Mi, magyarok sosem kérünk többet, mint amit más nemzetek Európában már megkaptak – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Zebegényben, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott önkormányzati megemlékezésen.
Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese, a KDNP alelnöke
Csaknem száz évvel ezelőtt szét akarták szakítani a nemzetet. Mi mégis itt vagyunk, és nemzeti összetartozásról beszélünk – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Az államtitkár kiemelte: a kormány célkitűzése, hogy a jelenlegi országhatárokon kívül és belül fennmaradt első világháborús emlékhelyeket és sírokat felújítja. Igazolva ezzel, hogy akik életüket adták a nemzetért, azokat a nemzet kegyelete mindig körül fogja venni - fűzte hozzá. A trianoni tragédia egyik okát az államtitkár abban jelölte meg, hogy a magyarság évszázadokon át nem ismerte fel annak a veszélyét, mennyire gyengíti, ha az ország határain kívülről idegen kultúrájú és idegen nyelvű emberek jönnek tömegével és saját közösségeket hoznak létre. A másik, hogy az országot teljes függetlenségének hiánya sodorta a háborúba – mondta, hozzátéve, hogy egy nagy birodalom érdeke gyűrte maga alá a magyar érdekeket.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a Trianon utáni időkben az összes európai nemzet, akár győztes volt, akár vesztes, ugyanazt „kapta” a Párizs környéki békék eredményeként: a második világháborút. Nem is beszélve arról, hogy az első világháború szabadította a világra azt a két gyilkos eszmét, amelynek százmilliók estek áldozatul, a kommunizmust és a nácizmust – mutatott rá.
A KDNP alelnöke elmondta, hogy azok az elvek, amelyeket a a győztes hatalmak hirdettek meg, például a népek önrendelkezése, a népek szabadságjogai, máig megvalósulásra várnak. Felidézte, hogy Erdély esetében a különböző megállapodások leszögezték: az erdélyi székelyeknek tanügyi és vallási kérdésekben helyi önkormányzatot kell létrehozniuk, továbbá ígéretet tettek arra, hogy mindezt a Nemzetek Szövetsége, az ENSZ elődje garantálja. Rétvári Bence szerint a magyarok ma sem kérnek mást, mint amit csaknem száz évvel ezelőtt megígértek és garantáltak az európai államok. Bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, igazságot kérünk a magyaroknak – tette hozzá.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője arról beszélt, hogy nemzetállamok helyett a békediktátum révén soknemzetiségű államok jöttek létre, ahol kisebbségbe szorult a magyarság, s számára elnyomás és diszkrimináció jutott osztályrészül.