Rétvári Bence: Pluszpénzhez jutnak az iskolaigazgatók

Rétvári Bence a Magyar Hírlapnak fejtette ki véleményét a Soros-egyetemről, amiről az ellenzéki politikusok rendre úgy beszélnek, mint az egyetlen elismerendő intézményről. A KDNP-s politikus úgy véli, nem más ez, mint a Soros-féle hálózat érdekeinek vak kiszolgálása.

Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: Magyar Hírlap, Papajcsik Péter)

A felsőoktatási mesterképzésben huszonhat százalékkal többen vesznek részt, mint 2010-ben, az osztatlan képzéseknél ötvenhárom százalékos a növekedés. Nem igaz tehát, amit az ellenzék sugallni próbál, miszerint a kormány nem a tudásra épít – erről is beszélt lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Évente száznegyvenezer diák juthat el külföldre nyelvet tanulni a nyári kurzusokkal az államtitkár szerint
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– A tantestület nem szólhatna bele az iskolaigazgatók kinevezésébe – olvasható a köznevelési törvény legújabb módosítása kapcsán egy ellenzéki portálon. A tervezet támadói szerint arról van szó, hogy a kormány már a felülről erőszakolt vezetőválasztások látszatát sem kerüli. Valóban így van?

– Aki így fogalmaz, nem ismeri és nem tiszteli a pedagógusokat. Megjegyzem, évente több száz kinevezés történik, s jellemzően csupán féltucat esetben adódik annak kapcsán bármilyen probléma, feszültség. A nagy számok törvénye alapján ez kiküszöbölhetetlen. Az ellenzék persze próbál fogást találni a kormányzaton, csakhogy véleményt a továbbiakban is bárki kifejthet majd, de nem kötelező minden esetben kikérni azt. Valójában a kinevezést megelőző hosszú, bürokratikus eljárások egyszerűsítéséről van szó, ami ma már a ciklushosszabbítások esetében működik is. Ezt szolgálja a mostani javaslat. De például a módosítás nyomán a már bevezetett pedagógus-életpályamodell részeként a béremelés újabb, speciális üteme indulhat el, hiszen fontos, hogy az egyre több feladatot ellátó, iskolájukat előrevivő intézményvezetőket anyagilag is minél inkább megbecsüljük.

– Mi alapján jár majd a pluszpénz az iskolaigazgatóknak?

– A részletszabályokat a későbbiek során dolgozzuk ki, de vélhetően számítani fog az adott iskola mérete, az, hogy miképpen segítik a tehetséges diákokat, hogy milyen eredményeket érnek el a lemorzsolódás megelőzése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása terén.

– Az sem jelenthet gondot, hogy a béremelés alapját képező kritériumoknak alighanem a jelenleg is jól teljesítő, az ország fejlettebb régióiban lévő intézményeknél lesz könnyebb megfelelni?

– Fontos, hogy mindig az adott intézmény saját korábbi teljesítményéhez mérjük a fejlődést. A képlet egyszerű: az iskolaigazgató pozitív vagy negatív folyamatokat indított-e el a diákok teljesítményében. Ezzel együtt a tanároknál is bevezetjük a céljuttatást, ami ugyancsak pluszpénzt jelent azoknak, akik a többieknél jóval több feladatot látnak el az iskola érdekében. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a pedagógusok még inkább érezzék a megbecsülést, a támogatást. Az elmúlt években végrehajtottuk a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelést. Átlagosan ötven százalékkal emeltük a pedagógusok bérét. Kiszámíthatóvá tettük a pedagógusok életpályáját. Szintén fontos része a törvénynek, hogy egységesíti a hároméves kortól kötelező óvoda, s a hatéves kortól elérhető általános iskola beiratkozási gyakorlatát. Itt ugyanis nem jó az „ahány ház, annyi szokás” elve. A cél, hogy mindenki az életkorának megfelelő nevelést kapjon, hiszen nem jó, hogyha egy osztályon belül akár két év korkülönbség is megjelenik a diákok között – nem ugyanarra van szüksége egy hatéves gyermeknek, mint egy nyolcévesnek. Éppen ezért a tervezet megerősíti azt a gyakorlatot, hogy az óvoda utolsó éve iskola-előkészítő év legyen – ezzel elősegítve azt, hogy minden gyermek időben felkészülhessen az iskolai keretekre. Ugyanis minél fiatalabb korban ismerünk fel egy problémát, annál könnyebb azt kezelni – ha pedig az alapvető készségek elsajátítása nem történik meg időben, az előbb-utóbb még nagyobb lemaradáshoz vezethet. Ennek szeretnénk az elejét venni a gyermekek és családjaik érdekeit szem előtt tartva.

– Milyen számokat mutat amúgy az említett óvodai rendszer?

– Jó úton haladunk: ezerrel több óvodapedagógus, tizenegyezerrel több férőhely van 2010-hez képest és számos új óvoda is épül. A bölcsődei bővítésekre komoly forrásokat szánunk a következőkben is, húszezer új férőhely kialakítása a cél.

– Minap látott napvilágot az OECD felmérése a magyar köznevelésről. Mit olvashatunk ki belőle?

