KDNP: megvédtük a magyar emberek biztonságát


Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Szászfalvi László (KDNP) 2016 eseményeit visszaidézve az egyik legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy a kormány megvédte a magyar emberek biztonságát, ami alapot ad annak, hogy stabil politikai, gazdasági és a költségvetési keretek között fontos társadalompolitikai célokat valósítsanak meg. Kiemelte a foglalkoztatottság növekedését és a munkanélküliség csökkenését, a reálbérek emelkedését és az életpálya programok bevezetését. A KDNP számára fontos intézkedések között említette a munkahelyvédelmi akciót, a családtámogatási intézkedéseket, a családi csődvédelem bevezetését, az árubemutatókat szigorító szabályozást és a keresztényüldözés elleni javaslatot.

Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy 18 éves rekordot döntött Magyarország az egy házaspárra eső gyermekszám tekintetében, valamint a nők foglalkoztatása is rekordszinten áll a rendszerváltozás óta. Kiemelte azt is, hogy évről évre csökken a nélkülözésnek kitettek és a mélyszegénységben élők száma.


Fidesz: jövőre is emelkednek a fizetések az egészségügyben

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a jövő évi egészségügyi béremeléseket ismertette, jelezve, az a céljuk, hogy az ezen a területen dolgozók a következő években is léphessenek előre. Közölte, szakdolgozók esetében négylépcsős, 2019 tartó béremelés lesz, a dolgozók bére a program végére átlagosan 65,5 százalékkal nő. Ismertetése szerint a rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal nő. Hozzátette: a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek bére idén 107 ezer, jövő novemberben 100 ezer forinttal nő. Jelezte, a mozgóbérelemek is emelkednek.

Rétvári Bence azt mondta, a pedagógus-béremelés után a kormány eldöntötte, minden más ágazatban, ahol lehetősége nyílik rá, béremelési programokat indít. Az egészségügyben ez 97 ezer embert érint – mondta.


Településkép védelme

Államtitkár: ésszerű keretek közé kell szorítani a reklámokat

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: a törvényi szabályozás éveken keresztül a gazdasági és a fogyasztóvédelmi szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét, ennek eredménye, hogy a gazdasági érdekek és a reklámpiac átvette a településképi tervezést, az ő igényeik alakították a települések arculatát. Ugyanakkor – folytatta – a településképi törvény elfogadásával ez a helyzet alapvetően megváltozott, mivel a törvény eszközöket adott a települések kezébe a „látványkörnyezet formálásához", és a helyi önkormányzatokra bízta a reklámokra vonatkozó követelmények meghatározását. Rámutatott: tekintettel arra, hogy a tárgykör az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal közvetlen kapcsolatban áll, annak szabályozása nem adható át az önkormányzatok hatáskörébe, így a reklámokra, a reklámhordozókra és a plakátokra vonatkozó szabályozás pontosítása és kiegészítése vált szükségessé.

Csepreghy Nándor jelezte: a törvény nyári hatályba lépése óta a Miniszterelnökség folyamatosan egyeztetett a szakmai és a érdekképviseleti szervezetekkel. Közölte: a javaslat elsődleges célja a reklámelhelyezés és a településkép-védelem szerteágazó szempontrendszerének összehangolása, a reklámtevékenység és a közösségi érdekek álláspontjának közelítése, valamint a településképet kedvezőtlenül befolyásoló reklámeszközök ésszerű keretek közé szorítása. A részletszabályokat kormányrendeletben, a helyi specifikációkat pedig az önkormányzatok településképi rendeletében határozzák meg. Az is cél, hogy a folyamat eredményeképpen „a települések életében az esztétikus, harmóniát sugárzó és biztonságos környezet értéknövelő tényezőként jelenjen meg" – ismertette az államtitkár.

