A Felvidékről kitelepítettek emléknapja

Az elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, a felvidékről kitelepítettek emléknapján, április 12-én azokra a magyarokra emlékezünk, akiket jogaiktól megfosztva, gyökereiktől elszakítva telepítettek át Magyarországra, és akik múltjukat hátrahagyva képesek voltak új életet kezdeni.
    
Napirend előtt

Tukacs István (MSZP) szerint a kormány duplán is felmondta a szolidaritást az egészségügyben. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint pont az MSZP-SZDSZ-koalíció mondta fel a szolidaritást a privatizációval, a több-biztosítós modellel. Jelezte, folyamatos a párbeszéd a szakmai képviselőkkel, legutóbb februárban állapodtak meg a munka- és a pihenőidő szabályozásáról.

Rig Lajos (Jobbik) a párt által indított, a háziorvosokkal folytatott konzultáció tapasztalatait összegezte. Rétvári Bence válaszában rámutatott, hogy a praxisalap évek óta működik, abban 250 millió forint van, négymillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni praxisvásárlásra. Emellett – folytatta – letelepedési támogatás is létezik, az 500 millió forintos keretből akár hatmillió forintos támogatáshoz is hozzá lehet jutni. Elmondta azt is, hogy 2010-hez képest ma 40 százalékkal többet fordítanak az alapellátás finanszírozására.



Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, „Isten őrállókká rendelt bennünket és mi megfújtuk a kürtöt", rávilágítottak arra ugyanis, nem egyszerű menekültválság van ma a világban, Európában, hanem a világ átrendeződése zajlik. Szerinte  Európa biztonságát, kultúráját és hitét olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb szinte minden eddigi erőnél. A kormánypárti politikus azt mondta, Európa szervezett megszállása zajlik, Európa mai vezetői feltétel nélküli befogadást követelnek az emberektől, és megsértik a nemzetek szuverenitását, amikor felhatalmazás nélkül milliónyi idegent hívnak meg és osztogatnak szét országok között. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette: nem lehet az emberek feje felett dönteni olyan kérdésekben, amelyek alapvetően meghatározzák Európa jövőjét. Véleménye szerint a nemzetállamok dolga azt meghatározni, kivel szeretnének együttélni, márpedig a kvótával Brüsszel elvehetné ezt a szabadságot a tagállamoktól. A kötelező kvóta biztonsági kockázatait hangsúlyozva azt mondta, minden eszközzel meg kell akadályozni a kvóta bevezetését, ennek legfontosabb eszköze a népszavazás. Értelmetlen javaslatok erőltetése helyett a határok, a schengeni rendszer megerősítésére van szükség – jelentette ki.

Németh Szilárd István (Fidesz) szerint 2010 óta „kettős tragédia szorítja marékba" a lengyel szíveket: a 76 évvel ezelőtti katyni vérengzés, amikor 22 ezer fegyvertelen lengyel állampolgárt gyilkoltak meg és Lech Kaczynski államfő 2010. áprilisi tragikus halála a szmolenszki légi katasztrófában. Elmondta, a magyaroknak azért is kell emlékezni a katyni tragédiára, mert két magyar tisztet, Korompay Emánuelt és Kuehnel Oszkár Rudolfot is kivégezték. Rétvári Bence azt mondta, a következő hónapok is a lengyel-magyar barátság elmélyülését fogják eredményezni, mivel valami hasonló történik Lengyelországgal, mint ami történt 4-5 évvel ezelőtt Magyarországgal. Egy másfajta európai gondolkodás miatti folyamatos pellengérre állítás – magyarázta, hozzátéve, hogy Lengyelország számíthat Magyarországra.

