A beszélgetés első felében olyan kérdések kerültek szóba, amelyek arra vonatkoztak, hogy Szijjártó Péternek mit jelent a kereszténydemokrácia 2023-ban, vagy éppen az, hogy lehet-e a mai fiatalok számára is vonzó ez a politika irányzat, majd a későbbiekben az aktuálpolitikáról is szó esett.

A külügyminiszter elmondta, hogy számára már a fidelitasos korában is fontos volt, hogy legyen egy szövetségük az IKSZ-szel, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel, ugyanis „egy alapvetően vallásos, katolikus, mondhatni egyházias közegből” jön.

Engem mindig is szigorúan vallásos módon neveltek, tehát a gyerekkoromban sem volt az kérdés, hogy pénteken hittanra megyünk, szombaton/vasárnap templomba megyünk, aztán a bencésekhez járok gimnáziumba.

Teltház a Veritas Történetkutató Intézetben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség által szervezett első Kerkai Jenő Esten.

Bár riadalmat kelteni nem akart, azt azért kifejtette, hogy reálisan nézve az idei év forgatókönyveit, az várható, hogy nem lesz könnyebb, mint a tavalyi, ugyanis rendre kiderül, hogy azt a válságot, amiről azt hittük, hogy már ennél nehezebb nem lesz, mindig meghaladja a következő – ekkor van arra szükség, hogy az iránytű jó irányba mutasson, hogy ne tévesszük el az utat.

„Amikor igazán nehéz kérdések, helyzetek vannak, dilemmák vannak, akkor mindig a kereszténységhez, a keresztény értékekhez kell viszonyulni, annál kell lehorgonyozni.”

“Ha olyan döntéseket hozunk, amelyek kiállják a kereszténydemokrácia, a kereszténység, a keresztény megközelítés próbáját, akkor egészen biztosan nem tévedhetünk nagyot. Tehát a keresztény értékekhez való ragaszkodás, a kereszténydemokrácia mint politikai irányzat erősítése 2023-ban is rendkívül fontos lesz” – emlékeztetett.

A tárcavezető arról is ejtett pár szót, hogy bár az általános vélekedés az, hogy a fiatalokat egyáltalán nem érdekli a vallás, neki más most a tapasztalata, ugyanis úgy látja, hogy míg 10-12 évvel ezelőtt az adventi rorátékon tényleg nagyon kevesen voltak, ráadásul többnyire idősek, addig legutóbb tele voltak a templomok, ráadásul fiatalokkal, családokkal és gyerekekkel is – még reggel hatkor is.

„Nekem a tapasztalásom az , hogy ma Magyarországon a keresztény értékrendhez, a kereszténységhez, a keresztény hithez való ragaszkodás a fiatalok körében egyre nagyobb teret hódít. Persze ezt a mainstream nem akarja látni. A mainstream azt akarja, hogy arról szóljon minden, hogy minden, ami konzervatív, minden, ami a valláshoz kötődik, minden, ami keresztény, az lefele ível, annak a népszerűsége már a múlt, és igazából, ami újszerű, ami mainstream, az a menő, és a fiatalok is ezt gondolják.

Szerintem nem ez az igazság, tehát ha valaki nem a percepcionális szintet, hanem a valóságot nézi, akkor hála a jó Istennek, az látszik, hogy a kereszténységhez, a keresztény értékekhez, a hithez való ragaszkodás egyfajta reneszánszát éli”

 

– véli Szijjártó Péter.

Majd kitért arra is, hogy mi a helyzet a politikában, és felidézte, hogy mit tanult meg a bencés atyáktól arról, hogy milyen a jó keresztény ember a közéletben:

„A politikában szerintem nekünk nem szabad visszahúzódónak vagy túlságosan szelídnek lenni akkor, amikor az értékeink képviseletéről van szó. Mert világosan látszik, hogy a mainstream, az erőszakos szekularizáció, a hit erőszakos háttérbe szorítása, és annak képviselői nagyon hangosak, nagyon bátrak és nagyon büszkék. Nekünk is hasonlóan kell eljárni. Még emlékszem arra, amikor a bencéseknél azt mondták nekünk az atyák, hogy a jó keresztény emberben van igyekezet, van szándék, vágy, hogy részt vegyen a körülötte lévő világ alakításában, és nem az a jó keresztény, aki homokba dugja a fejét és csak a maga kis mikrokörnyezetére koncentrál, hanem aki nyitott a világra, és a világ jobbá tételét is a zászlajára meri tűzni” – tette hozzá.

