Semjén Zsolt: Nem fogjuk a II. világháború, a világégés előkészítőit ünnepelni

Magyarország abban érdekelt, hogy a legkorrektebb viszonyt alakítsa ki Ukrajnával, hazánk elsőként ismerte el az ország függetlenségét, és mindig segítette a bajban. Ennél többet már nem lehet tenni Ukrajnáért – nyilatkozta  a Pesti Srácoknak Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülése alkalmával tartott sajtótájékoztatót követően.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a Porosenko-kormány totális gazdasági, szociális, társadalmi, politikai csődbe vitte Ukrajnát, és hogy erről a választások közeledtével eltereljék a figyelmet, mindent megtesznek, hogy a magyar kisebbség ellen uszítsák a közvéleményt. A Pesti Srácok.hu-nak az I. világháború lezárására emlékező ünnepséggel kapcsolatban Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „nem fogjuk ünnepelni a győzteseket, akik ráadásul szörnyű jogtiprásokat követtek el, ezáltal előkészítői lettek a II. világháború borzalmainak is”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2018. november 15-én. (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)

A kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten. A kárpátaljai helyzetre utalva kijelentette, nincs hova hátrálni e téren. A sajtótájékoztatót követően Semjén Zsoltot arról kérdezte a Pesti Srácok, vannak-e még további lehetőségei a magyar diplomáciának Ukrajnával szemben; igazak-e azon orosz sajtóértesülések, hogy a magyar fél autonómia-javaslattal állna elő; illetve, hogy miért nem képviseltette magát a magyar kormány az I. világháború lezárását ünneplő, európai szintű megemlékezésen.

Porosenko totális csődbe vitte Ukrajnát

A Pesti Srácoknak elsőként Orbán Viktornak a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén elhangzott beszédére utalva felidézte, a magyar miniszterelnök szerint a magyar kormány kimerítette diplomáciai lehetőségeit a nacionalista ukrán vezetéssel szemben. A kijelentéssel kapcsolatban arról érdeklődtünk, eszerint a kárpátaljai magyarságnak nem maradt más választása, mint összeszorított fogakkal tűrni, és reménykedni abban, hogy az ukrán választások valamiféle változást hozhatnak majd.

Semjén Zsolt válaszában hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarságnak azt kell látnia, hogy van egy ukrán rögvalóság, egy ukrajnai politikai realitás, ugyanakkor van egy feltétlen támogatás, amelyre Magyarország részéről számíthatnak. Mint kifejtette, a Porosenko-kormány totális gazdasági, szociális, társadalmi, politikai csődbe vitte Ukrajnát. Az ukrán elnök országlása alatt elvesztették Ukrajna legértékesebb területeit, belebonyolódtak egy vesztes háborúba, és úgy eladósodtak az IMF irányában, hogy az unokáik sem fogják tudni visszafizetni a kölcsönöket.

Semjén Zsolt szerint erről a totális csődről a nacionalista ukrán vezetés úgy próbálja elterelni a figyelmet, hogy kardcsörtető, soviniszta, militáns politikát folytat. Emiatt úgy vélte a választási időszak alatt, és amíg ez a kormány van Ukrajnában, addig a politikai realitás sajnos az, hogy ez az áldatlan állapot nem fog változni, és abban is csak reménykedni lehet, hogy rosszabbodni már nem fog. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hangsúlyozta, az új ukrán kormánnyal megpróbálják „újragombolni a mellényt”, hiszen Magyarország abban érdekelt, hogy a legkorrektebb viszonyt alakítsa ki Ukrajnával.

Az ukránok nem szólhatnak egy szót sem

Semjén Zsolt hangsúlyozta, fontos, hogy a kárpátaljai magyarság érezze és tudja, hogy Magyarország és a teljes magyar nemzet mögöttük áll. Hozzátette, az ukránok „egy szót nem szólhatnak”, hiszen Magyarország mindig kiállt Ukrajna függetlensége mellett.

Antall József miniszterelnöksége óta, saját, jól felfogott érdekünktől vezérelve az a magyar álláspont, hogy az orosz birodalom – bárhogy hívják – és a Nyugat között – amit most éppen Európai Uniónak hívnak – legyen egy ütköző állam. Ezért is ismertük el elsőként Ukrajna függetlenségét – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta, ha Ukrajna bajban volt, Magyarország mindig segített, akár árvízről, akár újjáépítésről, akár a pénzhiány miatt kifogyó oltóanyag biztosításáról volt szó a járványok idején. Hozzátette, a kelet-ukrajnai konfliktusban megsérült katonák magyar kórházakban gyógyulhattak, és a nehéz sorsú ukrán gyerekek is üdülhettek a magyar táborokban.

