Megemlékezést tartottak a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából

A magyarországi németek példát mutattak: felálltak, újra munkába kezdtek és megmutatták erejüket - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős kereszténydemokrata államtitkára Bólyban, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, pénteken.

Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Schanda Tamás a fele részben német nemzetiségű baranyai városban megtartott megemlékezésen a kollektív bűnösség elvére alapozott elhurcolásokra utalva arról beszélt, hogy a hetvenkét évvel ezelőtt kezdődött „embertelen tettet, történelmi bűnt" követően az ország német nemzetisége újraszerveződött, és mára egyre többen vallják meg gyökereiket. 1946-ban ezen a napon indult az első vonatszerelvény Németországba „kiűzött, kitagadott honfitársainkkal" – idézte fel a politikus a Nepomuki Szent János nevét viselő katolikus templomban rendezett eseményen.

Csaknem két és fél év alatt – három hullámban – több mint kétszázezer német embert „szakítottak el tőlünk", a „kollektív bűnösség gyalázatos hazugsága" alapján – tette hozzá.

Takács Gábor, a Pécsi Egyházmegye székesegyházi főesperese szentmisét celebrál a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Schanda Tamás leszögezte: Magyarországon többé senkit sem foszthatnak meg alkotmányos jogaitól. „Többé senkinek nem kell félnie, tartozzon bármely nemzetiséghez, valláshoz, vagy más kisebbséghez" – hangoztatta.

Szólt arról is, hogy Magyarország ma elismeri államalkotó nemzetiségei jogait, segíti érdekeik érvényesítését, támogatásukat a kormány kiemelten kezeli. 2010 óta három és félszeresére emelték a német nemzetiségnek nyújtott támogatást, tavaly ez meghaladta a 2,1 milliárd forintot – fűzte hozzá.

A németség úgy alkotott maradandót, hogy közben saját identitását is megtartotta: „egyszerre voltak hű magyarok és hű németek, akik sosem tagadták meg gyökereiket, és sosem dobták el saját kultúrájukat" – mondta.

A magyarországi németek történelme arra figyelmezteti Európát, hogy van létjogosultsága a különböző kultúrákat megőrizni kívánó törekvéseknek. A székelyföldi magyar autonómiatörekvésekre is utalva megjegyezte: „a zászlókat sehol sem tiporhatják, mert újra kitűzik, még ha akasztás jár is érte".

Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős kereszténydemokrata államtitkára (b), Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára (b2), Volkmar Wenzel német nagykövet(j2) és Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója (j) a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Ritter Imre, a németség parlamenti szószólója a többi között arról beszélt, hogy a tragédiára emlékezni felelősség és kötelesség, a pártoktól független német parlamenti képviselő megválasztását pedig a nemzetiség erkölcsi felelősségének nevezte.

Heinek Ottó, az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében arról szólt, hogy az emléknapok az értékek megőrzésének szükségessége mellett a diszkrimináció, a kirekesztés és a jogtalanság elleni kiállás fontosságáról is szólnak.

Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára (b) és Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára lerója tiszteletét a szülőföldjükről elűzöttek emlékére állított emlékhelyen a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott koszorúzáson a Baranya megyei Bólyban 2018. január 19-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

A szentmise után megkoszorúzták a németek elűzésének és a Felvidékről a Benes-dekrétumok következtében Bólyra telepített magyaroknak is emléket állító emlékművet. A baranyai városból a második világháború után mintegy nyolcszáz német nemzetiségű polgárt űztek el.

Koszorúk a szülőföldjükről elűzöttek emlékére állított emlékhelyen a Baranya megyei Bólyban a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott koszorúzás után 2018. január 19-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)