Schanda Tamás: A kormány elkötelezett az út- és vasúthálózat fejlesztésében

A kormány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elkötelezett az út- és vasúthálózat, a közösségi közlekedés eszköztárának folyamatos fejlesztésében, ez az ország gazdasági érdekeit, a magyar emberek, családok biztonságát, kényelmét is szolgálja - mondta Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a MÁV-val közösen tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
    
Hozzátette, stratégiai célnak tekintik a vasúti személy- és áruszállítási szolgáltatások színvonalának, hatékonyságának javítását, arra töreknek, hogy az egyre versenyképesebb vasút - összehangolva a buszközlekedéssel - kielégítő szolgáltatási csomagot kínáljon a közösségi közlekedésben.
    
Schanda Tamás elmondta, kiemelten kezelik a közösségi közlekedés, és különösen az annak gerincét adó, környezetkímélő és gazdaságos vasút versenyképességének erősítését az egyéni közlekedési megoldásokkal szemben.
    
Ismertette, 2010 óta Magyarországon az elmúlt évtizedben több mint 1300 milliárd forintból valósultak meg uniós társfinanszírozású vasúti projektek. A tervek szerint további fejlesztésekre a kormány a 2016 és 2024 közötti időszakban összesen mintegy 1800 milliárd forintot fordít a már befejezett, kivitelezés alatt álló vagy előkészületben lévő vasúti beruházásokra.
    
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a szolgáltatásfejlesztéseknek köszönhetően 2019-ben a MÁV-Start nemzetközi járatain 6 százalékkal többen utaztak - mintegy 3,1 millióan -, mint egy évvel korábban. Tavaly a belföldi forgalomban 138 millióan vették igénybe a vasúttársaság szolgáltatását, a vonalak többségén nőtt a forgalom az előző időszakhoz képest, legnagyobb arányban, 22,5 százalékkal a Budapest-Esztergom vonalon, nem sokkal maradt el ettől a Budapest-Kunszentmiklós-Tass és a Budapest-Tatabánya szakaszokon a forgalombővülés.
    
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója - részletezve a fejlesztéseket - többek között rámutatott arra, hogy tavaly megkezdték a Talent motorvonatok felújítását, az osztrák vasúttal közösen végzett munka eredményeként a 10 darabból álló teljes Talent-flotta közlekedni fog az év végétől.
    
A vasúttársaság saját fejlesztésű és gyártású új generációs InterCity kocsijai rendelkeznek európai minősítéssel, 50 százalék feletti magyar hozzáadott értéket jelenítenek meg, 2019 nyaráig 20 darabot, az idén mintegy 50 darabot gyártanak, cél, hogy a következő 4-5 évben lecseréljék a távolsági vasúti közlekedésben az elavult kocsikat ezekre a korszerű eszközökre - mondta Homolya Róbert.
   
Az elnök-vezérigazgató rámutatott arra is, hogy a vontatás korszerűsítéséhez 115 villanymozdony beszerzésére megjelent a közbeszerzés, a vásárlást hitelből kívánják finanszírozni.
    
A Budapesti elővárosi forgalomban hamarosan megjelennek az első emeletes motorvonatok, a tervek szerint 2022-től a fővárosi agglomerációban csak korszerű motorvonatok közlekednek majd - emelte ki a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
    
Homolya Róbert szólt arról, hogy 2019 nagy változása volt a jegyvásárlási szokások átalakulása. A MÁV applikáción értékesített jegyek száma jelentősen nőtt. Tavaly közel 4,6 millió darab belföldi vasúti menetjegyet, bérletet és felárat vásároltak az utasok a MÁV mobil alkalmazáson keresztül.

A kormány célja a szegénység felszámolása

A kormány célja a szegénység felszámolása, és az, hogy egyre többen dolgozzanak, mivel ez jelenti a kiutat a szegénységből - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy 2010 óta a kevesebbet keresők, a minimálbérért és garantált bérminimumért dolgozók bére kiemelkedő mértékben nőtt. A 2010-es kormányváltáskor mindössze 73 500 forint volt a minimálbér, ma 161 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 210 600 forintra nőtt - tette hozzá.
    