Ennél többet már nem lehet tenni Ukrajnáért – hangsúlyozta. Mint megjegezte, a segítségnyújtással párhuzamosan a magyar kormány azt is nyilvánvalóvá tette, hogy megvédi a magyar kisebbség érdekeit, ennek pedig legfőbb diplomáciai eszköze Ukrajna NATO- és uniós csatlakozásának akadályozása mindaddig, amíg a jogfosztást nem szüntetik meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, az az ország, amely nem tartja tiszteletben a szerzett jogokat, a saját alkotmányát, a magyar-ukrán alapszerződést és az Európában elfogadott kisebbségi jogvédelmet, az ne akarjon NATO-, vagy EU-tag lenni.

Nyilvánvaló a szándék, el akarják üldözni a magyarságot Kárpátaljáról

A miniszterelnök-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a kormány megduplázta az ott élő tanárok, lelkészek és orvosok fizetéskiegészítését célzó költségvetési támogatást, hogy a kárpátaljai magyarok ne maradjanak magyar orvos, tanár, lelkész nélkül. Ugyanakkor kiemelte, a Magyar Diaszpóra Tanács abból a szempontból is jelentős, hogy általa a világ magyarsága mozgósítható.

Így a lehető legtöbb fórumon magyarázhatják el, milyen jogfosztást szenvednek el a kárpátaljai magyarok csak azért, mert magyar iskolába járnak, magyar nyelven akarnak beszélni. Emellett azt is nyilvánvalóvá tehetik, hogy a magyar kormány azért blokkolja a csatlakozási tárgyalásokat, mert nem maradt más eszköze Ukrajnával szemben. Csak így érhető el, hogy befejeződjön a magyar kisebbség jogfosztása, és így védhető ki az a nyilvánvaló szándék, hogy elüldözzék őket Kárpátaljáról.

Nem fogjuk Magyarország megnyomorítóit ünnepelni

Portálunk a diaszpóramagyarság érdekérvényesítő szerepére utalva felidézte, az ellenzéki sajtóban megfogalmazott vádak szerint a magyar kormány hibát követett el azzal, hogy nem vett részt az I. világháború lezárását ünneplő megemlékezésen. Az indoklások szerint ugyanis ez alkalmat szolgáltathatott volna arra, hogy az elszakított területek magyarságának tragédiájával szembesítsék Európa vezető politikusait.

Semjén Zsolt válaszában elöljáróban is hangsúlyozta, ezek a kritikák a nonszensz kategóriájába tartoznak, amelyekre nem érdemes semmit mondani. Mint kifejtette, „senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kisebbségi magyarság képviselete azon múlik, hogy a magyar kormány részt vesz-e egy I. világháborús ünnepségen”. Úgy fogalmazott, mi nem fogjuk ünnepelni a győzteseket, akik ráadásul szörnyű jogtiprásokat követtek el, ezáltal előkészítői lettek a II. világháború borzalmainak is.

Hozzátette, mindenkinek látnia kell, hogy Adolf Hitler felemelkedése és a Szovjetunió létrejötte nagyon szoros összefüggésben áll a Versailles-i és a trianoni békeszereződések megkötésével. Semjén Zsolt úgy vélte, ha Németországot nem alázzák meg, nem jogfosztják, és nem teszik tönkre, nagy valószínűséggel Adolf Hitlernek sem lett volna lehetősége a hatalom megszerzésére, és az emberiség nagyon sok szenvedést megspórolhatott volna magénak.

A miniszterelnök-helyettes szerint az I. világháború lezárása örvendetes abból a szempontból, hogy véget ért egy borzalmas háború. Ez azonban nem változtat azon, hogy szétdarabolták és tönkretették Magyarországot. Megjegyezte, a határon túli magyarság érdekérvényesítésének ezer és ezer fóruma van, amelyekkel mind él is a kormány.

Nem vagyunk másodrangú uniós polgárok

Semjén Zsolt a Pesti Srácok kérdésére cáfolta azokat az orosz, diplomáciai forrásokra hivatkozó sajtóértesüléseket, amely szerint Magyarország autonómia-javaslattal állna elő az ukrán féllel folytatott tárgyalásokon. Mint a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyar kormány elvi alapon autonómiapárti, de ezeket a törekvéseket az adott nemzetrésznek kell kidolgoznia. Mint fogalmazott, „nem Budapestről mondjuk meg, hogy egy kisebbség akarjon-e autonómiát, és milyet”. Ugyanakkor Semjén Zsolt hangsúlyozta, ezek a kisebbségi törekvések nem tehetőek függővé attól, hogy ez a többségi nemzetnek államnak tetszik-e vagy sem. Mint kifejtette, az EU-ban az autonómia bevett gyakorlat.

Ha lemondanánk arról, hogy vannak olyan jogok, amelyek az EU-ban másnak járnak, nekünk meg nem, ezáltal azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi népnél, és másodrangú uniós polgárok vagyunk – jelentette ki, hozzátéve, “minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő, és minden, ami attól távolodik, az nemzetvesztő”.