Földi László (KDNP) közölte az Országgyűlésben: pár nap múlva karácsony, hatalmas roham várható az üzletekben, ezért a fogyasztóvédelemre is nagyobb feladat hárul.
Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
A leggyakoribb árucikkeket - így a fényfüzéreket, dekorációkat - minden évben fokozottan ellenőrzik, hogy a biztonsági előírásoknak nem megfelelő termékek kikerüljenek a forgalomból - mondta. Hozzátette: az internetes vásárlásokat is kiemelten kell figyelni.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kiemelte: a fogyasztóvédelem határozott és eredményes fellépése jelzi, hogy az emberek oldalán áll. A cél, hogy csak biztonságos, az előírásoknak megfelelő termékekkel találkozzanak az emberek a kiskereskedelmi forgalomban, ezért folyamatosak az ellenőrzések - mondta.
Kitért rá: a fogyasztóvédelem ott van a leglátogatottabb üzletekben, vásárokban, és ellenőrzik a webáruházakat is.
Az LMP szerint a klímavédelemnek csak vesztesei vannak
Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos múlt heti európai tanácsi ülés után Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelt, Magyarország klímabajnok.
A képviselő szerint ez nem focimeccs, nincsenek győztesek és vesztesek, itt csak vesztesek vannak, a kérdés az, hogy a veszteségeket a következő években mennyire tudják minimalizálni.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki képviselők a klímavédelem területén folyamatosan ostorozzák a kormányt, miközben nem tesznek semmit. Kijelentéseikkel azt palástolják, hogy nincs érdemi javaslatuk és csak kullognak a kormány ezidáig megtett intézkedései után - hangoztatta.
Szerinte az EU által tervezett, 2050-re elérendő karbonsemlegesség Magyarországnak 50 ezer milliárd forintba, azaz évente minden állampolgárnak 170 ezer forintjába kerülne. Közölte, a tanácsi ülésen sikerült elérni, hogy a klímavédelmi szabályokat ne a szegényebb országokkal, emberekkel fizetessék meg.
Elmondta, tavaly nem a kibocsátás, hanem a GDP emelkedett közel öt százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly 0,6 százalékkal csökkent.
Mikor kezdi meg az állam a munkát a Karolina-külfejtés rekultivációja érdekében?
Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte az Országgyűlésben, mikor kezdi meg az állam az érdemi munkát a pécsi Karolina-külfejtés - ami egy hatalmas tájseb" - rekultivációja érdekében. A bányászat már több éve befejeződött - jelezte, hozzátéve, hogy 2018-ban elindult a rekultivációs munkavégzés, de az nem megfelelő mértékű.
Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a tulajdonos szerint a megfelelő ütemben halad a rekultiváció, amit a kormány nevében is megerősít. A tájrendezés első üteme 2018-2022 között zajlik állami közreműködés nélkül, a második ütem pedig majd 2023-2026 között költségvetési forrásból.