Szabad vasárnap

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló szabályozást azért támogatta a kormány, mert egyetértettek az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kötelezni, de a kabinet számára is az kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, forgalom pedig a nagy cégek felől, a kisebb boltok felé terelődjön. Az államtitkár szerint heves politikai viták ellenére, az említett célokat sikerült elérni, hiszen 2015-ben több mint 3000 fővel növekedett a kiskereskedelemben alkalmazottak száma, sőt munkaerőhiány van, 6000 betöltetlen állás van szektorban, valamint 5 százalékkal nőtt a forgalom. Hozzátette: becslések szerint a 2500 négyzetméter feletti boltok piaci részesedése némileg csökkent, a kisebb üzletek forgalma viszont kimutathatóan nőtt. Hangsúlyozta: ezzel szemben, az ellenzék egy évvel ezelőtt tízezres elbocsátásokkal és a forgalom visszaesésével riogatott, ez azonban politikai hisztériakeltésnek bizonyult. Ugyanakkor elismerte: az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a szabályozás az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult, a törvényt sokan ellenezték és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából. Kiemelte: az elmúlt egy év tapasztalatainak értékelésekor a kormánynak nem csak a gazdasági célkitűzéseket kell megvizsgálnia. Ez egy néppárti kormány, ami azt jelenti, hogy  kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik – jelentette ki az államtitkár. Közölte: továbbra is azt szeretnék, ha vasárnap mindenki otthon lehetne és a családjával tölthetné ezt a napot, de úgy tűnik, az elmúlt évben nem sikerült meggyőzni az emberek többségét arról, hogy a vasárnapi pihenőnap megkönnyíti az életüket. Hozzátette: ebben a helyzetben azt is mérlegelni kellett, hogy érdemes-e milliárdokat költeni egy vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazásra, miközben a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó népszavazás sokkal fontosabb témára irányul. Közölte: kormány ezért hétfőn úgy döntött, javasolja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozás visszavonását. Hangsúlyozta: bár fontosak a gazdasági eredmények, de végső soron az a legfontosabb, hogy az adott lépésekről hogyan gondolkoznak a magyar családok. Ha azt szeretnék, hogy a kormány változtasson, akkor kabinet hajlandó ezt megtenni, azt gondoljuk, hogy ez az őszinte és a demokratikus hozzáállás – tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy noha az elmúlt egy év minden szempontból az előterjesztőt igazolta, egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni és 5 százalékot meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament önkorrekcióra kényszerül, mert a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni. Értékelése szerint ez a társadalmi szolidaritás veresége. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a népszavazás okafogyottá vált és jogilag is lehetetlen. A bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok felemelését támogatja és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel. Kifejtette, hogy az alkotmányos rend világos szabályai szerint a visszavonás a 2015. március 14-i állapot helyreállítását jelenti, a pótlék emelésére benyújtott módosító javaslatokat pedig politikai haszonszerzés motiválja, erre ebben a formában nincs jogi lehetőség. Gulyás Gergely bírálta, hogy a hazai baloldal egyetlen olyan téma mellett sem áll ki, amely a világon mindenhol kedves a baloldalnak, s nem érzi morális problémának, hogy a nagy multinacionális áruházláncok érdekeiért lépjen fel. Több a vásárló, mint az eladó, utóbbiak sérelme kevésbé fontos az MSZP-nek – jegyezte meg. A fideszes politikus egyúttal sorskérdésként hivatkozott a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazásra, szerinte ehhez képest lényegtelen az, hogy vasárnap csak kis boltokban lehet vásárolni.

