Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke először adott rádióinterjút 2023-ban. A péntek reggeli interjú előtt – mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt –, Gulyás Gergely kormányinfót tartott, amin bejelentette: a kormány kifizeti az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is, ha nem lesz megállapodás Brüsszellel.

A miniszterelnök még az ünnepek előtt átfogó előadásban vázolta fel az előttünk álló évtized kihívásait és lehetőségeit a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A zártkörű eseményen elhangzott beszéd főbb megállapításait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában.

A péntek hajnali rendőrgyilkossággal kapcsolatban kifejtette a miniszterelnök: „annyit tudunk egyelőre mondani, hogy együttérzésünket tudjuk kifejezni a rendőr családjának”. Hozzátette, gondoskodni fognak a Budapesten meggyilkolt rendőr családjáról. Mint mondta, meg kell becsülni a rendőröket, mert ez egy veszélyes szakma. Megfogalmazása szerint nem örül az ember annak, hogy a rendőröknek a fegyverüket kellett használni, viszont jó hír, hogy amikor kell, a rendőrök használják azt. Jó hír, ha az elkövetőt elfogták. A mi biztonságunk érdekében az ilyen veszélyes embereket gyorsan ki tudják iktatni – tette hozzá.

Ez nem mindennapos eset

 

– szögezte le. Az eset megráz, és meg is rendít bennünket, fejtette ki a miniszterelnök, mivel „egy rendőrgyilkosság módfelett ritka” esemény Budapesten. „Egy bűncselekmény emlékeztet bennünket arra, hogy a biztonságunk nagy érték, meg kell becsülni” – foglalta össze.

„2022 volt az az év, amikor mi, európaiak beléptünk a veszélyek korába”

A miniszterelnök kifejtette, „lehet, hogy az derül majd ki néhány év távlatából, hogy 2022 volt az az év, amikor mi, európaiak beléptünk a veszélyek korába”. Mint mondta, előbb koronavírus-járvány volt, aztán háború, háborús szankciók és a migrációs válság is.

Elmondta, azt kell tisztázni, hogy hogyan viszonyul a magyar nemzet a veszélyekhez: ha sündisznó módjára összegömbölyödik s védekezik – ami egy önveszélyes stratégia is, mert megbénít –, az nagy stratégiai hiba. Kifejtette, hogy megvannak azok az európai politikusok, akik megdermednek,

miközben Magyarország minden veszélyre aktívan reagált.

 

A rezsicsökkentésről

A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarország 2022-ben 17 milliárd eurót fizetett az energiáért, míg 2021-ben csak 7 milliárd eurót. Minderre úgy reagáltunk, hogy rezsivédelmi alap jött létre – mondta.

A kormánytól azt várom, hogy 2023-ban is így reagáljon a bajokra

 

– tette hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarország nem hárította át az emberekre a teljes rezsiköltséget, így havi szinten 181 ezer forintot kapnak a családok. Ha ezt nem tettük volna, akkor a szegényebb családok mind tönkrementek volna – mondta a miniszterelnök.

A háborús szankciókról

Orbán Viktor a háborús szankciók kapcsán kifejtette, itt az idő, hogy „jöjjön végre valaki, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk” és megszünteti a szankciókat, mert akkor az árak lecsökkennének, az infláció pedig minimum megfeleződne. Mint mondta, „Brüsszelben a nagy államok véleményét nem tudom megfordítani, így csak fékezni tudom a kártételt”.

Az Erasmusról

A miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek. Magyarországnak ugyanis nemzeti érdeke, hogy a fiatalok tanuljanak, világot lássanak, a tudást meg hazahozzák – fejtette ki. Megjegyezte: „micsoda dolog ez, hogy a magyar fiatalokon akarnak bosszút állni Brüsszelben”. Leszögezte,

ha nem tudnak megegyezni, a magyar költségvetés állja majd a program költségeit.

 

Megjegyezte, Nyugaton általános gyakorlat, hogy politikusok ülnek az egyetemi kuratóriumokban.

Brüsszel elképzelése a jövőről teljesen más

A miniszterelnök kifejtette, hogy Brüsszel elképzelése a jövőről teljesen más, mint a magyaroké. Mint mondta, Brüsszel azt akarja, hogy jöjjenek a migránsok, legyünk színesek, de „mi egyáltalán nem akarunk együtt élni a migránsokkal, mi védekezünk ez ellen”. Megjegyezte, hogy „nekünk feláll a szőr a hátunkon” attól, hogy LMBTQ-csoporthoz tartozó személyek beszélnek „marhaságokat” az iskolákban a gyerekeinknek.

Megjegyezte, Brüsszel kormányváltást akart Magyarországon 2022-ben.

Nem jött össze, tette hozzá, azóta is „megpróbál minket rászorítani arra, amit ők helyesnek gondolnak, választási eredménytől függetlenül. Mi mindent ebben a kontextusban értelmezünk”.

Magyarország gazdasági helyzetéről

Orbán Viktor leszögezte, hogy 

történelmi csúcson vannak a pénzügyi tartalékaink,

 

részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára”. A miniszterelnök szerint „nem hogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, boldogulunk egyedül is”, és most Brüsszel azzal szembesül, hogy nélkülük is felkel a Nap és kukorékol a kiskakas.

Kifejtette, hogy 2010 óta az a gazdasági stratégia, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson. Egymillióval többen dolgoznak most, mint 2010-ben, és ez bizonyítja, hogy teljesültek a kormány tervei a miniszterelnök szerint. Mint mondta, „a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”. Orbán szerint a 2022-es és 2023-as évet „egy időszaknak elkönyvelve, a bérek reálértéküket véve is nőni fognak”. Kifejtette, hogy aktív válságkezelők vagyunk, és ambíciózusak, így 2023-ra is azt a célt tűztük ki, hogy a válságkezelés mellett a nagy nemzeti célokat sem adjuk fel.

Az inflációt egy számjegyűre kell leszorítani,

 

szögezte le a miniszterelnök. Mint mondta, nem kerülhetünk azon országok közé, akik recesszióba kerülnek, 2023-ban is növekedni kell.