Elmondta: rögzíteni javasolják, hogy a településkép fokozott védelme érdekében a közterületről látható reklámhordozó és reklám a település értékeit, építészeti arculatát aránytalanul nem sértheti, mérete és mennyisége településképi szempontok szerint ésszerű kell, hogy legyen. A javaslat a fokozott védelem alatt álló területeken, például világörökségi, műemlékvédelmi, természetvédelmi és NATURA 2000-es területen tiltja reklámhordozó és reklám nem elhelyezését. Emellett kimondja, hogy a reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető, és magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi rendelet eltérően nem rendelkezik – ismertette az államtitkár.


Fidesz: vissza kell szorítani a vizuális környezetszennyezést

László Tamás, a Fidesz-frakció vezérszónoka szerint az életminőséget is befolyásolja a települések külső képének esztétikai minősége, mára azonban a „vizuális környezetszennyezés fogalmát" is a kimeríti a reklámok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kezdeményezés nem egyedülálló a világban, hiszen 2006-ban például a brazíliai Sao Paolo kezdett bele egy olyan programba, amelynek eredményeképpen 15 ezer órásplakátot távolítottak el a városból, de az európai országok közül például Franciaországban a műemléki területeken tiltják a reklámok elhelyezését, Barcelonában pedig övezetenként szabályozzák a reklámhordozók megjelenését.

Kiemelte: kiemelt védettséget kapnak a világörökségi helyszínek, a történelmi emlékhelyek, a temetők, a régészeti érdekű területek és a természetvédelmi területek, ugyanakkor a javaslat nem érinti a közutak környezetében elhelyezett reklámokra vonatkozóan, közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket. Elmondta azt is: a javaslat a törvényi és rendeleti szintű szabályok megszegésének szankcionálására külön bírságot intézményesít.


A közteherviselésről és az állami szervek feladatellátásáról

NGM: az adóelkerülők elleni harcot segíti a javaslat

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosítását kezdeményező előterjesztést ismertetve közölte: mind a kormány, mind a nemzetközi szervezetek harcot hirdettek az adóelkerülők, az offshore-lovagok ellen. Ezen harc jövőre új szakaszba lép, új eszköze lesz az OECD által kidolgozott automatikus információcsere, amelyet többoldalú megállapodás biztosít. Első alkalommal erre jövő szeptember végéig kerül sor az új, vagy a már meglévő magas értékű egyéni számlák esetében. Jövőre tehát több mint hetven országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz – közölte.

Az államtitkár kifejtette: az adóhivatal elemzői a külföldi nagy értékű számlák adatait összevethetik a hazai adatokkal, így kiszűrhetőek, akik az itthon keletkezett jövedelmük után nem fizettek közterhet. A NAV számukra akár 200 százalékos bírságot is kiszabhat, vagyis jövőre már nem lehet de nem is érdemes eltitkolni a külföldi számlák egyenlegét – mondta. Ha a magánszemélyek még az átadás előtt megjelenítik kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből vagy vállalkozásból származó eltitkolt jövedelmüket, 10 százalékos adófizetés mellett mentesülnek a jogkövetkezmények alól. Mindennek feltétele, hogy az érintett a NAV által megjelölt bankszámlára jövő június végéig befizesse a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százalékos adót - ismertette Tállai András.

Beszámolt arról is: a módosítás arra is lehetőséget ad, hogy a féléves átmeneti időszakban magánszemélyek kedvezményesen szerezzenek legalább 10 százaléknyi részesedést vállalkozásban. Bizonyos feltételek mellett nem kell adót és közterhet fizetni, így ez az összeg is a vállalkozás növekedésére fordítható – mutatott rá Tállai András. Hozzátette: a javaslat emellett a sportszervezetek önállóságának tiszteletben tartása mellett a sport céljainak hatékonyabb elérését kívánja elérni az állami szervek és a sport világa közötti együttműködés, a szervezeti átjárhatóság megteremtése révén.


