A magyar kormány számára fontos a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának támogatása, és e téren mérföldkő a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény, mely kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő nemzettársakért - mutatott rá Szili Katalin.

Hozzáfűzte, az, hogy az alkotmányban a korábbi „felelősséget érez” kifejezést a „felelősséget visel” megfogalmazásra cserélték, az elmúlt tizenöt esztendőben gazdasági támogatásokban, a kulturális élet megőrzésében, hagyományőrzésben egy új perspektívát, új lehetőséget teremtett.

A kereszténydemokrata politikus köszöntötte a jelenlévőket Székelyföld fővárosában, és a Határok és kapcsolódások térben és időben alcímű konferencia fontosságát hangsúlyozta. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciasorozata hagyománnyá vált, és egy rendkívül jó hozzáadott érték ahhoz, amit úgy nevezünk, hogy nemzetpolitika - jelentette ki.

A konferencia interdiszciplináris jellegét hangsúlyozva Szili Katalin a rendezvényt a közös főzéshez hasonlította, ahol mindenki hozza a saját tudományterületén felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot, és ezt próbálják „közös nevezőre hozni”, stratégiává alakítani.

Utóbbit különösen időszerűnek nevezte, rámutatva: 2025-ben elmondhatjuk, hogy a 21. század „egynegyedét már végigéltük”. A 20. században mindenki a 21. századtól várta a dolgok jobbra fordulását, majd a rendszerváltáskor azt gondolta, hogy a politikában is megoldódik minden. Ez nem következett be – mondta, példaként a székelyföldi önrendelkezési igényt említve.

Az EU-csatlakozás időszakát is felidézte, amitől mindenki a határok megszűnését, a tömbmagyarság és a szórvány problémáinak megoldását várta.

Rámutatott: a konferencia jó lehetőség annak számbavételére, hogy ezen elvárások közül mi oldódott meg, és melyek a további kihívások. Jó alkalom a gazdasági, társadalmi, szociális, ökológiai, kulturális, identitási kérdések összekapcsolására, és a válaszkeresésre: mi az, ami a Kárpát-medencei magyarság számára „új lendületet, új receptet” adhat a következő 25 évre - tette hozzá.

Szili Katalin szerint a jövő vonatkozásában az identitás kérdésével, a helyi, a regionális, a nemzeti identitás, valamint uniós polgárként az európai identitás jövőbeli alakulásával is foglalkozni kell. A jövő legfőbb kihívásai között a demográfiai helyzetet, a gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítését, a digitális korszak kérdéskörét és a mesterséges intelligencia térnyerését említette.

Az európai uniós kihívások között a migráció és a háború kérdésére hívta fel a figyelmet. Előbbi kapcsán elmondta: 2014-ben Európában tizennégymillió polgár volt, akinek nem volt európai állampolgársága, ez a szám 2024-re 29 millióra nőtt. Rengeteg a teendő – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a felvetett kérdésekre közösen kell választ adni, elkészíteni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésének stratégiáját.

A magyar tudomány napja alkalmából megrendezett székelyudvarhelyi konferencián pénteken és szombaton tizenöt szekcióban több mint száz előadás hangzik el, valamint kerekasztal- és pódium-beszélgetések is lesznek.