Vejkey Imre, a KDNP képviselője arra mutatott rá, hogy a dolgozóknak nemcsak a munkabérhez van természetes joguk, hanem a pihenéshez is. Emlékeztetett, hogy nemcsak a kereszténydemokraták, de annak idején a munkásmozgalom is a hét utolsó napjának szabaddá tételét követelte. Pártja is ezt szorgalmazta, mert aki például keddet kapja meg szabadnapként, az nem tud a családjával lenni – mutatott rá. Szerinte a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nagy előrelépés volt a szolidaritás terén, de ha a politika magára hagyja a családot, abból nagy baj lesz. Kijelentette ugyanakkor: nem jól mozgósítottak, hogy világossá tegyék, a családok támogatása, a szabadság és a szabad vasárnap elismerése nem áll ellentétben egymással, szembeállításuk csak egy ravasz trükk. Bár sokak szerint individuális szabadságjogaikat korlátozta az, hogy szolidárisak vagyunk a kereskedelmi dolgozókkal – ismerte el. „A szekularizált világunkban a gazdaság fiktív szereplői megfosztották az embert önérzetétől, megalázták és elvették a tisztességbe vetett hitét" – jelentette ki a keresztény értékeket hangsúlyozó politikus, hozzátéve: az emberek jelentős része így demoralizálódott, „csak az aranyborjú számít". Szerinte a modern ember oly mértékben a szükségletei kielégítésének rabja lett, hogy már az utódlásról is egyre kevésbé gondoskodik. A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott: a humánumot, a toleranciát a második világháború óta a legsúlyosabb veszély fenyegeti. A politikus minden magyar ember vereségének nevezte a döntést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a baloldal által javasolt népszavazási kérdés a törvény teljes eltörlésére irányult, vagyis azzal a bérpótlékok eltörlését is indítványozták. A népszavazás sikere esetén három évig még csak hozzá sem lehetett volna nyúlni a bérpótlékok ügyéhez – tette hozzá. A baloldali képviselők módosító javaslataikban olyan változtatásokat indítványoztak, amelyeket a népszavazással korábban kizártak volna – jelentette ki. A kormány hajlandó egyeztetni a bérpótlékokról, de nem ezekkel a pártokkal, hanem az érdekképviseletekkel – folytatta. A Jobbik szavaira reakcióként az államtitkár azt mondta, a párt 2014-es programjában még arról írt, hogy biztosítják a vasárnapi pihenőnapot.

Révész Máriusz (Fidesz) felszólalásában azt hangoztatta: az MSZP olyan európai értékeket tapos sárba, amelyeket mindenütt közösen vívtak ki a baloldali pártok a szakszervezetekkel. Bírálta, hogy a szocialisták sikerként élik meg a jogszabály visszavonását. Kiemelte, hogy a pótlékok kérdése és más anomáliák rendezése rövid időn belül a parlament elé kerülhet. A jobbikos Novák Elődnek címezve megjegyezte azt is, hogy a jogszabály nemcsak a vasárnapi, hanem az éjszakai munkát is tiltotta.

Boldog István (Fidesz) szerint ezzel a törvénnyel tudtak volna valamit adni a kis- és közepeskereskedőknek. Az ellenzék most viszont elárulta a magyar kisvállalkozásokat, a kereskedelmi dolgozókat – hangoztatta, közölve azt is, hogy nem ért egyet a visszavonással, és továbbra is kiáll a kereskedelmi dolgozók szabad vasárnapja mellett. A kormánypárti politikus szerint a törvénynek egyetlen hibája volt, nem tudta elnyerni a magyar politikum tetszését, ezért politikai vita alakult ki arról, így az embereket sem lehetett meggyőzni az intézkedés helyességéről. Azt kérte az ellenzékiektől, hogyha a kereskedelmi dolgozók bérpótlékáról szavaznak, akkor a dolgozók és ne a multik mellé álljanak.

Ezt követően Latorcai János alelnök az összevont vitát lezárta. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter zárszavában azt mondta: kiderült, hogy az ellenzéki frakciók népszavazásukkal a vasárnapi bérpótlék eltörlését is javasolták. A tárcavezető szerint viszont akár már a következő hetekben megnyílhatnak az egyeztetések egy vasárnapi bérpótlékrendszerről. Rogán Antal zárszavában álságosnak nevezte Vona Gábor alkotmánymódosításra vonatkozó szavait. A szuverenitásról csak a nép dönthet – hangsúlyozta a miniszter.

Határozathozatalok

Újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap 

Az Országgyűlés visszavonta a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást a kormány javaslatára, mivel az a kabinet szerint megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben és hasznosságáról az elért eredmények ellenére sem sikerült meggyőzniük az embereket.

A képviselők 163 igen szavazattal, 2 – fideszes és KDNP-s – nem ellenében és 11 – zömmel KDNP-s – tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket.