Fidesz: bővül az igazságos közteherviselés

Riz Gábor (Fidesz) szerint az igazságos közteherviselés eddigi gyakorlatát tovább kell bővíteni azon offshore cégek felé, amelyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet és jövedelmük egy részét szabálytalanul kivezetik az adózás alól. Közölte, a kormányzat „utolsó esélyként" biztosítja a lehetőséget a külföldi bankszámlán levő vagy más módon eltitkolt jövedelmek tulajdonosainak, hogy 2017. június 30-ig bevallják és befizessék a törvény által előírt 10 százalékos közterhet. Mindezzel párhuzamosan megszűnik a stabilitási megtakarítási számla – ismertette.

Kitért arra is, hogy egy OECD-megállapodás révén 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar számlatulajdonosokról információ a hatóságokhoz, így könnyebben kiszűrhetőek lesznek azok, akik jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. Hozzátette: az adóhatóság az eltitkolt adó mellett adóbírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki rájuk. Riz Gábor a törvényjavaslat azon rendelkezéséről, miszerint politikai vezető is lehet sportvezető, azt mondta, olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely bővíti az állam szervei és a sport világa közötti együttműködést.


A KDNP támogatja a javaslatot


Hargitay János, a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető alelnöke

Hargitay János (KDNP) szerint az előterjesztés legkevésbé lényeges része a sportvezetőkkel kapcsolatos szabályozás. Az offshore cégekre vonatkozó kezdeményezést üdvözölendőnek nevezte, ezektől a magyar piac is tisztább lehet szerinte. Mint mondta, ez a kiskapu eddig is megvolt, most másként működik majd ez a lehetőség, 10 százalékos adóval legalizálhatják a jövedelmeket. Vagy megszerezzük ezt a jövedelmet a költségvetésnek, vagy egy életre veszni hagyjuk – mondta, közölve azt is, 10 milliárdokról lehet szó.

Szólt arról is, hogy a törvénymódosítás azon cégeket is segíti, amelyek hirtelen növekedésnek indulnak, de nincs pénzük tőkebevonásra, ezért részesedésük egy részét értékesítik. Mint mondta, az az érdekük, hogy ezek a cégek a magyar piacon magyar ellenőrzés alatt működjenek, ezért szerezhetők meg átmenetileg ezek a részesedések kedvezménnyel.


Tállai: nem összeférhetetlen az államtitkári poszt a Mezőkövesd vezetésével

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva közölte: nem összeférhetetlen az államtitkári posztja a Mezőkövesd FC vezetésével, hiszen társadalmi megbízatásban végzi utóbbit, amire a jogszabályok eddig is lehetőséget adtak.

Ugyanakkor jelezte: a javaslat szerint a jövőben munkaviszonyban és egyéb megbízásos jogviszonyban is elláthat majd politikai vezető ilyen posztot. Még Fideszt sem alapították meg, amikor már ő már a mezőkövesdi sportért dolgozott – jelezte.

Az elnöklő Sneider Tamás a vitát lezárta és szünetet rendelt el; az Országgyűlés munkája 14 órakor határozathozatalokkal folytatódott.


Határozathozatalok

Adatbázis készül a nem tisztességes online kereskedőkről

A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére. A 177 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott változtatás értelmében a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el. A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.


Emelkedik a polgármesterek díjazása

Az Országgyűlés megemelte a települési polgármesterek díjazását. A képviselők 180 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett fogadták el az önkormányzati törvény ezt tartalmazó módosítását a belügyminiszter kezdeményezésére. A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják. Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá.


Szigorították a plakátelhelyezés szabályait

A parlament kivételes eljárással törvényben határozta meg a közterületi reklámhordozók elhelyezésének alapvető követelményeit, továbbá felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására és betartatására. A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére. Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat.


Utoljára pótolható a külföldre menekített jövedelmek utáni adózás

Kivételes eljárással jövő nyárig utolsó esélyt biztosított a törvényhozás a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek, továbbá lehetővé tette, hogy politikai vezetők sportszövetségek irányításában is részt vegyenek. A képviselők 122 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításait a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére. A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.


