Arató Gergely a DK képviselője felszólalásában a kormány munkahelyvédelmi intézkedéseit kritizálta. – Szép szavakon és statisztikai bűvészkedésen kívül nem számíthatnak az emberek a kormányzatra – mondta a politikus, aki szerint hazugság, hogy ismét el tudtak helyezkedni a munkanélküliek. – Többszázezren vannak akik nem kapnak ellátást az önök rendszerében – mondta Arató Gergely.
Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára
Schanda Tamás szerint hiteltelen Arató Gergely felszólalása, hiszen a baloldal annak idején úgy kezelte a válságot, hogy még több terhet tett az emberek vállára. – Önök válságkezelés címén csak elvettek, és ön személyes szavazatát adta ahhoz, hogy megszüntessék a 13. havi nyugdíjat – vágott vissza az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. – Ön úgy beszél foglalkoztatásról, hogy 12 százalékos munkanélküliséggel adták át a kormányzást – mondta Arató Gergelynek, és kiemelte: a Fidesznek ezt sikerült 3,3 százalékra csökkentenie. Schanda Tamás kitért rá, hogy a DK rendszeresen álhíreket terjeszt a gazdaságról. – Úgy látszik önöknek csak erre futotta – tette hozzá.
********************************************
LMP: a kormány klímapolitikája folyamatos késésben van
Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány alatt sem szabad megfeledkezni a klímaváltozás következményeiről, szerinte azonban a kormány klímapolitikája folyamatos késésben van, egyre nő a szakadék a nemzetközi elvárások és a magyarországi klímacélok között.
Úgy fogalmazott: a kormányoldal „kiherélt klímatörvényt" fogadott el korábban, ezért az LMP kezdeményezi annak módosítását, szigorítva a klímacélokat.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy reagált: a baloldal és a „magát zöldnek nevező" LMP sem szavazta meg a klímatörvényt, amelyet ők nyújtottak be.
Hangsúlyozta: a járvány miatt most olyan helyzetben van Magyarország, hogy szükség van a családok megélhetésének megvédésére, ezért olyan klímacsökkentési célokat kell meghatározni, amelyek a gazdasági realitásokkal is összhangban vannak.
Az egyoldalú kibocsátáscsökkentés jelentős versenyhátrányt jelentene Európában és a világpiacon - figyelmeztetett.