Véleménye szerint a minimálbér növekedése európai összevetésben is kiemelkedő, amit azzal indokolt, hogy a 2010-től 2019-ig közzétett adatok alapján nemzeti valutában, valamint vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország érte el a negyedik legnagyobb emelkedést. Ennél jelentősebbet - mint mondta - csak a jóval alacsonyabb bázisról induló Románia, Litvánia és Bulgária tud felmutatni, de a V4-ek közül Magyarország az első.

A tavalyi 8 százalékos minimálbér-emelés EU-s összehasonlításban a kilencedik legmagasabb érték az Európai Unión belül, ráadásul a garantált bérminimum is ugyanennyivel nőtt és idén is 8 százalékkal folytatódik az emelés - tette hozzá.     

Schanda Tamás a béremeléseket összefoglalva ismertette, hogy a bruttó átlagkeresetek 2010-től 2018-ig 63,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 65,5 százalékkal nőttek, reálértékük a kedvezmények nélkül mérve átlagosan 40,6 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével 47,2 százalékkal emelkedett. Az egy gyermeket nevelők reálértéken 45,6 százalékkal, a kétgyermekesek 58,6 százalékkal, a háromgyermekesek 76,1 százalékkal keresnek többet. Beszámolója szerint a fizetések reálértéke a 2010-es kormányváltás előtti nyolc évben, a balliberális kormányok alatt mindössze 13,8 százalékkal nőtt, 2013 elejétől számítva viszont hónapról hónapra folyamatos a bővülés, és csupán 2012-ben nem volt emelkedés.     

Az államtitkár az adatokat értékelve úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni, és azt ígérte, hogy a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével segíteni fogja a további béremeléseket.     Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ismertette, hogy 2010 és 2018 között 31,5 százalékról 18,9 százalékra csökkent a leszakadástól fenyegetettek aránya, vagyis 1,3 millióval kevesebb embert fenyeget a szegénység. Különösen fontosnak nevezte, hogy a szegénységben élő gyermekek létszáma megfeleződött 2010 óta.       

Hozzátette, hogy a további javulást a következő években csaknem 300 hátrányos helyzetű települést érintő programcsomaggal támogatja a kormány. A programok az első körben 31 településre terjednek ki. A Jelenlét program keretében szociális támogatói hálózat épül ki szociális munkások részvételével, akik minden település számára egyedi programokat készítenek.
    
A Magyar Falu program falu- és tanyagondnoki szolgálatra, óvodafejlesztésre, út- és járdafelújításokra, orvosi eszközök beszerzésére nyújtott támogatásokat. A Helybe visszük a szűrővizsgálatokat program keretében 2019 júliusa és októbere között már több mint 2300-an vehettek részt orvosi kivizsgálásban, és több mint 2000 gyermek szemészeti vizsgálatára kerülhetett sor.

Az egészségmegőrzést a multifunkciónális sportpályaépítési program támogatja, biztosítva a lehetőséget minden labdajátékra és más sportfoglalkozásra is.     

Pogácsás Tibor szerint a legnehezebbnek a lakhatási program ígérkezik, de arra számít, hogy gyorsan felépíthető típusházakban olcsón fenntartható lakásokhoz juthatnak a rászorulók. Megállapodás született emellett felsőfokú intézményekkel is arról, hogy gyakornoki programok keretében logopédusokat, pszichológusokat, pedagógusokat küldjenek az érintett településekre - tette hozzá.     

A programokban többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Szent Márton Karitász, a Tutor Alapítvány és az Igazgyöngy Alapítvány vesz részt. A programok kiterjesztéséről és szükség esetén a módosításukról Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott január végi beszámolója alapján dönthet a kormány.     

Az önkormányzati államtitkár azt várja a programcsomagtól, hogy jelentős gazdasági növekedést eredményez a hátrányos helyzetű térségekben és sokaknak segíthet kitörni a szegénységből.