Schanda Tamás: Tíz év múlva legyünk az öt legversenyképesebb ország között Európában!

A kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás pénteken, a Pesti Vigadóban tartott egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásán azt hangoztatta, ennek eléréséhez elkerülhetetlen a minőségi és versenyképes felsőoktatás megteremtésének folytatása.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára köszöntőt mond az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadóján a Pesti Vigadóban 2020. november 6-án. (MTI fotó: Máthé Zoltán)

Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány célja, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter örökségéhez hűen újra korszerűsíteni tudják a magyar felsőoktatást, az egyetemi és főiskolai tanárok elhivatott munkája nélkül ez pedig lehetetlen.
    
Ahhoz, hogy a magyar fiatalok nemzetközi összevetésben is versenyképes tudásra és szakmai ismeretekre tegyenek szert a felsőoktatásban, tanáraik partnersége szükséges - mondta a mintegy 90, kinevezést átvevőhöz fordulva.
    
Közölte, a kormány a felsőoktatási stratégia új perspektívába helyezésekor, annak megfogalmazásakor elsődlegesen a gazdasági és nemzetstratégiai szempontokat vette figyelembe. Ezek között is prioritásnak mondta, hogy a főiskolák és egyetemek hozzá tudjanak járulni a nemzetgazdasági értékteremtéshez és a nemzeti értékek megőrzéséhez.
    
Szerinte ennek köszönhetően a felsőoktatási képzések és a gazdasági intézmények közötti összhang megerősödött, Magyarország felkerült a felsőoktatás nemzetközi térképére. A tehetség és kiválóság előtérbe került, stabilitást, kiszámíthatóságot teremtettek az intézményrendszerben, a bérekben, a hallgatói támogatásokban - mondta.
    
Az eredmények közé sorolta, hogy az Európai Egyetemek Hálózata kezdeményezésben tavaly Magyarország a hatodik legsikeresebb ország lett az Európai Unióban, miután öt magyar részvételű szövetség is támogatást kapott. Hozzátette: idén a 24 nyertes egyetemi szövetségből minden negyediknek van magyar tagegyeteme.
    
Azt hangoztatta, a sikerességhez három dolog kell: lehetőséget teremtő körülmények, lehetőséghez jutó tehetségek és megbecsült oktatók.

Schanda TamásSchanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára és Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (középen, b-j) egyetemi és főiskolai tanári kinevezéseket ad át a Pesti Vigadóban 2020. november 6-án. (MTI fotó: Máthé Zoltán)
    
Az államtitkár az elsőre utalva azt hangoztatta: az intézményi átalakítások célja kivétel nélkül a versenyképesség növelése. Hozzátette: hatékonyabb intézményi struktúrát alakítottak ki 2016 óta, ennek keretében indult el az egyetemek modellváltása.
    
Közölte, a jövő héten nyújtják be az országgyűlésnek egy újabb intézmény, a Szent István egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslatot.
    
Szerinte az új működés forma nagyobb szabadságot garantál az intézményeknek, mert jelentős fejlesztési forrásokhoz juthatnak, rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdaság igényeire. Az új modell szabadabb, felesleges szabályoktól mentesebb működést tesz lehetővé, és több energia és figyelem juthat az értékteremtő munkára tette hozzá.
    
Közölte, a kormány bízik abban, hogy a most még a modellváltás ellen harcolók is élni fognak a lehetőséggel, és belátják a szemléletváltás hasznosságát, és élnek a biztosított lehetőségekkel.
    
Schanda Tamás a kormány nevében megköszönte, hogy a tanárok a koronavírus-járvány időszakában is a legnagyobb hatékonysággal látják el feladatukat. Elismeréssel szólt arról, hogy a felsőoktatási intézmények rövid idő alatt képesek voltak működőképes megoldásokat találni a versenyképes tudás átadásához, és hogy a nehéz helyzetben is sikerült a hallgatók érdekeit a középpontba helyezniük.
    
Hozzátette: ismét szükség van arra a kreativitásra és rugalmasságra, amely az első hullámban jellemezte a felsőoktatási intézményeket. Közölte, az egyetemek maguk döntenek az oktatás rendjéről, és minden intézménynek egyedileg kell felmérnie, milyen módon óvhatja meg a hallgatók és oktatók egészségét a jelenlegi körülmények között.