Egy évvel meghosszabbították a zártkerti ingatlanok átminősítését

Egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította a parlament a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alól kivett területté minősítésének lehetőségét. Az erre vonatkozó kormánypárti javaslatot 148 igen, 4 nem és 28 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés. Font Sándor (Fidesz) előterjesztőként korábban azzal indokolt, hogy a zártkertek mezőgazdasági művelési ágba tartoznak, ezért adásvételükre a földforgalmi törvény szabályai vonatkoznak. Hozzátette, hogy a kis területű ingatlanoknál azonban nem kell megkövetelni ezt az eljárást, így 2015. májusa óta lehet kérni a mentesítést. Azóta 86 ezren éltek ezzel, azonban 1 millió 100 ezer bejegyzett zártkert van, ezért szükséges a 2016. december 31-én lejáró határidő meghosszabbítása – magyarázta. A jogszabály szigorítást is tartalmaz a szőlőterületek védelme érdekében, e szerint csak olyan ingatlant lehet kivonni a művelés alól, ahol korábban kivágták az ültetvényt.


Harmincezer fölé emelkedhet a honvédség létszáma

Az Országgyűlés módosította a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló parlamenti határozatot, így a katonaságnál engedélyezett státuszok száma 29 700-ról 31 080-ra emelkedik. A képviselők 147 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter javaslatát, amely a tiszti létszám változatlanul hagyása mellett az altiszti- és legénységi állományt növeli. A parlament emellett a honvédelmi törvényhez kapcsolódó több törvénymódosítást is elfogadott, ugyancsak Simicskó István kezdeményezésére. A változtatások egyikének értelmében a honvédelmi ágazati pótlékot is bele kell számítani a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának alapjául szolgáló illetményalapba.


A bölcsődei ellátással kapcsolatban módosított törvényt a parlament

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály és más törvények módosításával a parlament több változtatást is jóváhagyott a bölcsődei ellátással összefüggésben, így például azt, hogy kik élveznek előnyt a felvételnél. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előterjesztését 148 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A törvénymódosítás értelmében a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során a nagycsaládos szülők, valamint az egyedülálló szülő gyermekeit előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak. Emellett a védelembe vett gyermekek is előnyt élveznek a bölcsődei felvétel során.

A törvénymódosítás rögzíti, hogy a bölcsődékben, mini bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak évi 25 munkanap pótszabadság jár. A gyermekvédelmi törvényben kimondták, hogy a foglalkoztató részben vagy egészben átvállalhatja a szülőtől a bölcsődei térítési díj megfizetését mindegyik bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatónál, intézménynél. További változás, hogy a 2017-től engedélyezett örökbefogadásoknál az első utánkövetés nem két hónap, hanem hat hónap múlva történik meg, a második pedig egy év helyett másfél év múlva. Könnyítették a családi pótlék megosztását az elvált szülőknél: a bíróság döntése helyett az érintettek megegyezésére helyezik a hangsúlyt.


Szigorúbb gyermekvédelmi szabályokat alkotott a törvényhozás

A gyermekhalálhoz vezető esetek megelőzése érdekében szigorított az Országgyűlés fideszes javaslatra a gyermekvédelmi törvényeken. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatás – amelyet 142 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a többi közt kimondja, hogy a gyámhatósági eljárásokban az együtt nevelkedő testvérek ügyeit együtt kell kezelni. A gyámhatóság a jövőben ügyészi jóváhagyás nélkül is elővezetheti a szülőket, ha a gyermek veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedést tart szükségesnek. A szerv akár hatósági kényszer alkalmazásával is információkat szerezhet egy gyermekről, ha a szülők elzárkóznak a kapcsolattól a háziorvossal vagy a védőnővel. Ezen segítők ellátását a jövőben tilos visszautasítani. Az ellátórendszerben dolgozókat is szigorú jelzési kötelezettség terheli.