A tárcavezetők indítványuk indoklásában hivatkoznak az MSZP boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésére is. Kiemelték, a kormánynak ma a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés a legfontosabb kérdés, amit megakadályozna egy vasárnapi pihenőnapról szóló referendum.

Vízgazdálkodási okból változik a magyar-szlovén határ

A parlament kihirdette azt a magyar-szlovén szerződést, amely a Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása miatt minimálisan változtat a két ország közötti határon. A Ház 169 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett ratifikálta az erről szóló nemzetközi egyezményt.

A Ház hozzájárult a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizálásához  

Az Országgyűlés hozzájárult a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítéséhez, a beruházás várhatóan 472 milliárd forintba kerül, amelyet 85 százalékban kínai hitelből finanszíroznak. A képviselők 123 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 45 tartózkodás mellett hirdették ki az építkezés kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló, Pekingben tavaly november 24-én aláírt kínai-magyar kétoldalú egyezményt.

Folytatódott az MFB portfoliótisztítása

A parlament a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) helyezte a végelszámolásra váró Hungarofest Rendezvényszervező tulajdonosi jogait. A korábban az állami emléknapok és a nemzeti ünnepek lebonyolítását végző cég feladatait a Honvédelmi Minisztérium vette át a tavalyi évtől. A változtatást Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára azzal indokolta, hogy az az MFB portfoliótisztításnak folytatása, aminek eredményeként a társaságnál az energetikai befektetések mellett már csak döntően pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások maradnak. A törvényjavaslatot 140 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett szavazták mega képviselők.

Lehetővé vált az iskolaszövetkezeti diákmunkában a szakmai gyakorlatszerzés

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a felsőoktatásban tanulók az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunkában is megszerezhessék a diplomájukhoz szükséges szakmai gyakorlatot. A képviselők 171 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a szövetkezeti törvény módosítását a Fidesz kezdeményezésére. A változtatás kimondja, az iskolaszövetkezetek akkor igazolhatják a hallgatók szakmai gyakorlatát, ha a diákmunkát biztosító vállalkozás arról nyilatkozik, hogy az általa biztosított munkavégzés feltételei megfelelnek a szakmai gyakorlattal és annak helyszínével szemben támasztott elvárásoknak.

Még több jogosulatlan szociális ellátás vált visszakövetelhetővé 

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a szociális ellátásokat ne csak az ügyfél rosszhiszeműsége, hanem más jogosulatlanság miatt is vissza lehessen követelni. A képviselők 120 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvények módosításait a kormány javaslatára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előterjesztésének indoklásában kifejtette, jelenleg kizárólag akkor követelhető vissza a jogosulatlanul folyósított szociális ellátás, ha fennáll az ügyfél rosszhiszeműsége, a gyakorlatban azonban előfordul, hogy az ügyfél rosszhiszeműsége nélkül is kifizetnek jogosulatlan összeget.

Projektértékelők

Az uniós pályázatok befolyásmentes értékeléséhez számon kérhető értékelőkre van szükség - ezzel indokolta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvénymódosító javaslat beterjesztését Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. A kormány felismerte, hogy tenni kell a korrupció ellen – mutatott rá, hozzátéve: a javaslat ugyan nem a legfontosabb a pályázati források kiosztását ért kifogások kiküszöbölésének folyamatában, ám mérföldkő a korrupció ellen. A módosítás az értékelés folyamatán nem változtat, csupán a Széchenyi 2020 program pályázati értékelőinek kiválasztásán, azt a jövőben a Miniszterelnökség bonyolítja pályázaton keresztül – ismertette. A projektértékelők sorába állami alkalmazottak kerülhetnek, akik a plusz feladatokért plusz díjazást kapnak, hazai forrásból.