– Többek között azt, hogy a magyar pedagógusoknak kevesebbet kell adminisztrálniuk, kevesebb időt kell fegyelmezéssel tölteniük, mint az OECD- és az EU-átlag. Ez azt is jelenti, hogy többet tudnak a tényleges tanítással foglalkozni. A jelentés alapján nálunk kifejezetten fontos a pontos elvárások megfogalmazása és a mindennapi életből vett szemléltetés alkalmazása. Felkészültségben pedagógusaink meghaladják az OECD-átlagot. Fontos megállapítás, hogy egész Európát jellemző jelenség a pedagógustársadalom elöregedése. Szerencsére a magyar kormány ezt időben felismerte és reagált rá a pedagógus-életpályamodellel, valamint a Klebelsberg Ösztöndíjjal. Egyre több fiatal választja hivatásának a pedagógus pályát, ez jelzi, hogy pedagógusnak lenni egyre vonzóbb. Ezeknek is köszönhetően ma már ott tartunk, hogy az ötven évnél idősebb pedagógusok aránya szempontjából az EU legjobban teljesítő tíz országa közé tartozunk. Például Németországnál is jobban állunk e tekintetben.

– Hogyan alakult az oktatásban résztvevők aránya az elmúlt időszakban?

– Ha az elmúlt évek tendenciáit nézzük, a gimnáziumokban tanulók száma háromezerrel, a sikeres érettségi vizsgát tevőké nyolcszázzal több, és a felsőoktatásba jelentkezőké is nőtt. A felsőoktatási mesterképzésben huszonhat százalékkal többen vesznek részt, mint 2010-ben, az osztatlan képzéseknél ötvenhárom százalékos a növekmény. Nem igaz tehát, amit az ellenzék sugallni próbál, miszerint a kormány nem a tudásra épít. Ráadásul eközben több mint egyharmadával csökkent azok aránya, akiknek van egyetemi záróvizsgájuk, de nyelvvizsgájuk még nincsen, így diplomájukat nem tudják átvenni. Azaz ez a probléma ma már csak a végzettek tizenöt százalékát érinti. Továbbra is a gyermekek, tanulók, iskolai előmenetelének támogatását szeretnék elősegíteni, ezen dolgozunk.

– Azért van még hova fejlődni, hiszen folytatódik a diplomamentő program.

– Természetesen. Ezzel együtt a felsőoktatás megerősítését szolgálja az is, hogy a hallgatói normatívát néhány év alatt jelentősen megemeltük: a jövő évi költségvetésben már százhatvanhatezer forintos összeg szerepel, ami tavaly még száztizenkilencezer volt. Ez negyvenszázalékos bővülést jelent a felsőoktatás finanszírozásában. Az ágazat versenyképességét az is mutatja, hogy 2010 óta negyvenhat százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma. Tehát a külföldi hallgatók bizalma folyamatosan nő a magyar felsőoktatás minősége iránt. Az ellenzék persze emellett arról is mélyen hallgat, hogy a QS legújabb nemzetközi rangsorában a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Corvinus is előkelő helyen szerepel – azaz a magyar egyetemeket világszinten is jegyzik.

– A nemzetközi elismerések kapcsán inkább a CEU-t szokás emlegetni.

– Egészen elkeserítő, hogy a hazai ellenzék ennyire lenézi, lekicsinyli a teljes magyar egyetemi szféra eredményeit. Sok minden van, amire büszkék lehetünk, ez a nemzetközi tapasztalatok, illetve elismerések kapcsán is igaz, s ennek ellenére az ellenzéki politikusok rendre úgy beszélnek a Soros-egyetemről, mint az egyetlen elismerendő intézményről. Nem más ez, mint a Soros-féle hálózat érdekeinek vak kiszolgálása.

– Az ellenzék és szakszervezetek is támadták, ennek ellenére marad a felvételi nyelvvizsgához kötésének jövő évi bevezetése?

– Tekintettel arra, hogy a nyelvtudás egyetemi elvárás – és érezhetően nő a nyelvvizsgával rendelkezők száma is –, ha a kormány visszalépne a 2020-tól kötelező bemeneti követelménytől, akkor az tartós versenyhátrányt okozna például Ausztriával, Németországgal, Szlovéniával és Szlovákiában szemben, ahol szintén ugyanilyen a szabályozás. A döntés 2014 óta ismert, tehát a bevezetését több mint öt év felkészülési idő előzte meg. A felsőoktatásba jelentkezők hetven százaléka rendelkezik a bemenethez szükséges középfokú nyelvvizsgával és több mint hatvan százalék emelt szintű érettségivel, az adatok évről évre javulnak. Mindezzel együtt kevés ország van, ahol annyi támogatást kapnak a fiatalok a tanulmányaik során, mint Magyarországon. Nemcsak a tankönyv és a KRESZ-vizsga jár ingyen, nemcsak az iskolai étkeztetés forrásai bővülnek, hanem az első sikeres nyelvvizsga díját is visszatéríti az állam. Sőt, jövő évtől indul a kétszer kéthetes, külföldi nyári nyelvi kurzus is. Évente száznegyvenezer diák juthat el így külföldre nyelvet tanulni. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a kormány biztosítja. Ilyen lehetőségről a mostani diákok szülei és nagyszülei álmodni sem mertek.