Nem felelnek meg a valóságnak az egyes felsőoktatási intézmények bezárásáról felröppent hírek; ilyen kormányzati szándék nem volt, nincs és nem is lesz – közölte az oktatási államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. Hoffmann Rózsa rektorokkal tartott megbeszélése után azt mondta, az intézményvezetőkkel közösen kell keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet megfelelni annak a szempontnak, hogy ne 210 helyen elaprózott, több mint 300 szakon folyó képzés legyen a felsőoktatásban, ami irracionális, gazdaságtalan és a minőségi elvárásoknak sem felel meg. Mint mondta: még májusban elkészül az államtitkárság javaslata a felsőoktatási törvényre vonatkozóan.
Bízom benne, hogy a kormány is tárgyalni fogja érdemben – mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy valószínűleg már ezen a héten lesznek további konzultációk a témában a kormány egyik-másik szereplőjével. Nyilvánvalóan nem lesz öröm egyik vagy másik egyetemnek, főiskolának előbb vagy utóbb azzal szembesülnie, hogy valamelyik szakját vagy karát meg kell szüntetnie, mert nem tartható, hogy ugyanazon a szakon az országban húsz-harminc helyen folyik képzés. Kérdésre válaszolva elmondta: az államtitkárság számára lényeges, hogy az értékes és a társadalmi szempontból fontos képzések megmaradjanak. Hogy ez milyen szerkezetben marad meg, az másodlagos kérdés, ezeket a lehetőségeket pedig a rektorokkal megtárgyalják.
Annak a vélelmének is hangot adott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) bezárásáról a hírek azért röppenhettek fel, mert első körben a kutatóegyetemek vezetőit hívták meg a tárgyalásokra, és ebbe a körbe nem tartozik bele ez az egyetem. Ettől kezdve megindultak a találgatások, és akkor jöttek azok a vélekedések, hogy az esetleges átszervezés bezárást eredményez. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ehhez kapcsolódóan megjegyezte: Mészáros Tamás, a BCE rektora a megbeszélésen elmondta, a 2000. évi integráció során nagyon komoly kezdeményezéseket éltek át ők maguk, szó volt akkoriban az ELTÉ-vel, és a Műegyetemmel végrehajtandó szorosabb együttműködés lehetőségéről is.
Hoffmann Rózsa leszögezte: az egyetemek alapítása a parlamentnek a dolga, a felsőoktatási törvényben pedig nevesíteni kell az egyetemeket és a főiskolákat. Amíg nem hozzák meg végérvényesen a törvényt, addig nem alakul ki a felsőoktatási intézmények végső névsora sem. A most kidolgozás alatt álló felsőoktatási törvényben benne van az a lehetőség is, hogy a felsőoktatási struktúra nem változik.
Az államtitkár közlése szerint hosszú konzultációsorozat első fázisának értek kedden a végére, amely során valamennyi állami egyetem és főiskola rektorával találkoztak. Ezek véleményfelmérő megbeszélések voltak, az elhangzottakat az államtitkárság összegyűjti, a maguk számára is strukturálják, s ezután újra konzultálnak a rektorokkal. A felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az ő véleményüket kikérve leszünk kénytelenek meghozni azokat a döntéseket, amelyek a versenyképes, magas színvonalú, de racionálisan és átláthatóan működő rendszer kiépítését eredményezik majd.
Dux László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartása jelentős áldozatokat kíván az adózók részéről, az ország gazdasági helyzete pedig pillanatnyilag nem tesz lehetővé nagyobb ráfordításokat, sőt a ráfordítások szűkítésével kell számolni a Széll Kálmán Terv keretében. A cél, hogy a lehető legkevesebb értéknek a csorbításával tudjuk ezt a nehéz időszakot átélni, ebben pedig nagyon együttműködőeknek mutatkoznak a felsőoktatási intézmények.