Az államtitkár kiemelte a változtatást kezdeményező Miniszterelnökség számon kérhetőségét is, mint mondta, tárcája politikai felelősséget vállal azért, hogy a fejlesztési források a köz érdekét szolgálják és mielőbb „termőre forduljanak". Hangsúlyosan szólt a döntéshozatal befolyásmentességének szükségességéről, megjegyezve, hogy nem csak az ellenzék oldalán vannak olyan érdekek, amelyek az átláthatóság ellen hatnak. Mint fogalmazott, senki se gondolhatja, hogy „jobbról előzve", kiskapukon át, vélt vagy valós kapcsolataira alapozva közpénzekhez juthatnak vagy közpénzt közvetíthetnek. Szólt arról is, hogy a forráskiosztás területén 2010 után olyan állapotokat talált a kormányzat, „amelyeket rémálmainkban sem tudtunk elképzelni", ám szisztematikusan felszámolták a visszásságokat, eleget téve ezzel az unió elvárásának is.

Gyopáros Alpár, a Fidesz vezérszónoka kiemelte az átláthatóság, a szakértelem és az objektivitás erősítését a javaslat kapcsán, amely uniós jogharmonizációs célokat is szolgál. Kitért arra, hogy az előterjesztés garantálja a szakpolitikai célok elsődlegességét. Rámutatott: a korábban kiszervezett értékelési eljárás helyett pontosan meghatározott kör végezheti majd ezt a tevékenységet. Erős elem, hogy minden projekthez két értékelőt kell rendelni, és csak akkor lesz érvényes, ha nincs jelentős különbség a kettő véleménye között. Ez az objektivitást növeli majd – rögzítette a kormánypárti politikus, aki szólt arról is, hogy az állami projektértékelő csak büntetlen előéletű személy lehet, kiválasztása után nyilvános szakértői névsorba kerül. Szólt arról is, hogy az értékelő díjazásának alapfeltételeit is meghatározták. A Fidesz támogatja a javaslatot – közölte.

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka azt mondta, az uniós források leghatékonyabban történő felhasználása nem csak lehetőség, hanem feladat is. Ezeknek alapvetően a gazdasági fejlődést, és az emberek mindennapjainak jobbá tételét kell szolgálniuk – hangsúlyozta. Az Európai Bizottság részére is garanciát adhat az előterjesztés a források átlátható felhasználásáról – jegyezte meg. Fontos, hogy olyan beruházások kapjanak támogatást, amelyek hosszú távon segítik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A javaslat azt szolgálja, hogy garantálható legyen e két cél megvalósítása – közölte. Kifejtette: újjászervezett értékelési keretrendszer javasolnak, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólag szakmai szempontok alapján történjen. Hozzátette: emellett a forrásokat igénylőknek biztosítják az objektív és igazságos döntést, hiszen az egységes szempontrendszer alapján születik meg. A kormánypárti politikus uniós fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében nemzeti tőkeprogram indítását szorgalmazta a jövőben. A KDNP támogatja a javaslatot.

Államtitkári zárszó

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában rámutatott: a szocialisták felszólalása nem szólt másról, mint a saját piacaik megvédéséről. Szerinte rossz megállapodást szentesítettek 2006-2007-ben az Európai Bizottsággal, s az új kormány azt vállalta, hogy 2015 végéig garantálják, minden eurocentet hazahoznak Magyarországra. Hozzátette: a forráslehívást 108 százalékon zárták, s azt, amit az előző kormány elrontott, megpróbálták döntetlenre hozni. Megjegyezte: a Jobbik szerinte egyetlen konkrétumot sem említett. A túlárazást pedig a Jobbik politikai termékének nevezte. Csepreghy Nándor azt mondta, hogy az LMP felvetéseiben tényszerű tévedések vannak. Azt javasolta, hogy a képviselő a 2006-ban, 2007-ben megállapodást aláíróktól kérdezze meg, miért olyan fejlesztés politikai programot szignáltak, amely mást nem szolgált, mint, hogy ezeket a forrásokat a saját céljaikra használják fel.

Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.

