100 ezer kisvállalkozó számára biztosított marad a rezsicsökkentés – jelentette be a kormányfő. A Mandiner összefoglalója.
Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjút adott pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában.
Amikor legutóbb a műsorban járt a miniszterelnök – öt héttel ezelőtt –, akkor még nem volt meg a kormánynévsor. Nagy Katalin műsorvezető kérdésére elmondta Orbán, hogy a kormányalakítás miatt nem tudott interjút adni.
A miniszterelnök kifejtette, a soproni kihelyezett 3 napos kormányülésen arra jutottak, hogy 2023-ban is gyötörni fogja a világot a háború és annak a hatásai, legfőképpen a háború miatt kialakult infláció. Mint fogalmazott:
Nem húzhatjuk ki magunkat a háború következményei alól, így az infláció alól sem.
A rezsicsökkentésről
A miniszterelnök elmondta, a jelenlegi háborús infláció megmaradhat jövőre is. Ezért kellett létrehozni a honvédelmi és háborús alapot, hiszen a háborús infláción túli gazdasági válság is összefüggésben van a háborúval és a kormány meg akarja védeni a családok életszínvonalát.
Magyarország volt az egyetlen ország, aki nem szankciókat akar, hanem a békét
– mondta a miniszterelnök, aláhúzva, hogy a háborús inflációnak csak a béke tud határt szabni.
A rezsi lényegesen nagyobb terhet jelent a magyar családoknak, mint a nyugatiaknak, ezért is volt fontos küzdelem az olaj ügyében – tette hozzá. A családvédelem szinonimája a rezsivédelem. A kormányfő bejelentette:
mintegy 100 ezer kisvállalkozó számára biztosított marad a rezsicsökkentés, erről pénteken ad ki rendeletet a kormány.
A háborús uszítókról
Orbán Viktor arra is kitért, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterek szerint a kormány intézkedései 5-6 százalékot faragnak le az inflációból. Ugyanakkor aláhúzta, ha az EU-ban bevezetik a gázembargót, az egész európai gazdasági rendszer tönkre fog menni. Hozzáfűzte, a háborús uszítókat, mint például Soros György, vissza kell szorítani.
Most nincsen normális állapot, háborús helyzet van
– emelte ki. A kormányfő rámutatott arra is, hogy erről próbálja Brüsszelt is meggyőzni. Rendkívüli helyzet van, és az általános szabályoktól ilyenkor el kell térni. Példaként emlékeztetett, ha nem lenne benzinársapka, akkor 700-900 forint körül lenne a benzin litere.
A kormányfő szerint az uniónak be kell látnia, hogy rendkívüli helyzet alakult ki a háború miatt, és meg kell értenie, hogy a háborús zónához közeli országokban rendkívüli lépésekre van szükség. (A kormányfő itt arra is reflektálhatott, hogy a belső piacért felelős EU-biztos levélben szólította fel hazánkat arról, hogy fel kell függeszteni a „diszkriminatív üzemanyag-árazást” – a szerk.)
Az olajembargóról
Orbán Viktor kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarországnak sikerült kiállnia az érdekeiért az olajembargó ügyében is. Mint fogalmazott:
A józan ész győzött, és sikerült meggyőzni a kormányfőket arról, hogy Magyarországra teljesen más szabályt kell kialakítani, mint a tengerpartokkal rendelkező államokra.
Hozzáfűzte, nagyon kevés ország van annyira stabil politikai helyzetben, mint Magyarország. A kormányfő szerint, ha a baloldal győzött volna április harmadikán, akkor ők elfogadták volna az olajembargót, megtámadták volna az árkorlátozó intézkedéseket is.
Ha ők nyertek volna, akkor ott állnánk, ahol a többi ország
– jelentette ki.
A kormányról
Most friss felhatalmazása van a kormánynak, de ez nem a baloldal évadja – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, hogy ebben a háborús helyzetben a vészhelyzeti felhatalmazást is megkapta a kabinet. Hozzátette, rajta és kormányán kívül még a francia elnöknek van ilyen helyzete.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az olajembargó is úgy kezdődött, mint a gáz.
Két hétig gyomrozták a német kormányt az olajügyben, majd pedig Németország az olajembargó élére állt.
Hozzáfűzte, a gázembargó egész Európát tönkretenné. Rámutatott továbbá a kormányfő arra is, hogy az energia kérdését nem lehet kiragadni teljesen a háború keretéből. Szerinte a legfőbb kérdés az, hogy mit akar a Nyugat, elhúzódó háborút vagy békét? Szerinte a béke hangján kellene beszélni a mostani helyzetben.
Ha nem kezdünk ezen a hangon beszélni, akkor soha nem lesz béke.
Az extraprofitadóról
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy érthető egyes szektorok tiltakozása az extraprofitadóval szemben. Viszont hozzátette, hogy 2010-es évek elején is hasonló lépéseket lépett az akkori kormány, amely lépés akkor is pár év alatt ki lett vezetve.
Ha véget ér a háború, akkor a magyar gazdaság a legversenyképesebb lesz Európában, és az érintett cégek ismét nyereségesek lesznek.
Azt az elvet követte a kormány az extraprofit kapcsán, hogy az egyharmadát tartsák meg az érintett cégek. Hozzáfűzte, hogy együtt túljutunk majd ezen a nehéz szakaszon.
Elmondta a miniszterelnök – reflektálva Hernádi Zsolt lapunknak adott interjújára –, hogy akkor tudják gyorsan kivezetni a hatósági áras intézkedéseket, ha béke van. Ha háború van, ez csak lassan megy.
A karbonadóról
A miniszterelnök elmondta a Timmermans-féle karbonadóról, hogy nem biztos, hogy időszerű a felvetése. Szerinte Európa talán már nem is táncol a gazdasági válság peremén, hanem egyenesen benne van,
ilyen helyzetben pedig plusz adók kivetését szorgalmazni érzéketlenség és a realitásoktól való elrugaszkodás.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a témával kapcsolatban az álláspontja egyébként változatlan: a nagy szennyezőknek kell megfizetniük ezeket a terheket, nem pedig brüsszeli javaslatra az embereknek.