Az emberi erőforrások miniszterének kezdeményezésére is változtatottak a szociális és gyermekvédelmi törvényeken egyebek között azzal a céllal, hogy egyre kevesebb fogyatékkal élő rászoruló lakjon intézményekben és egyre többüknek biztosíthassanak külső lakhatást. A 122 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadott módosítással tovább finomították a házi segítségnyújtás rendszerét és átalakították a támogatott lakhatás szabályait is.


Új részletszabályokat fogadtak el a külszolgálati törvényhez

Az Országgyűlés több ponton is módosította a külszolgálati törvényt, új részletszabályokat létrehozva a külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezésére. A képviselők 125 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett hagyták jóvá a változtatásokat, amelyek egyike például felveszi a külképviselet tagjai közé a külképviselet által foglalkoztatott házastárs kategóriáját. A képviselők lehetővé tették, hogy a releváns diplomáciai képviseleteken a vezető konzul kinevezésékor az is beszámítson, ha a külképviselet a házastársat is alkalmazni tudja.


Határozatot fogadtak el a keresztényüldözésről

Kormánypárti javaslatra 175 igen, 1 nem, 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés határozatot fogadott el, hogy a világszerte tapasztalható keresztényüldözésekre felhívja a figyelmet. A fideszes és KDNP-s előterjesztők szerint fontos, hogy kiemelten segítsék az üldözött keresztényeket, felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét az üldözöttek tarthatatlan helyzetére, valamint támogassák a nemzetközi humanitárius akciókat. Az elfogadott határozat alapján az Országgyűlés együttérzését fejezi ki a világ összes vallási alapon üldözött kisebbségével, jelen helyzetben pedig különösen azokkal a közel-keleti és afrikai keresztény közösségekkel, melyek tagjai áldozatul estek a terroristák pusztító cselekményeinek vagy létükben vannak veszélyeztetve.

Az Országgyűlés elítéli az önmagát Iszlám Államnak nevező, valamint más terrorszervezetek és milíciák által a Közel-Keleten folyamatosan elkövetett számos terrorista bűncselekményt, a polgári lakosság elleni támadásokat, az okozott vagyoni károkat és a stabilitás aláásását. Az Országgyűlés elítél minden olyan cselekményt, amely mások vallásának erőszakos megváltoztatására irányul, s a leghatározottabb módon elítéli a Szíriában és Irakban élő keresztény, jezidita és más vallási csoportok lemészárlását. A javaslatot a benyújtók azzal indokolták, hogy napjainkban a kereszténység a világ legüldözöttebb vallási csoportja, mintegy 80 országban üldözik a keresztényeket, közülük 200 millió él közvetlen veszélyben. A vallásuk miatt üldözöttek 78 százaléka keresztény: minden öt atrocitásból négyet ellenük követnek el.


Egyszerűsödhet a civil szervezetek, egyesületek bejegyzése

A jövőben a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok bejegyzésében és változáskérelmeinek elbírálásában csökkenhet az ügyész szerepe – többek között ezt tartalmazza az a törvénymódosítás, amelyet 149 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés. A módosítás több ponton változtatja és gyorsítja a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásokat, miközben bővül a használható mintaokiratok száma is. Az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben. A módosítás rögzíti azt is, hogy az alapszabály az egyesület szerveinek elnevezését szabadon állapítja meg.

Az eljárás ésszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése. A bíróság csak egyszer kérhet hiánypótlást, ebben a végzésben a kérelmek összes hibáját meg kell jelölni. Mivel a bírósági nyilvántartásba vétel és a bíróságok törvényességi felügyeleti jogköre kellő garanciát biztosít a magánjogi alapokon létrejövő szervezetek esetében, ezért megszüntetik az egyesületek, civil szervezetek feletti általános ügyészségi törvényességi ellenőrzést. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára korábban hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni, az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései viszont azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás nehézkes és hosszadalmas, ami veszélyezteti az alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását.


