– A kormánnyal közösen azon dolgozunk, hogy a beruházásnak Szegeden és a Homokhátságban élők mind nyertesei legyenek – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Mihálffy Béla a BYD elektromosautó-gyártó letelepedéséről. A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy várhatóan 2025-ben gördül le az első autó a gyár futószalagjáról. A politikus beszámolt a déli határ mentén az illegális migráció jelentette problémákról, valamint azok kezeléséről is.
– Nemrég egy óriási beruházást jelentettek be az egyéni választókörzetében. Miért döntött úgy a BYD, hogy Szegeden építi meg az első európai üzemét?
– A BYD döntését több hónapon át tartó előkészítő munkálatok előzték meg, Kínában és Szegeden egyaránt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel még a nyár folyamán kint jártam Kínában, és lenyűgöző volt az a technológiai fejlettség, amit ott láttam. A beruházók nagy lehetőséget láttak Szeged elhelyezkedésében, mind logisztikai, mind pedig ellátási szempontból. A döntésben kulcsszerepet játszott a Szegedi Tudományegyetem, amely jelentős tudást biztosít. Az egyetem a régió tudományos, kutatási és technológiai központja, ahol évről évre kiváló szakembereket képeznek ki. Ők a BYD gyárában munkához is juthatnak. Meghatározó szempont volt a befektetőknek az is, hogy a Szegedi Tudományegyetem több felsőoktatási intézettel szoros kapcsolatot ápol, többek között kínai egyetemekkel is. Fontos kiemelni azt is, hogy nem tudtuk volna megnyerni a beruházási versenyt, ha az elmúlt 14 évben a kormány nem hajtotta volna végre a keleti nyitás politikáját.
– Mit jelent a BYD letelepedése a térségnek?
– Jelenleg a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházása zajlik Szegeden, ami több milliárd eurós beruházás és több ezres nagyságrendű új munkahelyet teremt.
A kormánnyal közösen azon dolgozunk, hogy a beruházásnak Szegeden és a Homokhátságban élők mind nyertesei legyenek.
Mindez tovább erősíti a magyar gazdaság pozícióit, erősíti a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, egyúttal pedig hazánk szerepét is a globális elektromosautó-ipari átállásban.
– Hol tartanak a gyárépítés előkészületei, és mikor kezdődhet meg a munka a gyárban?
– Jelenleg még a régészeti feltárás zajlik, ám az első két csarnokra már megvan az alapozási engedély, így hamarosan elkezdődhet az építkezés. A gyártás jövőre fog megindulni, és várhatóan 2025-ben legördül az első Magyarországon gyártott BYD autó a futószalagról.
– Érdekes színezetet ad a BYD-gyár építésének, hogy az egy baloldali vezetésű megyeszékhelyen valósul meg. Ön szerint minek köszönhető, hogy a pártpolitikai érdekeken felülemelkedve sikerült megegyezni a beruházásról?
– Van egy mítosz a szegedi balliberális oldalon, hogy a kormány nem támogatja a várost, ám az utóbbi időben számos ügyben meg tudtuk mutatni, hogy a kormány a szegediek pártján áll. Ennek a csúcsa a BYD-beruházás, ami nem valósulhatott volna meg akkor, ha a kormány nem támogatja a szegedieket.
– Lehetséges, hogy a szegedi baloldal felhagy azzal a kommunikációval, hogy a kormány nem támogatja a várost?
– Nem gondolom, hogy ez egyhamar megtörténik, mivel a baloldali városvezetés erre építi a politikáját. Én bízom benne, hogy a szegediek a kormány által nyújtott támogatásokat látva érzékelik, hogy ez a baloldali retorika hamis. A saját közpénzből fenntartott propagandagépezetükön keresztül folyamatosan azon dolgoznak, hogy a szegediek azt gondolják, hogy a kormány minden intézkedése rossz. Azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a félrevezetés befejeződjön. Nem lehet a szegedieket félrevezetni.
– Nagy veszélyt jelent a választókörzetben az illegális migráció. Milyen tapasztalataik vannak?
– A választókerület a déli határ mellett húzódik, és három település is közvetlenül a határnál fekszik: Röszke, Mórahalom és Ásotthalom. Ezeken túl még öt település van a határ tizenöt kilométeres körzetében. Az itt élők mindennap tapasztalják az illegális migráció jelentette negatív hatásokat. A migráció rendkívül összetett problémát jelent. A településeken, a földeken és az erdőkben áthaladó migránsok milliós károkat okoznak a természetben, valamint a terményekben. Mindenen keresztültaposnak, még a fóliaházakat is szétvágják. A masírozó migránsok megfélemlítik a települések főleg idős lakóit.
Ezért hozták létre a települések a mezőőri szolgálatot, amivel a rendőrség, valamint a határőri szolgálatok munkáját is segíteni lehet. A migráció mellett a másik jelentős problémát az embercsempészek okozzák, akik helyismeret nélkül, életveszélyesen közlekedve, nemegyszer halálos balesetet okozva szállítják a határon átjutó migránsokat.