Könyvvizsgálók

Nagyobb szerepet kap a könyvvizsgálói szakma felügyeletében a jövőben a közfelügyeleti hatóság, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ám azt továbbra is a kamarával megosztva látja el – ismertette az NGM államtitkára a könyvvizsgálói tevékenységéről és annak felügyeletéről szóló törvények módosítását. Tállai András kifejtette: az EU még 2014-ben fogadta el azokat a változtatásokat, amelyeket idén júniusig kell átültetniük a tagállamoknak, és a következő üzleti évtől kell alkalmazni, ami a legtöbb vállalkozás számára 2017. A változtatás lényege, hogy a könyvvizsgálói szakma gyakorlói ne vegyenek részt a felügyeletben. Mindez érinti a könyvvizsgálói cégek nyilvántartását, a könyvvizsgálók továbbképzését, a minőségellenőrzést és a szakmai sztenderdek megalkotását. Az uniós irányelvek célja emellett az országok közötti hatékonyabb együttműködés, amelynek elősegítését egy uniós szervezet biztosítja. Az államtitkár a változtatás másik fontos elemének nevezte a könyvvizsgálói függetlenség erősítését, azt, hogy ne legyen összeférhetetlenség közte és az őt megbízó cég között. A változtatás meghatározza azon vállalkozások körét, amelyeknek kötelező úgynevezett auditbizottságot létrehozniuk: a tőzsdén jegyzett cégek, a hitelintézetek, a biztosítók, a befektetési vállalkozások és az alapkezelők. Meghatározták a közérdeklődésre számot tartó cégek körét is, amelyek mellett legfeljebb tíz évig dolgozhat ugyanaz a könyvvizsgáló.

Czomba Sándor (Fidesz) a változtatás céljának azt nevezte, hogy erősödjön a pénzügyi kimutatások megbízhatóságába vetett bizalom. Fontosnak ítélte a szakmai függetlenséget, a sztenderdek létrehozását, a felügyelet erősítését. Rámutatott arra is, hogy a minőségellenőrök a jövőben külön képzésben részesülnek, a legnagyobb változásról azonban a szankciókkal kapcsolatban számolt be. A javaslat másik fontos elemének ítélte, hogy adó- és járulékmentesen veheti fel a foglalkoztatást helyettesítő támogatást a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedő közfoglalkoztatott addig az ideig, amíg a támogatás neki járt volna. Az összeg mintegy 22 500 forint – ismertette.

Sneider Tamás alelnök lezárta a vitát.

Vízgazdálkodás

A javaslatot ismertető Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a módosítás a mezőgazdasági célú vízigénylésnél számol a vízi szolgáltatások költségmegtérülésének uniós alapelvével, de figyelembe veszi a gazdálkodók teherbíró képességét is. Lehetőséget biztosít arra is, hogy akik eddig vízjogi engedély nélkül üzemeltetek kutakat, azok tevékenységüket legalizálhassák és bírság fizetése nélkül megszerezhessék a fennmaradására és további üzemeltetésre jogosító engedélyeket. Az európai közösség által elfogadott víz keretirányelv értelmében a vízigénybevétel és vízszolgáltatás során járulékokat és díjakat kell fizetni – emelte ki. A javaslat az öntözési, halgazdálkodási és rizstermesztési vízhasználat során megszünteti az általános vízkivételi járulékmentességet. Az indítványban ugyanakkor van mérlegelési lehetőség is, amely egyes esetekben járulékfizetési mentességet biztosít – tette hozzá. A jogszabály azt javasolja, hogy a vízgazdálkodási előírások megszegésekor az ingatlantulajdonos helyett elsősorban a kivitelezőt szankcionálják – közölte. Az illegális vízkivételi helyeket pedig 2018-ig lehet bejelenteni – mondta az államtitkár. A vízközmű-társaságok működése is átláthatóbbá válik – jelentette ki Pogácsás Tibor.

Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a törvény a víz keretirányelvek megvalósítását szolgálja. Az EU tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden felszíni és felszín alatti vizet, a jó állapotot pedig fenntarthatóvá kell tenni - emlékeztetett. Az irányelv előírja a vízi ökoszisztémák és az azoktól függő szárazföldi és vizes élőhelyek állapotának javítását és védelmét, a vízkészletek fenntartható használatának elősegítését, a veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentését és megszüntetését, valamint az áradások, aszályok és belvizek hatásainak mérséklését. Járulékfizetési kedvezményt csak az évi ötvenezer köbméter öntözővíznél kevesebbet használók kapnak - közölte, hozzátéve, ez harminc hektáros vagy annál kisebb területet jelent.

Földi László, a KDNP vezérszónoka a víz szerepét méltatta és szavai szerint az bár látszólag kifogyhatatlan, Magyarország nem áltathatja magát, hogy biztonságban van gazdag vízkészlete miatt. A vizet nemcsak használni, gondozni is kell – jelentette ki, hozzátéve: ezt szolgálja a javaslat. A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban 54 milliárd forint költhető öntözésfejlesztésre. A víz védelmét kormányokon átívelő felelősségnek és kötelességnek nevezte, megjegyezve: a mennyiségről és minőségről az emberek igényeinek korlátozásával is gondoskodni kell.

Folytatódhat a bürokráciacsökkentés

Folytatódhat a bürokráciacsökkentés, ha a képviselők megszavazzák a kormány ezzel kapcsolatos javaslatát. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség közigazgatásért felelős államtitkára törvényismertetőjében elmondta, egy korábbi vizsgálat szerint 298 törvény tartalmaz olyan különös eljárási szabályt, amelynek indokoltsága felülvizsgálandó. Ezt a kormány megtette, ennek alapján készítették el a törvénymódosítást, amely 113 törvényt érint és ezek közül 73-at helyez hatályon kívül. Elmondása szerint több helyen egyszerűsítik az eljárási szabályokat, megszüntetnek adminisztrációs terheket, hatályon kívül helyeznek joghatással nem járó törvényeket. Emellett a gyakorlati igényekhez próbálják igazítani a jogszabályrendszert, és azt szeretnék elérni, hogy az objektív ügyintézési határidő túllépése után minden eljáró hatóságot fizetési kötelezettség terhelje. Simon Róbert (Fidesz) támogatta a javaslatot és kiemelte a dereguláció fontosságát. Vejkey Imre (KDNP) közölte, pártja elkötelezett a bürokrácia leépítésében és felidézte, hogy csökkentek az eljárási díjak, több pedig ingyenessé vált.

A kormány pontosítaná az NGTT működési szabályait

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ismertette tárcájának azon javaslatát, amely több helyen pontosítaná a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényt, a szervezet működésének hatékonyabbá tétele érdekében. A változtatásokra példaként említette a soros elnöki tisztség jelenlegi három hónapos időtartalmának megduplázását, valamint egy, a döntések végrehajtásával foglalkozó elnökség létrehozását, amelynek az aktuális soros elnök, valamint elődje és utódja lenne tagja. A Fidesz nevében Szabolcs Attila érvelt a változtatások elfogadása mellett, míg a szocialista Gúr Nándor felszólította a kormányt, hogy eddigi gyakorlatán változtatva vegye figyelembe az NGTT ajánlásait.

A kormány lehetővé tenné egy egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár mutatta be a parlamentnek az ágazatot érintő legújabb salátatörvényt. A kabinet képviselője elmondta, a módosítással lehetővé válik egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése azokra az esetekre, amikor az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség, ugyanakkor a különleges jogrend bevezetése még nem indokolt, illetve nem lehetséges. Emellett a drogfogyasztással szembeni eredményesebb fellépés érdekében új szerekkel egészülhet ki a pszichoaktív anyagok jegyzéke, továbbá szigorodhat a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatala és népszerűsítése – fejtette ki az államtitkár. A kormánypárti padsorokból a fideszes Bene Ildikó és a KDNP-s Szászfalvi László érvelt a módosítás elfogadása mellett, egyaránt azt hangsúlyozva, hogy a változtatások javítják az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát.

Napirend után

Az elnöklő Hiller István lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán további hat előterjesztés vitájával, köztük a népszavazási törvény módosításának tárgyalásával folytatja munkáját.