Négy település kap állami ingatlant megyei könyvtár vagy múzeum működtetéséhez

Az állam ingyenesen ad át ingó vagyont és ingatlanokat a szegedi, tatai, szentendrei és szombathelyi önkormányzatnak megyei könyvtár vagy múzeum működtetéséhez kormánypárti képviselők javaslatára, amelyet 181 igen szavazattal, egyhangúlag hagyott jóvá a Ház. Egy 2015-ös jogszabály lehetővé tette, hogy  a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok ingatlan- és ingó vagyona külön szerződéskötés nélkül az önkormányzatok tulajdonába kerüljön. A jogszabály-módosítás a mellékletben szereplő ingatlanlistát egészíti ki 22 sorral. A fideszes politikusok az önkormányzatok kötelező feladatainak hatékonyabbá tételével, a felújítások, fejlesztések megkönnyítésével indokolták a változtatást.


November 12-e a szociális munka napja lesz

A szociális munka napjává nyilvánította az Országgyűlés november 12-ét, az erről szóló kormánypárti javaslatot a képviselők 123 igen, 2 nem és 53 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. Az előterjesztők szerint egy olyan szféra dolgozóinak elismeréséről van szó, akik ember feletti munkát végeznek. A határozat alapján november 12. munkaszüneti nap lesz a szociális ágazatban dolgozóknak. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén jelenleg mintegy 93 ezer ember dolgoznak. A szociális munka napját 1997 óta világszerte november 12-én ünneplik. A módosítás révén július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja a továbbiakban – főszabály szerint – nem minősül munkaszüneti napnak.


Bővült az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek köre

Az Országgyűlés elfogadta az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. A képviselők 122 igen, 30 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabályt. A törvény értelmében lehetővé válik, hogy nemcsak az új, hanem már a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 négyzetméteressé bővítésekor vagy legfeljebb 300 négyzetméteres épületek átalakításakor is lehessen az egyszerű bejelentéssel élni.

Pontosították azokat a rendelkezéseket, amelyek azon épületek sorsára vonatkozik, amelyek az egyszerűsített bejelentés után tíz évvel sem készültek el. A jogszabály most már azt is rögzíti, hogy nem elég, ha felépítik ezeket az épületeket, ezt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell. Ha ez elmarad, le kell bontani az építményt és vissza kell állítani a terep eredeti állapotát. Rögzítették: a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara bármely energetikai tanúsítványt ellenőrizhet, és annak hibás kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet, vagy kormányrendeletben meghatározott bírságot szabhat ki.

Változnak a határidők: az építésfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül lefolytatja; szabálytalanság észlelése esetén pedig haladéktalanul megindítja eljárását. Korábban a szabálytalanságról történő tudomásszerzés után 90 nappal kellett elindítani az eljárást. Megszüntették a változás-bejelentés intézményét, mert lehetnek olyan eltérések, amelyek a kivitelezési dokumentációtól ugyan eltérnek, de nem szabálytalanok. A jövőben az üzlet- és bevásárlóközpontok építésével kapcsolatos másodfokú hatósági eljárásokban a Heves Megyei Kormányhivatal jár el országos illetékességgel.


Kutatás-fejlesztés

A parlament 145 igen, 30 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosítását. A törvényhozás rögzítette a projektcsoport fogalmát, mert a szintén most bevezetett csoportos projektminősítési eljárás alapján olyan projektekre vagy projektrészek összességére is lehet kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez felhasználható minősítést kérni, amelyeket a minősítés szempontjából egy egységnek kell tekinteni. A jövőben nem kell a kormány által elfogadott programstratégia ahhoz, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott pályázatokat írjon ki a hivatal elnöke.


Napirend után

Ágh Péter (Fidesz) választókerülete, Észak-Vas megye idei évfordulóiról számolt be, a többi közt Répcelak 15 éves várossá avatásáról.

Az ülésen elnöklő Jakab István az ülést lezárta, és jelezte, hogy legközelebb várhatóan februárban ülésezik az Országgyűlés.