A hatóságok folyamatosan dolgoznak az embercsempészek feltartóztatásán. Arról a problémáról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az embercsempészek sokszor hátrahagyják a korábban használt gépkocsijukat. Ezek a járművek azután az utak mentén vagy az erdőkben, sokszor balesetveszélyesen, környezetüket szennyezve, elhagyatottan várják a sorsukat. A kormányhivatallal összefogva a gazdátlan járműveket elszállíttattuk, amivel megkezdődött a Homokhátság megtisztítása a migráció okozta problémáktól. A következő feladat pedig az, hogy a migránsok által eldobált szemetet is összeszedjük. A jelenlegi szabályok szerint ha valakinek hulladék van a területén, akkor annak az elszállításáért a tulajdonos a felelős, ám ők nem hibásak azért, mert a szemét a területükre került. A célom az, hogy az itt élők minél előbb visszakaphassák az életterüket.
– Miként lehet garantálni a térség, valamint az egész ország biztonságát?
– Folyamatosan azon dolgozunk a kormánnyal közösen, hogy a térségben élők visszakaphassák a nyugodt életüket. Szolgálatba álltak a határvadászok, akik a kerítés mellett tartóztatják fel az illegális migránsokat. A határon átjutó migránsokat pedig emberfeletti munkával igyekeznek feltartóztatni a polgárőrök, a mezőőrök, valamint a rendőrök. Csak dicsérni tudom a tevékenységüket, kiemelve a polgárőröket, akik társadalmi munkában végzik a feladatukat. A kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága és a külső határok őrizete. Enélkül nem lehet belső biztonságról beszélni. Az Európai Unió migrációs politikája megbukott, amit újra kell gondolni. A határ mellett nap mint nap tapasztaljuk, hogy mit jelent a migráció. Sem itt, sem máshol nincs szükségünk az EU által erőltetett migránsgettókra. Jobb, ha bele sem gondolunk abba, mi történt volna akkor, ha a baloldal hatalomra kerülve lebontotta volna a határkerítést.
– Szükséges lehet tovább erősíteni a déli határ védelmét?
– A magyar kormány erőn felül teljesítve, mindent megtesz a déli határ védelme érdekében. Viszont a brüsszeli migrációs politikában változásra van szükség, ők ugyanis migránsgettókat akarnak, és tovább erőltetik a migrációt.
Az európai parlamenti választás jó alkalom lesz arra, hogy a magyarok elmondják a véleményüket az uniós vezetők közveszélyes migrációs terveiről.
– 2022 óta országgyűlési képviselője a térségnek. Miként értékeli az eddig elvégzett munkát, és milyen célkitűzései vannak az elkövetkezendő időszakra?
– Az országgyűlési választások kampányában azt ígértem, hogy szívvel-lélekkel fogok dolgozni Szegedért és a Homokhátságért. A parlamentben elmondott felszólalásaim során már mindegyik településről, amely a választókörzetembe tartozik, szót ejtettem. Büszke vagyok arra, hogy ilyen kiváló településeket és közösséget képviselhetek az Országgyűlésben. A települések rendezettek, a Magyar falu programnak köszönhetően olyan fejlesztések valósulhattak meg, amelyeket a települések önerőből nem biztos, hogy meg tudtak volna csinálni. Támogatást szereztünk a Homokhátság vízvisszapótlásának biztosításához, továbbá az energiaválság idején a kormányzattal közösen nyitva tartottuk a sportlétesítményeket is. A jövőben pedig folytatni szeretnénk a Homokhátság megtisztítását.
– Korábban elmondta, azért fog dolgozni, hogy a Fidesz–KDNP-nek jó megítélése legyen Szegeden. Milyen irányba változott a kormánypártokról alkotott kép a városban?
– Hiszek benne, hogy ez a munka sikeres, mivel a kormánypártokról alkotott kép javul a városban. Ennek egyik oka az, hogy az emberek érzik azt az egyértelmű támogatást, amit a kormány Szegednek nyújt.
A másik oka pedig az, hogy a szegediek egyre inkább kiábrándulnak a baloldali városvezetésből, amely sok hibát vétett az elmúlt időszakban.
Erre jó példa az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok lakhatásának a problémája, ugyanis a városvezetés egy lakásrendelettel olyan méltatlan helyzetbe hozta őket, hogy el kellett volna hagyniuk a szolgálati lakásokat. Az utcára akarták tenni a szegediekért dolgozókat. Végül ezt a méltatlan helyzetet a kezdeményezésemre sikerült megoldani. Az ilyen sikerek hozzájárulnak a saját, valamint a Fidesz–KDNP pozitív megítéléséhez is. Rendszeresen egyeztetek a város érdekében a kormánnyal, a kormányhivatallal, valamint az olyan meghatározó szegedi szereplőkkel, mint az egyetem. Dolgozunk Szegedért, és biztos vagyok benne, hogy a szegediek ezt értékelik.