Földi-Kovács Andrea kérdésére válaszolva reagált arra az ügyre, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt éppen rorátéról kijövet állította meg egy újságíró, és elmondta, úgy véli, szerinte egy-két hittanóra nem ártana egyes újságíróknak sem, és a lelki üdvükre válna azoknak a templom közelsége, akik ilyen helyzetben kérdeznének. Hozzátette, hogy 10-12 éve az ilyen még elképzelhetetlen volt, de mára már, úgy tűnik, ezek az erkölcsi visszatartó gátak leomlottak.

Ezek után pedig rátért a külpolitikai kérdésekre, és a szomszédban zajló háborúhoz kötődő tárgyalások kapcsán elmondta, hogy egyik fél sem akar engedményeket tenni, ugyanis „senki nem akar gyengének látszani. Persze kérdés az, hogy mi vagy ki a gyenge. Mert szerintem az az erős, aki most tud egy olyat lépni, ami akár a saját gyengeségéről állíthat ki egy képet egy rövid időre, de hosszú távon az jelenti a megoldást. Tehát szerintem, ha valamelyik fél azt mondaná, hogy én készen vagyok leülni feltételek nélkül tárgyalni, akkor a másik nem nagyon lenne abban a helyzetben, hogy azt elutasítsa. De egyelőre egyik fél részéről sem látszik annak a szándéka, hogy ezt a mondatot elmondja”.

Felidézte azt az esetet, amikor november közepén rakéta csapódott be Lengyelországban, és fennállt annak a kockázata, hogy eszkalálódik a háború. Akkor kiderült, „hogy a vörös vonal előtt a felelősségteljes politikusok meg tudják őrizni a józan eszüket, de vannak közöttünk olyan sötét erők a világ nyilvánosságában és az európai politikában is, akiknek egyértelműen a céljuk és a szándékuk ennek a háborúnak az eszkalálása. Ők lebuktak, és világossá vált a létezésük”.

Az első Kerkai Jenő Est folyamán Szijjártó Péter külügyminiszter Földi-Kovács Andreával beszélgetett aktuálpolitikai kérdésekről, és a kereszténydemokráciáról.

A beszélgetés végén kitért arra a kérdésre is, ami mindenkit foglalkoztat: mi a helyzet az energiaellátással Európában, de elsősorban Magyarországon.

„Az a megfigyelésem van az elmúlt hónapokban, hogy a tízmillió szövetségi kapitány országából a tízmillió energetikai szakértő országa irányába kezdünk el mozogni” – kezdte Szijjártó Péter, majd emlékeztetett, hogy az, hogy az ipar, a gazdaság gázfelhasználása egyes helyeken 20 százalékkal csökken, az nem azt jelenti, hogy ezt kiváltották nap-, szél- és vízerőművekkel, hanem azt, hogy recesszióban van a gazdaság.

„Tényleg ezt akarjuk Magyarországon is?” – tette fel a kérdést.

Elmondta, hogy többen jelezték decemberben, amikor beszakadt a gáz ára, hogy most kell gázt venni.

Tudni kell, hogy a gáz ára azért megy le, mert nem tud senki venni, hiszen ilyenkor, „az év ezen időszakában tele vannak a földgáztárolók, tehát nincs hova tenni. A gázvezetékek és interkonnektorok kapacitása le van foglalva, mert megy a kitárolás, tehát nem tudod min keresztül vinni a gázt.

 

Persze, hogy lemegy a gáz ára, mert ha nem akar senki gázt venni, akkor mitől lenne magas? Majd amikor akarnak venni, akkor meg magasabb lesz. Ez sem egy újkeletű dolog”.

Csoportkép készül a Kerkai Jenő Estről. Balról jobbra az első sorban: Nacsa Lőrinc, Szijjártó Péter, Illés Boglárka, Harrach Péter és Földi-Kovács Andrea.

A beszélgetés után a külügyminiszter nem menekülhetett, ugyanis többen megrohamozták, hátha lehet vele közös képet készíteni, és készséggel teljesítette is a kívánságokat. Az est hátralevő részében a Messessippi zenekar előadását hallhattuk, és lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre egy szendvicsvacsora mellett. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a jövőben is tervezi hasonló estek szervezését, bízva a sikeres folytatásban.