakfelügyelet és a független tisztiorvosi rendszer helyreállítása.